A Nemzeti Színház története

Az első félszázad

Szerző

Rédey Tivadar

Budapest

'Rédey Tivadar: A Nemzeti Színház története ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1937
Kötés típusa:	Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Oldalszám:	405 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrált kiadás. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

I. A Nemzeti Színház eszméje színészetünk bölcsőkorában. - Gondolatának legrégibb nyomai az irodalomban. - Az első magyarnyelvű színielőadás.

„Ne légy bolond majma az idegeneknek. Tiszteld,... Tovább

Tartalom

A színház megnyitásáig	7
A Nemzeti Színház eszméje színészetünk bölcsőkorában. - Gondolatának legrégibb nyomai az irodalomban. - Az első magyarnyelvű színielőadás	9
Kelemen László társulata, műsora, színészeinek játékstílusa. - A vállalkozás bukása	21
A kolozsvári színészet megszervezkedése. - Az első magyar Shakespeare-előadás. - Id. Wesselényi Miklós pártfofói szerepe. - Az erdélyi színészek első látogatása Pesten, működésük Vida László, majd Mérey Sándor igazgatása alatt. - Kulcsár István erőfeszítései állandó színház létesítésére: röpiratai, telekvásárlása, csalódása és halála	31
Az erdélyi színészet küzdelmei a kolozsvári magyar színház megnyitásáig. - A székesfehérvári társaság pesti szereplése és hódítása Kisfaludy Károly darabjaival. - Pozsonyi kudarcuk. - A társulat széthullása	45
Elszórt kísérletek Budán és Pesten. - A kolozsváriak második látogatása a fővárosban. - Szereplésük Miskolcon. - Megtelepedésük Kassán: a magyar színészet felvirágzása Berzeviczy Vince és Csáky Tivadar irányítása alatt, a Nemzeti Színház alapító gárdájának összeverődése. - A Bánk bán kassai, legelső előadása.	53
A magyar színészet fővárosi állandósításának ügye Pest vármegye gondozásában. - Széchenyi röpirata. - Földváry alispán a haladéktalan építkezés mellett. - Grassalkovich herceg telekadománya. - A Magyar Tudós Társaság pályatétele, a nyertes Fáy András elgondolása	63
A volt kassai együttes megtelepedése és működése a Várszínházban, a vármegye oltalma alatt. - Fáy András és Döbrentei Gábor igazgatása, külföldi és hazai műsoruk. - Földváry, Széchenyi és Pest városának törekvése a színház megépítésére. - Zitterbarth építőmester megbízása, a vármegyei építkezés megkezdése. - Gyűjtés, adományok, szolgáltatások. - A várbeli színészet fölfrissülése a kolozsvári játszók csatlakozásával, együttesük és műsoruk Simontsits János igazgatása idején. - Szigligeti színészi és írói pályájának kezdete. A Bánk bán első fővárosi bemutatója. - A színbírálat első jelentkezése. - Operai játékrend kialakulása.	73
Az állandó színház építkezése. - A nádor beavatkozása Széchenyi felfogásának szellemében. - Az országgyűlés óvatos állásfoglalása. - Földváry folytatja az építést. - A bokrétaünnep. - A budai színészet átmentileg hontalanná válik. - Működésük az egykorú kritika tükrében, régi és új színészi iskola első szembenállása a társulat kebelében. - A Pesti Magyar Színház építkezésének befejezése s az épület átadása rendeltetésének	95
A szabadságharc bukásáig	105
Az új színházépület és környéke, belső berendezése. - A megnyitás napjának krónikája. A színházavató est műsora.	107
A Pesti Magyar Színház első szervezete a vármegyei kormányzat alatt. - Bajza József első igazgatása. - A "honalapító" gárda. - A Kántorné-ügy. - Bajza színházi törvényei. - A kezdeti műsor, fordítások áradata; Dumas, Hugo és a divatos franciák. - Az első Shakespeare-előadás: Lear király. Egyéb klasszikusok. - Kotzebue s az érzelgős német színművek. - A hazai játékrend előörsei, Szigligeti drámaírói pályájának kezdete, Vörösmarty. - Az operai műsor kialakulása Schodelné körül. - A pesti árvíz. - Bajza távozása	141
Szentkirályi Móric tízhetes igazgatósága. - Választmányi igazgatás Ilkey Sándorral és Ráday Gedeonnal. - Az első nagy újdonságsiker: Gaal Peleskei nótáriusa. - Szigligeti s más hazai szerzők. - A külföldi és az operai műsor. - Az artistamutatványok elharapódzása	141
Nyáry Pál teljhatalmú uralmának bomlasztó hatása. - A színészek továbbépítik a shakespearei játékrendet: Hamlet, A velencei kalmár. - Egressy jutalomjátékául bemutatják a Bánk bánt, fogadása, a sajtó visszhangja. - Az opera: Mozart Don Juanja, Beethoven Fideliója. - "Szavalati akadémiák". - A színház anyagi válsága, Bajza röpirata az országosítás érdekében. Az 1840: XLIV.tc. az országos kezelésbe vételéről: a színház felveszi a "Nemzeti" elnevezést. - Erkel operaszerzői pályájának indulása. - Szigligeti sikerek. - A színészi játékstílus fejlődése. - A Schodelné-botrány	147
Az "országos bizottmány" rendszere. Simontsits János igazgatása. Kritikai hadjárat, villogások az opera körül, a franciaellenes háborúskodás. - A Shakespeare-műsor gazdagodása: Coriolanus, Julius Caesar, Otello. Az első Moliére bemutató: A botcsinálta doktor. - Külföldi klasszikusok és újdonságok. - A magyar műsoron Vörösmarty Áldozata, Teleki Kegyence, Szigligeti újabb művei. - Sűrű operabemutatók. - Túlköltekezés, végzetes pénztári hiány, a csőd küszöbén a színházat bérbeadják.	163
Bartay Endre bérlő-igazgató felvirágoztatja a színházat. Hazai műsor megteremtésére törekszik. Nagy Ignác Tisztújításának diadala, Bartay pályatétele népies színműre: Szigligeti Szökött katonájának döntő sikere, további népszínművei. - Petőfi fellépése a Nemzeti Színházban. - Vörösmarty- és Eötvös bemutató. - Obernyik és Czakó jelentkezése: az Örökség s a Kalmár és tengerész. - Bartay idegen műsora. - Újdonságok a shakespearei játékrenden: III. Richárd, Machbet, Romeo és Julia. - Az operai műsor: Scholdelné visszatérése, külföldi bemutatók, Erkel Hunyadi Lászlójának diadala. - A Szózat és Himnusz dallamának megszületése. - Alkalmi mutatványok. Elssler Fanny. - Bartay bukása	175
Újra országos kormányzat gróf Ráday Gedeon főigazgatása alatt. Fáncsy mint művezető. - Az épület rendbehozása. - A színház nagy látogatottsága. - A magyar műsor: Szigligeti műveinek áradata, a Csikós nagy sikere. A többi hazai szerző, Obernyik és Czakó további pályája, Szigeti József színműíró fellépte. - A Bánk bán feltámadása és meggyökerezése a színpadon. - Hugo Károly feltünése, Bankár és bárójának színpadi dicsősége. - Ráday küldöldi műsora: Hugo Victor, Dumas, Scribe és tanítványaik. - Küldöldi kalsszikusok: Schiller-bemutatók, Shakespeare műsor: VIII. Henrik bemutatása. Moliére Tartuffeje. - Német és francia színművek játékstílusa. - Az operai műsor: olasz mesterek, Verdi első művei, franciák. Hazai újdonságok: Thern, Doppler, Hollósy Kornélia feltűnése. - Zenei nagyságok vendégjárása. - Szervezeti bajok és surlódások a színházban. Czakó Zsigmond támadása. Az intendáns Bajzát veszi maga mellé igazgatónak	195
Bajza második igazgatósága. - A színház a forradalom napjaiban s a szabadságharc alatt. A magyar műsor: Obernyik, Czakó, Hugo, Szigligeti magyar művei, a Bánk bán-előadások. - Március 15-ike és további politikai tüntetések a színházban. - Erdélyi János igazgató megbízatása. Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága című drámájának diadala. - Külföldi újdonságok és klasszikusok. Moliére Fösvénye. - Az operai játékrend gazdagodása. - A világosi fegyverletétel után a színház a megtorló hatalom kezére kerül.	225
A kiegyezésig	237
A színház az ostromállapot idején. Simontsits és Fáncsy irányítása alatt. - Német előadások a Nemzeti Színházban. - A katonai hatóság beavatkozásai. - Külföldi vendégek: La Grange Anna, Rachel Elise. - A hazai újdonságok iránya, Dobos Lajos, Hegedűs Lajos, Jókai színműírói fellépése. - Tóth József szerződtetése	239
A színház új szervezete Albrecht főherceg katonai főkormányzó alatt: "bizottmányi" rendszer. Gróf Festetics Leó igazgatósága. - Egyoldalú operapártolás, belső bajok, sajtótámadások. - Túlköltekezés az alaptőke terhére, Fáncsy utolsó hírlapi polémiája és halála. - Ira Aldridge vendégjátéka. - A drámai együttes elsorvadása, a színház látogatottságának hanyatlása	249
Festetics távozása, gróf Ráday Gedeon intendánsi megbízatása. - A második Ráday-korszak. - Egressy új szerződtetése, Lendvay lelépése. - Feleki Miklós és Szerdahelyi Kálmán szerződése. - Az énekes-együttes gazdagodása: Ernstné, Stéger. - Drámai pályadíjak. A nézőtér megújítása. - A negyedmilliós "Károlyi-alap". - Paulay Ede első vendégfellépte. - Ifj. Lendvay, Szilágyi Lilla, Fáncsy Ilka és Munkácsi Flóra pályakezdése. - Külföldi hírességek vendégjátékak: Levassor, Ristori Adelaide, Aldridge második vendégszereplése. - A császári pár látogatása. - Nagy temetések: Vörösmarty, Lendvay, Bajza, Szentpétery. - Katona és Lendvay szobra a színház előtt. - A Ráday-korszak műsorának jelleme. - Alkalmi mutatványok. - Az irányítás hibái és hiányai. A gazdasági mérleg megingása. Szigligeti művezetői megbizatása. Ráday visszavonulása.	255
A hazafias szellem felbuzdulása Bach bukása után. - Molnár György Budai Népszínháza. - Nyéky Mihály átmeneti kormányzása a Nemzeti Színházban. - Szigligeti emlékiratai a színház ügyében. - Széchenyi István és Teleki László halála. - Hegedűsné népszínművi rövid tündöklése, Tamássy József első fellépése. - Az operett műfajának jelentkezése. - Prielle Kornélia végleges szerződése	271
Radnótfáy Sámuel intendánsi működése. - A színház negyedszázados fennállásának ünnepe. - A pénzügyi helyzet helyreállítása. Az uralkodó évi hozzájárulása. - A császári pár látogatása a színházban a kiegyezés előtt. - A színésziskola felállítása. - Egressy Gábor halála. - Radnótfáy szerződtetései: a Paulay-pár, Náday Ferenc, a dalműegyüttesben Markovics Ilka, Carina Anna. - Elégedetlenkedések a színházban és a sajtóban. a Dobsa-Reviczky-féle beadvány az uralkodóhoz Radnótfáy ellen. - A külföldi, hazai és operai műsor iránya: Shakespeare bemutatók, az első Wagner opera	275
A színház eredeti játékrendje az önkényuralom idején. - Szigligeti sikerei és kudarcai a dráma és a vígjáték terén. Újabb népszínművei. - A többi magyar szerző. Obernyik és Czakó poszthumusz drámái. Jókai színművei. Szigeti József darabjainak népszerűsége. A kor más kedvelt szerzői: Dobsa, Kövér, Hegedűs, Tóth Kálmán, Balázs Sándor, és Beczik Árpád színműírói pályakezdése. Szász Károly és Rákosi Jenő első jelentkezése. Színész-szerzők. - Vajda János és a kritikus-drámaírók bukása. - Magyar klasszikusok a játékrenden, a Bánk bán színpadi feltámadása és főbb szereplői az abszolutizmus idején	283
A színház külföldi műsora az önkényuralom alatt. - A divatos francia szerzők előretörése: Feuillet, Augier, Ifj. Dumas, Sardou. - A legnagyobb újdonságsikerek. - Az idegen műsor fő erősségei a színház együttesében	293
Shakespeare az abszolutizmus alatt. Az addigi műsor további sorsa, a nagy szerepek újabb gazdái. - A shakespearei játékrend gazdagodása. - A Festetics korszak újdonságai: Athéni Timon, Tévedések játéka, A windsori csalfa hölgyek. - Ráday bemutatói: A makrancos hölgy, Veronai két nemes, Antonius és Cleopatra. - Radnótfáy bemutatóelőadásai: Szentvánéji álom, Téli rege, VIII. Henrik	297
A dalmű helyzete és műsorállományának gyarapodása az önkényuralom alatt, Meyerbeertől Wagnerig. - A Meyerbeer-műsor és főbb szereplői. - Német zeneszerzők: Mozart, Flotow, Wagner, jelentősebb műveik első közreműködői. - Az olasz opera: Verdi, Rossini. - Francia operák: Gounod - Az operett térhódítása: Offenbach-áradat, társulatának vendégjátéka a Nemzeti Színházban. - Hazai dalműtermés: új magyar szerzők, a régiek további műveik. Erkel Ferenc az abszolutizmus alatt, Bánk bán-operájának bemutatója s első szereplői. Többi operái. - Hangversenyek a Nemzeti Színházban: Liszt, Rubinstein, Reményi stb. - A főváros zenei életének megélénkülése, az új Vigadó-épület megnyitása	305
Az opera különválásáig
Koronázás örömünnepe. - Radnótfáy további igazgatósága, gazdasági és színészjóléti intézkedései. - A színház államosítása a belügyminiszter fennhatósága alatt. - Az opera különválásának előkészítése. - A népszínházi eszme útja: első gyakorlati jelentkezései: Molnár Budai Népszínházának második korszaka. Aradi Gerő budai szereplése. Kőmíves Imre városligeti népszínmű-előadásai, Miklósy Gyula István-téri színháza. Latabár kassai társulata Budán. - A főváros népszínház létesítésén fáradozik, telekadományai. - A Népszínház felavatása 1875-ben. - Az Operaház építkezése 1875-1884 között	317
Zichy Antal, majd ideiglenes vezetőség a Nemzeti Színház élén. - Jókainé visszavonulása, Tóth József halála. - Az együttes újabb kiválóságai: Nagy Imre, Helvey Laura, Rákosi Szidi, Ujházi Ede, Tamássy József, Ódry Lehel. - Nagy színészpályák delelője: Szigeti József, Prielle Kornélia, Szathmáriné. - Báró Orczy Bódog igazgatói kinevezése. Üdvös újításai, meggondolatlan gazdálkodása. Együttesének gazdagodása: Blaha Lujza és Jászai Mari szerződtetése. - Szerdahelyi Kálmán halála, utódja: Halma Ferenc. - Az operai személyzet gyarapodása: Benza Ida, Nádayné, Richter János karnagyi meghívása. - A túlméretezés fenyegető pénztári hiányra vezet. Orczyt elejti a kormány. - Szigligeti ideiglenes igazgatósága, belső forrongások, a mérleg helyreállítása. - Új szerződések: Vízvári Gyula, Szigeti Jolán, Márkus Emília. - A színház halottjai: Réthy Mihály, ifj. Lendvay Márton. - Az opera nagy lendülete, az együttes új tagjai. - A drámai kalasszikus és újdonság műsor jelleme, a népszínmű elköltözése. - A Nemzeti Színház átépítése és bérház emelése. - Szigligeti halála	325
Paulay Ede igazgatói kinevezése. - A főváros közműveltségi és színházi viszonyai. - A Nemzeti Színház új technikai berendezése és színpadának kitágítása. - Szigeti József, Prielle Kornélia s a Feleki - pár művészjubileuma. - A Színészegyesület megalakulása. - Az előadói gárda kiegészítése: Mihályfi Károly, Gyenes László, Csillag Teréz, Adorján Berta, Fái Szeréna, Alszeghy Irma, Gabányi Árpád s a Szacsvay-házaspár szerződtetése	339
A hazai műsor a kiegyezés után. Régebbi magyar színművek felújítása, Paulay három drámatörténeti ciklusa. A Bánk bán előadásai és főbb szereplői 1867 után. - A magyar újdonságok. Szigligeti pályájának végső szakasza, Rákosi Jenő és Szigeti József újabb művei, Jókai kudarcok, Tóth Kálmán utolsó sikere. - Újabb színpadi szerzők: Dóczy Lajos, Bartók Lajos, Váradi Antal pályakezdése. Az utolsó népszínműbemutatók: Abonyi Lajos darabjai, Tóth Ede döntő sikere. - A magyar társadalmi dráma első kísérletei: báró Jósika Kálmán, Toldy István, Bercsényi Béla, a két Ábrányi. E műfaj meggyökereztetője: Csiky Gergely, első jelentkezései, a Proletárok diadala, további sikerei. A Csiky darabok több közreműködői	343
Paulay Ede két nagy rendezői vállalkozása: a Csongor és Tünde s Az ember tragédiájának bemutatása. - A főbb szereplők. - Az egykorú kritika ítéltet	355
A színház külföldi újdonságműsora a kiegyezés után. - A francia dráma korlátlan térfoglalása: Sardou, Augier, Dumas, Feuillet, Pailleron, Labiche, Ohnet. E műsor fő erősségei az együttes régi és újabb tagjai közül. A francia játékrend legnagyobb sikerei. - Angol és német újdonságok	361
A klasszikus játékrend a kiegyezés utáni évekeben. - A "nagy stílus" általános hanyatlása. Jászai Mari személyi hódítása Jókainé örökében. - Schiller-, Goethe-, Corneille- és Racine-bemutatók. - A moliérei játékrend nagy meggazdagodása és vonzóereje, a főbb Moliére színészek. - Beaumarchais, Calderon, Moreto. - Az első ókori klasszikus előadás a Nemzeti Színházban Szigligeti alatt: Antigone	366
Shakespeare a kiegyezés utáni műsoron. - A régi fordítások fokozatok kicserélése. - Az újabb színésznemzedék a régi nagyok örökében. - A műsor újabb gazdagodása Szigligeti alatt. A vihar, Sok hűhő semmiért, Paulay bemutatói: Vízkereszt, Cymbeline, - Jászai Mari tíz év alatt tizenöt shakespearei szerepben. A többi jelesebb Shakespeare-játszó	371
A dalmű az Operaház megnyitásáig. - A Verdi-műsor továbbépülése, a többi olasz újdonság. - A franciák vezetőszerepe: Gounod, Thomas, Bizet, Massé, Massenet operái, Delibes balletjei. - A német műsor, Wagner térhóditása, Mozart bemutatók. - Goldmark. - A hazai játékrend. Erkel Ferenc új dalművei, egyéb magyar újdonságok. - Az énekes műsor fő erősségei. - Az utolsó operaelőadás. - A Nemzeti Színház tisztára drámai műintézetté válik.	375
Névmutató	383