"A nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik."

Előszó

Egy könyvet megírni vagy meglévő adatokat összegyűjteni, formába önteni, valamilyen külső kényszer hatása alatt lévő személy vagy egyszerűen csak egy téma megszállott követője képes. Jómagam is, egészen véletlenül, egy téma, mégpedig a nemzeti lobogónk történelmének kutatása miatt váltam megszállottá. A történelem kutatása során az ember eddig soha nem ismert területekre téved, egyre szomjasabb lesz, vágyainak egyre tágulnak határai és csak megy előre. Mi késztetett arra, hogy tollat ragadjak?
Településemnek, Kisigmánd falunak polgármestereként elhatároztam, hogy '48-as emlékművet állíttatok. Segítségemre volt ebben 2003-ban a Reneszánsz Kőfaragó Rt. által létrehozott alapítvány, mely „Szobor minden kistelepülésnek" címszó alatt pályázatot hirdetett a 2000 fő alatti kistelepülések részére.
A meghirdetett pályázati lehetőséget szerettem volna kihasználni, mely az első helyezettnek ingyen ad szobrot! A pályázat ugyan csak részben sikerült (második helyezett), de egy Magyarországon tanuló fiatal székely szobrász ötlete annyira megkapott, hogy mint más a drogtól, én a témától váltam függővé! Mint egyetlen pályázó, azzal az ötlettel állt elő, hogy az elkészítendő szobor legyen a nemzeti lobogó süttői mészkőből! Gondolataim körbe-körbejártak, de egy bólintásnál nem mertem többre vállalkozni. Hazaérve lázas kutatásba kezdtem, mi köze a kettőnek egymáshoz? Ma ott tartok, hogy ez a láz két éve tart. Elhatároztam, hogy az összegyűjtött ismereteket rendszerezem, és könyvvé formálom. Testületi döntés született, hogy pályázati segítség nélkül is valósuljon meg ez a nagyszerű elképzelés.
Mint az később kiderült, támogatásként a Reneszánsz Kőfaragó Rt. biztosította a szoborhoz szükséges köveket (1 db 30 q és 1 db 70 q-ás). Vissza