A nemzeti identitás zavarai

Előszó

A nemzet, a nemzethez való viszony, a nemzeti azonosságtudat történelmi és társadalmi okoknál fogva igen változó fogalmak. Voltak, s nyilván lesznek is olyan korok, amelyekben a „nemzeti jelleg" nem játszik meghatározó szerepet, jelentősége elhalványul az ember más csoportmeghatározásai, identitáskategóriái mellett. Egyelőre azonban, itt és most, ebben a korban, amelyben élünk, s kiváltképp Közép- és Kelet-Európában, ebben az etnikailag tarka régióban, a nemzeti lét az emberek érzelem- és tudatvilágában, a személyiség önmeghatározásában korántsem tekinthető marginális jelentőségűnek. Ellenkezőleg, úgy tűnik, minden más identitáskategóriánál meghatározóbb szerepet játszik az emberek és a népek életében. Ha a nemzetre nem úgy tekintünk, mint az apológia tárgyára, ha elfogadjuk, hogy a nemzethez való viszony társadalmilag és történelmileg változó szubjektív sajátosság, abban az esetben a nemzeti identitás kritikai analízisre szoruló történelmi valóság. Következésképp a tudománynak bátran föl kellene tárnia mindazokat a társadalomlélektani, szociológiai, gazdasági, történelmi és politikai tényezőket, amelyek a nemzeti identitás kialakulásában és fenntartásában fontos szerepet játszanak. Az alábbiakban - reálisnak tartva ezt az igényt a pszichológia szempontjából - a nemzeti érzés és nemzeti identitás társadalomlélektani vonatkozásainak az átgondolására teszünk kísérletet. Közelebbről azoknak az önérzeti problémáknak, önmeghatározási bizonytalanságoknak az okát, hátterét próbáljuk feltárni, amit a pszichológia az azonosságtudat bizonytalanságaként, a személyiség identitászavaraként tart számon, s amit a gyakorlati élet sajnálatos módon igen szép számban, s igen változatos formában produkál Közép- és Kelet-Európa-szerte. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a nemzeti identitás problémái a „nemzeti kérdésnek", vagy a „nemzeti jelenségnek" csak egy igen szűk szegmentumát alkotják. Vissza