A nemzetgazdaságtan alapelvei I-V.

Tartalom

I. kötet
Bevezetés
A TERMELÉS. . .31
I. FEJEZET.
A termelés kellékei 33
1. §. Mik a termelés kellékei? . . . 33
2. §. A munka szerepének meghatározása 35
3. §. Van-e a természet nagyobb befolyással a munka sikerére az
egyik foglalkozásnál mint a másiknál? . . . . . . .38
4. §. Némely természeti tényezők, mennyiségökre nézve korlátoltak,
mig mások gyakorlatilag véve határtalanok 39
II. FEJEZET.
A munka mint a termelés egyik tényezője.
1. §. A termelt dolgoknál közvetlenül, vagy az azok termelésére
tett előkészületeknél alkalmazott munka .., 42
2. §. A későbbi munkához szükséges anyagok termelése ... 44
3. §. Az anyagok 48
4. §. Az eszközök termelésénél 49
5. §. A munka védelménél 52
6. §. A termény elszállítása és szétoszlásánál felhasznált munka . 54
7. §. Az emberekre fordított munka 57
8. §. A találmányokra és felfedezésekre fordított munka ... 58
9. §. A mezőgazdaság-, ipar- és kereskedelemre fordított munka . 61
III. FEJEZET.
A nem termelő munka.
1. §. A munka nem tárgyat termel, hanem csak használhatóságot . 63
2. §. - a mely háromféle lehet 65
3. §. Termelő munka az, mely anyagi tárgyakhoz kötött és azokba beruházott használhatóságokat hoz létre 67
4. §. Minden más munka, bármennyire hasznos legyen is, nem termelőnek tekintetik . 71
5. §. A termelő és nem termelő fogyasztás 74
6. §. A termelő és nem termelő fogyasztás számára való készletet szolgáltató munka 76
IV. FEJEZET.
A tőke.
1. §. A tőke a termelő foglalkozáshoz felhasznált vagyon ... 78
2. §. Ha több tőke fordíttatik a termelésre, mint a mennyi valósággal felhasználtatik arra 81
3. §. A tőke fogalmát felderítő némely esetek magyarázata . . 85
V. FEJEZET.
A tőkére vonatkozó alaptételek.
1. §. Az ipar a tőke mennyiségétől függ 91
2. §. - - azonban nem ér fel mindig ennek határaig ... 93
3. §. A tőke növekedése mind több és több foglalkozást ad a munkásoknak, ad infinitum 95
4. §. A tőke a megtakarítás gyümölcse 98
5. §. Minden tőke elfogyasztatik 101
6. §. A tőke nem az örökké egy alakban megőrzés, hanem a folytonos újra termelés által tartatik fenn 106
7. §. Miért üdülnek fel oly hamar az államok az elpusztítás után? 107
8. §. A kormány-kiadások kölcsön utján való fedezésének hatásai . 109
9. §. Az áruk kereslete még nem a munka kereslete 114
10. §. Csalódások az adóztatást illetőleg 129
VI. FEJEZET.
A forgó és állandó tőke.
1. §. Micsoda a forgó és állandó tőke . .133
2. §. Az állandó tőke növekedése, ha a forgó tőke rovására történik az, hátrányos lehet a munkásokra nézve 137
3. §. Ez azonban, ha ugyan valaha előfordul is, csak ritkán történik meg . 141
VII. FEJEZET.
Mitől függ a termelő tényezők termelő képessége.
1. A föld, munka és tőke, a különböző helyen és különböző időkben különböző termelő képességgel bir 147
2. § A nagyobb fokú termékenység okai. A természeti előnyök . 148
3. §. - az erélyesebb munka 151
4. §. - a nagyobb fokú ügyesség és ismeret . . ... 154
5. §. - általában a közönség fejlettebb értelmisége és megbízhatósága 156
6. §. - s mennél teljesebb közbiztonság 163
VIII. FEJEZET.
Az összeműködésről, vagyis a munka egyesítéséről.
1. §. A nagyobb fokú termelő képesség egyik fő oka a munkaegyesítés 168
2. §. A munka-elkülönítés hatásainak vizsgálata 171
3. §. A munka-combinatió a város és vidéke között . . . .175
4. §. A magasabb fokú munkafelosztás 177
5. §. - előnyeinek vizsgálata 179
6. §. A munkafelosztás határai 188
IX. FEJEZET.
A nagyban és kicsinyben való termelés.
1. §. A nagy termelési rendszer előnyei a gyáriparban 191
2. §. A részvénytársulati elv előnyei és hátrányai 197
3. §. A nagy termelési rendszer szükséges föltételei 205
4. §. A nagy és kis gazdaságok egymással összehasonlítva . . 209
X. FEJEZET.
A munka növekedés törvénye.
1. §. A termelés növekedésének törvénye három más tényezőnek,
u. m. a munka, tőke és föld növekedésének törvényeitől függ 225
2. §. A népesedés törvénye 227
3. §. A népesedés szaporodása gyakorlatilag micsoda okok által akadályoztatik 229
XI. FEJEZET.
A tőkenövekedés törvénye.
1. §. Mitől függenek a takarékosság eszközei és indokai . . . 236
2. §. A tevékeny gyűjtési vágy különbségének okai 238
3. §. A tevékeny gyűjtési vágy erőtlenségét mutató példák . . 242
XII. FEJEZET.
A termelés növekedésének törvényei, a földre vonatkozólag.
1. §. A termelés valódi határát a föld mennyiségének és termő képességének korlátoltsága képezi 256
2. §. A mezőgazdasági termelés törvénye szerint a mind nagyobb
mérvű munka és tőke reáfordítás: aránylag mind kevesbedő jövedelemmel jutalmaztatik 257
3. §. A jövedelem kevesbedésének törvényével ellenkező elvek; a javitmányok fejlődése a termelésnél 2G3
XIII. FEJEZET.
A fentebbi törvények következményei.
1. §. Segédmódok, ha a termelés korlátai a gyűjtési vágy erőtlenségéből származnak 276
2. §. A népesedés korlátolássának szüksége nem csupán a vagyon egyenlőtlenségi állapotra szorítkozik 277
3. §. - s nem pótolható az élelmi szerek szabad behozatala által ... 282
4. §. - sőt általában a kivándorlás által sem 287

II. kötet
A VAGYONMEGOSZLÁS.
I. FEJEZET.
A tulajdon.
1. §. Előleges megjegyzések 3
2. §. A kérdés formulázása 5
3. §. A communismus vizsgálata 9
4. §. A t. Simonismus és Fourierismus vizsgálata 20
II. FEJEZET.
Ugyanazon tárgy folytatása.
1. §. A magán tulajdon intézménye a szerződések általi szerezhetés szabadságát is feltételezi 28
2. §. - valamint az elévülés érvényességét . 31
3. §. - és a végrendelkezési jogot, s hatalmat is; de az öröklési jogot már nem - . . 32
4. §. Korlátolandó-e a végrendelkezési jog ? 40
5. § A földtulajdonjog alapja különbözik az ingó javakra vonatkozó tulajdonjog alapjától 45
6. § - és csak bizonyos feltételek teljesítése mellett érvényes, a melyek azonban nem mindig teljesülnek 48
7. §. A tulajdonjoggal való visszaélések 55
III. FEJEZET.
Azon osztályokról, melyek között a termés megoszlik.
1. §. A termés néha három- . . . . 58
2. §. A termés néha egy - 59
3. §. A termés néha két személy tulajdonát képezi 61
IV. FEJEZET.
A verseny és kereslet.
1. §. A verseny nem egyedüli szabályozója a terménymegoszlásnak. 64
2. §. A szokás befolyása a haszonbér mennyiségére és tartamára. 65
3. §. A szokás befolyása az árakra 69
V. FEJEZET.
A rabszolgaság.
1. §. A rabszolgaság magokra a rabszolgákra - 74
2. §. A rabszolgaság a termelésre való tekintetből 76
3. §. A rabszolgafelszabaditás, a rabszolga-tulajdonosok érdekeire
való tekintettel . . . . . . 80
VI. FEJEZET.
A paraszt-birtokosság.
1. §. Az angol és európai nézetek közötti különbség a paraszt-birtokosságot illetőleg . . ... . . . . 83
2. §. A paraszt-birtokosságra vonatkozó bizonyítékok Schweiczban 86
3. §. - Norvégiában 93
4. §. - Németországon . ... . . ... . . . - 98
5. §. - Belgiumban . . . . . . . . . . . . . 105
6. §. - a csatornaszigeteken . . ... . . . . . . . 112
7. §. - Francziaországban . . . . . 114
VII. FEJEZET.
Ugyanazon tárgy folytatása.
1. §. A paraszt-birtokosság befolyása az ipar emelésére . . 122
2. §. A paraszt-birtokosság befolyása az értelmiség képezésére . 125
3. §. - - az előrelátás és önuralkodás fejlesztésére 127
4. §. - - a népesedésre . . . . . . . 129
5. §. - - a föld felosztására 143
VIII. FEJEZET.
A felés-rendszer.
1. §. A felés rendszer természete és válfajai . 150
2. §. - - előnyei és hátrányai 153
3. §. A különböző országokban gyakorolt hatására vonatkozó bizonyítékok 156
4. §. Kivánatos-e e rendszer eltörlése ? 169
IX. FEJEZET.
A zsellér-rendszer.
1. §. A zsellér-rendszer természete és hatása 173
2. §. A tulnépes országokban szükségképeni következménye a névleges haszonbér . . ... . . 177
3. §. - a mely összeférhetlen a szorgalom, takarékosság és szaporodási önmérséklettel . . 181
4. §. A keletindiai ryoták . . . . . ... . . . 183
X. FEJEZET.
A zsellérrendszer eltörlésének eszközei.
1. §. Az irlandi zsellérek paraszt-birtokosokká volnának átalakitandók. 189
2. E kérdés jelenlegi állapota . . . . ... . . . . . 199
XI. FEJEZET.
A munkabér.
1. §. A munkabér, a kereslet és kínálat viszonyaitól, vagyis más
szavakkal: a népesség és tőke egymáshoz arányától függ. 209
2. §. A munkabérre vonatkozó néhány népies vélemény vizsgálata. 210
3. §. Némely ritkább körülmények kivételével a magas munkabérek a népesedés korlátozásával járnak együtt 219
4. §. - a mi némely esetben törvények 224
5. §. - másokban pedig bizonyos szokások által eszközöltetik . 227
6. §. Csupán a szaporodás illő korlátozása képezi a munkás osztály érdekeinek biztositékát 230
XII. FEJEZET.
Az alacsony munkabér kedveltebb segédszerei.
1. §. A törvényes vagy szokásbeli munkabér-minimum, a foglalkozás biztosítása mellett . 236
2. §. - de ennek feltétele az, hogy a szaporodás törvényesen korlátoztassék 239
3. §. Munkabér-segély engedélyezés . . . 244
4. §. A földhasználat engedélyezése 247
XIII. FEJFZET.
Ugyanazon tárgy folytatása.
1. §. A közvélemény veszedelmes iránylata a népesedést illetőleg 255
2. §. A javulás iránti kilátások 259
3. §. A munkásosztály szokásainak emelésére szolgáló eszközök kétfélék, u. m. egyfelől a nevelés 265
4. §. - másfelől a hazai és külföldi gyarmatosítás alakjában nyújtandó nagymérvű közvetlen segély 267
XIV. FEJEZET.
A munkabér különbsége a különböző foglalkozásnál.
1. §. E különbség részint a különböző foglalkozások kellemességének különbféleségéről 272
2. §. - részint bizonyos természetes monopoliumokból származik 280
3. §. A segélyezett versenyzők hatása a munkabérre . . . . 285
4. §. Az oly személyek versenyének hatása, akik magok képesek -fentartani magokat 290
5 §. Miért alacsonyabb a nők munkabére mint a férfiaké? . . . 294
6. §. A megszorító törvények és a munkás-szövetségből származó munkabér-különbség 296
7. §. Azon esetek, melyekben a munkabér szokás által van szabályozva 298
XV. FEJEZET.
A töke-jövedelem.
1. A tőke-jövedelem három részre oszlik, u. m. a kamat, a biztosítási költség és felügyeleti dij 301
2. §. A tőke-jövedelem minimuma, és azon változások, melyeknek az alá van vetve 304
3. §. A tőke-jövedelem azon különbözetei, melyek bizonyos foglalkozások természetéből származnak 307
4. §. A tőke-jövedelem általános kiegyenlítődési hajlama . . . 309
5. §. A tőke-jövedelem nem függ sem az áraktól, sem a forgalomtól . 317
6 §. A tőkepénzes előlegei in ultima analysí, mindig munkabérekből állanak 319
7. §. A kamatláb a munka előállítási költségétől függ 321
XVI. FEJEZET.
A Haszonbér.
1. §. A haszonbér a természetes monopolíum eredménye . . . 326
2. §. Csak oly földek szolgáltathatnak haszonbért, melyek akár minőség, akár helyzetre nézve kevesebb mennyiségben léteznek, mint a mennyi kerestetik az ilyenekből 327
3. §. A földhaszonbér azon feleslegből áll, melylyel a jobb földek
jövedelme a mivelés alatt levő legroszabb földek 330
4. §. - vagy pedig a legkevésbbé előnyös viszonyok között használt tőkék jövedelmét felülmúlja 333
5. §. Váljon a földbe befektetett tőkéért fizetett összeg haszonbér-e vagy pedig tőke-jövedelem? 337
6. §. A haszonbér nem szerepel a mezőgazdasági termények termelési költségei között 344

III. kötet
I. Fejezet.
Az érték 3
II. Fejezet.
A kereslet és kinálat befolyása az értékre. 14
III. Fejezet.
A termelési költségnek az árakhoz való aránya 27
IV. Fejezet.
A termelési költség végelemzése. 36
V. Fejezet.
A föld-haszonbérnek az értékhez való viszonyai. 54
VI. Fejezet.
Az érték elmélet végösszegezése. 68
VII. Fejezet.
A pénz. 76
VIII. Fejezet.
A pénz értéke, a mennyiben az a keresleti és kinálati viszonyoktól függ. 86
IX. Fejezet.
A pénz értéke, a mennyiben a termelési költségtől függ az. 101
X. Fejezet.
A kettős valuta, és a segéd-pénznemek. 112
XI. Fejezet.
A hitel, mint a pénz helyettesítője. 117
XII. Fejezet.
A hitel befolyása az árakra. 135
XIII. Fejezet.
A beválthatatlan papirpénz. 166
XIV. Fejezet.
A túlságos kinálat. 188
XV. Fejezet.
Az értékmérő. 200
XVI. Fejezet.
A csere-érték némely különös eseteiből. 207
XVII. Fejezet.
A nemzetközi forgalom. 215
XVIII. Fejezet.
A nemzetközi érték. 229
XIX. Fejezet.
A pénz, mint behozatali czikk. 266
XX. Fejezet.
A külfölddel való kereskedelem. 273
XXI. Fejezet.
A nemes fémek megoszlása a kereskedő államok között. 284
XXII. Fejezet.
A váltópénz befolyása a belforgalomra és a kül-kereskedelemre. 299
XXIII. Fejezet.
A kamatlábról. 312
XXIV. Fejezet.
A beváltható papirpénz szabályozása. 333
XXV. Fejezet.
A különböző országok versenye ugyanazon piaczokon. 375
XXVI. Fejezet.
A csere hatása a vagyonmegoszlásra. 390

IV. és V. kötet
NEGYEDIK KÖTET.
A TÁRSADALOM-FEJLŐDÉS
BEFOLYÁSA
A VAGYON TERMELÉSÉRE ÉS MEGOSZLÁSÁRA.
I. Fejezet.
A vagyonosodás általános jellemvonásai.
1 § Bevezető megjegyzések 1
2. §. A társadalom fejlődésének a természet erői felett való hatalom növelésére irányuló hajlama; a közbiztonság és az összeműködési képesség növekedése 2
II. FEJEZET.
Az ipar és népesség fejlődésének az értékekre és árakra
gyakorolt befolyása.
1. §. Mindenféle tárgy értéke és termelési költsége csökkenésre hajlandó
2. §. - kivéve a mezőgazdasági és bányaterményeket, melyek megfordítva emelkedni hajlandók; 11
3. §. - mely utóbbi czikkek e hajlamát azonban a termelési javítmányok időről-időre kellőleg ellensúlyozzák ... 14
4. §. A társadalom fejlődésének az áringadozások mérséklésére gyakorolt hatása . . . . . . . 16
5. §. A speculatorok befolyásának vizsgálata, - különösen a gabonakereskedésnél 18
Az ipar és népesedés fejlődésének a földhaszonbér, tőkejövedelem és munkabérekre gyakorolt hatása.
1. §. Első eset: midőn a népesség szaporodik, a töke pedig nem 25
2. §. Második eset: midőn a tőke szaporodik, a népesség pedig nem 30
3. §. Harmadik eset: midőn mind a tőke, mind a népesség egyformán szaporodik, de a termelési módok maradnak változatlanul 31
4. §. Negyedik eset: midőn a termelési módok fejlődnek, de a tőke és népesség nem . . . . . . . 33
5. §. Ötödik eset: midőn mind a három tényező egyforma gyorsan fejlődik 42
IV. FEJEZET
A tőkejövedelemnek egy minimum felé irányulása.
1. §. Smith Ádám nézete a tőke versenyéről 49
2. §. Mr. Wakefieldnek az ,,alkalmazási tér"-re vonatkozó tana . 52
3. §. Mitől függ a minimális tőkejövedelem ? 54
4. §. A vagyonos államokban a tőkejövedelem rendesen közel áll a minimumhoz, 58
5. §. - de a kereskedelmi crizisek, 63
6. §. - a termelési javítmányok 65
7. §. - az olcsó életszükségleti czikkek és eszközök behozatala 67
8. §. - és a tőke kivándorlása nem engedik, hogy éppen elérje azt 71
V. FEJEZET.
A tőkejövedelem minimum felé irányúltának következményei.
1. §. A tőkék egy részének más czélra fordítása még nem tekinthető szükségkép veszteségnek a nemzetre nézve . . 73
2. §. A vagyonos államokban a gyáripar kiterjesztése nem hátrányos, hanem előnyös a munkásokra nézve ... 77
VI. FEJEZET.
A nyugalmi állapot.
1. §. A vagyonosodásnak ós népesedésnek az irók által rettegett és elitélt nyugalmi állapota 82
2. §. - magában véve nem valami kellemetlen 85
VII. FEJEZET.
A munkásosztályok valószínű jövendője.
1. §. A jobbágyi viszony nem egyeztethető össze a mai társadalommal . 91
2. §. A munkásosztályok jövő jóléte saját magok szellemi képességétől függ , ... 98
3. §. Az értelmiség fejlődése valószínűleg a szaporodás észszerűbb alkalmazkodását fogja maga után vonni. - A nők
társadalmi felszabadulása nagy mérvben előmozdítaná ezt . 101
4. §. A társadalom iránylata oda mutat, hogy a bérelt munkás és szolgai viszony ki fog menni a gyakorlatból 102
5. §. A munkásoknak a tőkepénzesekkel -. 107
6. §. - a munkásoknak önmagokkal való szövetkezését mutató példák . 115
7. §. A verseny nem veszélyes, hanem sőt inkább hasznos és nélkülözhetetlen 142

ÖTÖDIK KÖTET.
A KORMÁNY BEFOLYÁSA.
I. FEJEZET.
A kormány teendői általában.
1. §. A kormány szükségképeni és tetszésszerinti teendőinek szétkülönítése . .149
2. §. A kormány szükségképeni teendőinek különféle jellemvonásai 151
3. §. A tárgy felosztása . 157
II. FEJEZET.
Az adóztatás általános elvei.
§. Az adótörvényeknél folyvást szem előtt tartandó négy alaptétel 150
2. §. Az igazságos adóztatási elv alapjai 161
3. §. Ugyannnyi percent szedendő-e be bárminő jövedelmi öszszegtől ? 165
4. §. - valamint az örökös és múlékony jövedelmektől is? . 172
5. §, A természeti okokból származó földhaszonbér-növekedés igen
alkalmas a külön megadóztatásra 182
6. §. A földadó némely esetben nem adó, hanem a közönség számára szedett haszonbér-illeték . . . . . .186
7. §. A tőkére nehezülő adók nem szükségkép kifogásolandók . 188
III. FEJEZET.
A közvetlen adók.
1. §. A közvetlen adók vagy a jövedelmre, vagy a kiadásokra rovandók . . . . 192
2. §. A föld-haszonbérre 193
3. §. A tőkejövedelemre 194
4. §. A munkabérre vetett adók 198
5. §. A jövedelmi adó 201
6. §. A házadó 206
IV. FEJEZET.
Az áruczikkekre vetett adők.
1. §. Ha minden áruczikk egyformán terheltetik adóval: az a tőkejövedelemre háramlik vissza 214
2. §. Ha csak bizonyos czikkekre vettetnek adók, azt az illető
czikkek fogyasztói fogják viselni 216
3. §. Az elsőrendű életszükségletekre vetett adók különös hatásai 218
4. §. - mennyiben változtat ezeken a tőkejövedelemnek a minimum felé gravitálása ? 223
5. §. A különbözeti vámok hatásai . . . . . . 230
6 §. A beviteli és kiviteli czikkekre vetett vámok hatása a belforgalomra 235
V. FEJEZET.
Az adók némely más nemeiről.
1. §. A szerződésekre - 246
2. §. A közlekedésre - 250
3. §. Az igazságszolgáltatásra vetett adók . . . . . 252
4. §. A községi adók nemei 253
VI. FEJEZET.
A közvetlen és közvetett adóztatás összehasonlítása.
1. §, A közvetlen adók mellett és ellen felhozható okok . . 255
2. §. Minő közvetett adók a legajánlhatóbbak ? 262
3. §. A közvetett adóztatás gyakorlati szabályai 265
VII. FEJEZET.
Az államadósság.
1. §. Kivánatos-e a rendkívüli államkiadásoknak kölcsönök utján való fedezése? 270
2. §. Az államadósságnak általános megadóztatás útján fedezése nem tanácsos 275
3. §. Mely esetekben kívánatos egy szükségtelen adónemnek az
államadósság törleszthetése végett való fenntartása? . 278
VIII. FEJEZET.
A kormány rendes teendői azok közgazdasági hatásaira való tekintetből.
1. §. A hiányos személy- és vagyonbiztonság hatásai . . . 282
2. §. A túlságos adóztatás hatásai 285
3. §. A hiányos törvényhozási és igazságszolgáltatási rendszer hatásai . 287
IX. FEJEZET.
Ugyanazon tárgy folytatása.
1. §. Az örökösödési törvények 294
2. §. Az elsőszülöttségi törvények és szokások 297
3. §. Részletezés 303
4. §. A hagyaték egyenlő megosztását követelő törvények 305
5. §. A részvénytársulati törvények 308
6. §. A korlátolt kötelezettséggel járó részvényesség. Az
délyokmánynyal ellátott társaságok .311
7. §. A commandite részvényesség 317
8. §. A csődtörvények 325
X. FEJEZET.
A kormány hibás elméleten nyugvó beavatkozása.
1. §. A hazai ipar védelme . 335
2. §. Az uzsora-törvény 351
3. §. Az árak szabályozása iránt tett kísérletek 358
4. §. A monopoliumok 360
5. §. A munkásszövetségek elleni törvények 363
6. §. A véleménynyilvánítás korlátozása 370
XI. FEJEZET.
A laisser-ffaire, vagyis be nem avatkozási elv alapjai és határai.
1. §. A kormány beavatkozása kétféle lehet, u. m. parancsoló és megengedő . 373
2. §. A kormány beavatkozása ellen felhozatni szokott ellenvetések, - magának a beavatkozásnak kényszerítő jelleme,
vagy az annak teljesithetésére szükséges eszközök előteremtése 375
3. §. A kormány hatalmának, és befolyásának, - . . . 378
4. §. - teendőinek és felelősségének növelése ellen felhozott kifogások 380
5. §. A magántevékenység az erősebb érdekeltségnél fogva sikeresebb 382
6. § A nép együttes működésre szoktatásának fontossága . . 384
7. §. Az általános szabály a „l a i s s e r - f a i r e" . . . . 387
8. § - de sok kifogást hozhatni fel ellene. Mely esetekben nem
illetékes birója a vevő az árúknak ? A nevelésügy . . 391
9. §. A mások felett hatalmat gyakorló személyek ; - a gyermekek, ifjak s oktalan állatok védelme. A nők nem sorolandók ezek közé 397
10 §. Az örökidőkre szóló szerződések 401
11. §. A kiküldöttek általi igazgatás 402
12 §. Mely esetekben van szükség a társadalom beavatkozására
azon czélból, hogy az illető egyén kívánságának érvény
szereztessék. A munkaerők, s a gyarmatok földjeinek eladása 406
13. §. A nem érdeklett személyek előnyére történő intézkedések.
A szegényügyi törvény . . . . . . .412
14. § A gyarmatosítás 416
15. §. - és több másféle esetek . 424
16 §. A kormány beavatkozására azon esetekben is szükség lehet,
a melyekben a magántevékenység sokkal sikeresebb volna,
- ha t. i. e magántevékenység hiányzik 428

Témakörök