Bevezetés | |
A politikai és közgazdasági nézetek keletkezése és hatása általában, s Magyarországon különösen | 1 |
A magyar közgazdasági eszmék történelmének forrásai, jelentősége és tárgyalási rendszere | 5 |
A közgazdasági eszmék a XVIII-ik század elejéig, vagyis: a kezdemények életben és elméletben | |
A közgazdasági eszmefejlődés alapjai és első nyilatkozásai a régibb századokban | |
Hazánk nemzetgazdasági állása a 18-ik századot megelőzött időkben | 13 |
A közgazdasági eszmék az ősmagyar államszerkezetben, és Szent István első királyunk intézményeiben | 19 |
A közgazdasági eszmekör nyomai a többi Árpádházbeli királyok törvényeiben | 24 |
A közgazdasági elvek és intézmények az Anjouház trónrajutásától a Hunyadiak koráig | 30 |
A Hunyadiak kora; és a nemzeti hanyatlás ideje a Jagellók alatt a mohácsi vésznapokig | 37 |
A közgazdasági eszmék hazai törvényeinkben, s irodalmunk első zsengéiben a Habsburgok trónrajutásától a XVIII-ik század elejéig | |
A közgazdasági eszmék és iránylatok a 16-dik és 17-ik századbeli törvényeinkben különösen | 47 |
A politikai irodalom első zsengéi és a bennök kifejezésre jutott közgazdászati nézetek | 57 |
Visszapillantás az ez időszakbeli eszmefejlődésre | 66 |
1715-től 1790-ig, vagyis a közgazdasági szervezkedés első kísérletei | |
Magyarország a XVIII-ik század folyamatában általában, s közgazdasági tekintetben különösen | |
Hazánk politikai és alkotmányi viszonyai ez időszak alatt | 75 |
Műveltség és közgazdászati nézetek honunkban ez időszak alatt | 80 |
A nemzetgazdasági nézetek fejlődése és hatása a 18-ik század első felében különösen | |
Az 1715-1729-ki országgyűlési választmányok | 85 |
A közgazdasági nézetek: vagyon és pénz, árak és csere, birtokjog és népesség, ipar és kézmű, czéhek s czéhszerkezet körül | 88 |
A közgazdasági nézetek: kereskedés, forgalom, közlekedés, adók és pénzügyre vonatkozólag | 95 |
A közgazdasági nézetek hazánkban Mária Therézia és József császár uralkodása korában | |
A korszak jelleme és a közgazdasági nézetek fejlődése 1741-től az 1764/5-ki hongyűlés végéig | 102 |
A kormány küzdelme a nemességgel: a jobbágyviszonyok és az adóügy reformja érdekében | 109 |
Az 1765-1790-ki időszak, s jelesül Mária Therézia és József császár reformintézkedései | 114 |
A politikai és közgazdasági irodalom a XVIII-ik század folyamában | |
Általános tekintet az e korszakbeli irodalomra | 122 |
Bírálatos visszatekintés az egész második időszakra | 128 |
1790-től 1825-ig, vagyis: az önállóbb eszmefejlődés megindulása | |
Hazánk politikai, közgazdasági és műveltségi állapotai 1790-től 1825-ig | |
Magyarország politikai és közgazdasági viszonyai ez időszak alatt | 137 |
A közgazdászati eszmefejlődés ez időszak alatt általában | 142 |
A közgazdasági eszmekör 1790-től 1802-ig a törvényhozásban, az országgyűlési választmányok munkálataiban, és az irodalomban | |
A főbb irányeszmék általában, s a földbirtok és mezőgazdaság körüli nézetek különösen | 150 |
A műipar, kereskedés s hitelügy körüli nézetek és tervezetek ez időszakban | 154 |
Nézetek az államháztartás és pénzügyi érdekek körül | 159 |
A közgazdasági eszmék és nézetek az e korbeli "irodalomban" | 163 |
A közgazdasági nézetek 1802-től 1812-ig az államkormányzatban, a kereskedelmi testületek nyilatkozataiban és a törvényhozásban | |
Az e korabeli országgyűlések közgazdasági tekintetben általában | 171 |
Az 1802-ki országgyűlés által véleményadásra felhítt "kereskedelmi testületek" közgazdasági nézetköre | 179 |
Az 1802-1811/12-ki országgyűlések közgazdászati eszmeköre és törekvései különösen | 183 |
A nagy pénzügyi bonyodalmak s az e körüli nézetek különösen | 191 |
Folytatás | 196 |
Folytatás | 201 |
A közgazdasági eszmék és nézetek 1802 és 1825 közt főleg az irodalomban | |
Általános észrevételek | 213 |
A közgazdasági irodalom ez időszakbeli termékei, s jelesül "Berzeviczy György" dolgozatai | 214 |
Egyéb nemzetgazdasági írók 1825-ig, és a felsőbb "oktatásügy" közgazdasági tekintetben | 211 |
A közállapotok és irányok 1812 és 1825 közt, és visszatekintés az egész időszakra | |
Kormányintézkedések és alkotmánysérelmek | 229 |
Visszatekintés az egész időszakra, s közgazdasági eszmekörünk szemben a külföld egykori nézetkörével | 236 |
1825-től 1840-ig, vagyis: a nagy reform-eszmék érlelődése és első vívmányai | |
A közgazdasági eszmefejlődés alapjai és irányai ez időszakban | |
A korszak politikai és közgazdasági tekintetben általában | 245 |
A közgazdasági nézetek ez időszak alatt | 251 |
A közgazdasági nézetkör 1825-től 1831-ig, névszerint a "törvényhozásban" | |
A nemzetgazdasági eszmék és iránylatok az 1825/27-ki, s az 1830-ki országgyűlésen | 256 |
Folytatás | 259 |
A pénzügyi dolgok körüli eszmék | 264 |
Gróf "Széchenyi István" reform-működésének első időszaka, s közgazdászati "irodalmunk" virágzási kezdeményei | |
Széchenyi föllépése és szerepe általában | 274 |
Széchenyi mint politikai és közgazdasági reformer általában | 276 |
Széchenyi mint történetphilosóph, politikai bölcselő és nemzetgazdasági író különösen | 279 |
A "Hitel, a Világ és a Stadium" czímű munkák különösen | 285 |
Széchenyi eszmerendszerének és hatásának praktikus és tudományos szempontból méltatása | 294 |
A politikai és közgazdászati irodalom ez időben, főleg Széchenyi befolyása alatt | 299 |
A közgazdasági nézetkör az 1832/6-ki és az 1830/40-ki országgyűléseken, s ezek működésében | |
Az 1832-1840-ki törvényhozás általában | 310 |
A birtokrendszer s az úrbérügy körüli nézetek és intézkedések ez időszakban | 313 |
A kereskedelem és közlekedés, ipar és városi ügy, hitel és adó körüli nézetek az e korbeli törvényhozásban | 322 |
1840-től 1849-ig, vagyis: a nemzeties irányú reform-tervezetek és küzdelmek | |
A közgazdasági nézetek fejlődésének alapjai és iránylatai ez időszakban | |
Az 1841-1848-ki időkör jelleme és irányai általában | 333 |
A közgazdasági és műveltségi viszonyok ez időszakban | 337 |
A közgazdasági eszmék és reform-kérdések "Kossuth" föllépésétől az 1843/44-ki országgyűlés befejeztéig | |
Az 1841-1844-ki időszak általában és Kossuth föllépésének hordereje különösen | 341 |
Az anyagi reform-kérdések 1841-től 1848-ig általában s különös tekintettel Kossuth státusgazdasági nézeteire | 347 |
Az anyagi reform-kérdések egyenként, jelesül a birtokjogi intézmények és a földművelési érdekek körüli eszmék és törekvések | 354 |
A hitelügy és a bank-kérdés az irodalomban, a sajtóban és a törvényhozásban | 362 |
Az adó és országos pénzügy körüli nézetek és tervezetek a napi sajtóban, az irodalomban és az országgyűlésen | 368 |
Az 1844-ki országgyűlés közgazdasági irányú egyéb mozzanatai és a "kereskedelmi választmány munkálatainak vázlata különösen" | 376 |
Az irodalom "általánosb" irányú termékei ez időben, az első magyar nemzetgazdászati kézikönyv, és a fensőbb "oktatásügy"-beni irányok | 381 |
A védegyleti mozgalom s rokon törekvések és Széchenyi küzdelmei azok ellen | |
Az ország helyzete s a reform-agitátió újabb iránya az 1844-ki hongyűlés berekesztése után | 385 |
Az ipar- és vámügyi reform-mozgalom az 1844-ki országgyűlés előtt, és alatt | 388 |
A védegyleti agitátio, annak irodalmi és journalisztikai mozzanatai, és bírálatos méltatása | 399 |
"Széchenyi és iskolájának" küzdelme a védegyleti agitatió ellen | 411 |
A vámkérdés ujabbi phásisa és a "központosítási iskola" ez ügybeni közvetítő állása | 420 |
A közlekedés-ügyi kérdés, s az e körüli viták életben és irodalomban | 431 |
Nézetek az országos pénzügy körül | 445 |
Az 1848-ki átalakulás s annak közgazdasági eszme- és intézményköre | |
A válság kezdeményei és előjelei | 451 |
Az 1847/48-ki országgyűlés és annak közgazdasági határozmányai | 455 |
Az új magyar kormány, és az 1848-ki pesti nemzetgyűlés közgazdasági intézkedései és határozmányai | 458 |
A forradalom, - és a nemzeti ügy bukása 1849-ben | 460 |
Bírálatos visszatekintés az egész időszakbeli eszmefejlődésre és annak eredményeire | 470 |
1850-től 1865-ig, vagyis: a közgazdasági eszmekör egyetemesb színvonalra emelkedése | |
Hazánk politikai, közgazdasági és műveltségi állása az utóbbi másfél évtized alatt | |
Az alkotmány-felfüggesztés és az osztrák absolutismus országrendezési kísérletei | 479 |
Közgazdasági állapotaink, törekvéseink és vajúdásaink ez időszak alatt | 482 |
Hazánk műveltségi állása s tudományos haladásai 1850-től 1866-ig | 486 |
A közgazdasági nézetkör ez időszak alatt általában, és a nemzetgazdasági irodalom különösen | |
Az új korszak nézetirányai és eszmefejlődése közgazdászati tekintetben | 488 |
Nemzetgazdasági irodalmunk az utóbbi másfél évtized alatt | 494 |
Közgazdasági irodalmunk jelesb képviselői egyidejű tekintettel dolgozataik és tudományos irányukra | 498 |
Folytatás | 504 |
Az absolut kormány közgazdasági intézkedései és rendszabályai 1850 óta hazánkban | |
A kormány szervezési kísérletei és ezek hatása közgazdasági tekintetben | 510 |
Intézkedések az anyagi érdekek s közgazdasági ügyek körül | 512 |
A közgazdaság praktikus kérdései körüli eszmemozgalom különösen; névszerint az irodalomban, a napi sajtóban, a társasági és egyesületi körökben, s a törvényhozó testületben | |
A mezei gazdaság és birtokviszonyok körüli nézetek | 519 |
Az ipar és kereskedés, vámpolitika és közlekedésügy körüli nézetek | 534 |
A pénz-, hitel- és bankügy, meg az adók- és államháztartás körüli nézetek, indítványok és elvküzdelmek | 566 |
Eredmények és következetetések | |
Visszapillantás egyetemes közgazdasági eszmefejlődésünkre | 585 |
Közgazdasági eszmefejlődésünk a törvényhozás, az irodalom és a publicistika szempontjából különösen | 589 |
A nemzetgazdaság sarkfogalmai és a nagy praktikus kérdések eszmefejlődésünk egyetemes folyamában | 595 |
Nemzetgazdasági eszmekörünk jelen álláspontja; a külföld tudományos elméletéveli viszonya; s ez iránybani feladataink | 598 |