Második, átdolgozott és tökélyesbített kiadás. A M. Tud. Akademia által Marczibányi-dijjal koszoruzott dolgozat. Nyomatott Heckenast Gusztávnál, Pest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
„Pénzügytan Rendszere" czimű jelen munkámnak első fele már a mult év nyarán jelenvén meg, - nagy sajnálatomra a második felet (illetőleg a befejezést) csak most bocsájthatom közre, mely...
Tovább
Előszó
„Pénzügytan Rendszere" czimű jelen munkámnak első fele már a mult év nyarán jelenvén meg, - nagy sajnálatomra a második felet (illetőleg a befejezést) csak most bocsájthatom közre, mely késedelemnek oka részint más iránybani sokoldalú elfoglaltságom, s két izbeni hosszasb betegeskedésem, részint nyomdai akadályok valának. E lassúbb megjelenése a munkának azonban kárára annak talán nem volt, a mennyiben időközben napvilágot látott több jeles dolgozat (szakmü, javaslat, törvényterv stb.) felette gazdag újabb anyagot szolgáltatott), melyet az érintett körülménynél fogva alolirottnak fölhasználhatni s a műbe beleszőni idő és alkalom jutott.
Egyebekre nézve utal Szerző arra, hogy jelen müvének kidolgozásánál is azon elvekből és felfogásból indult ki, mint „Nemzetgazdaságtanában",- s másfelől, hogy a jelen kötet talán még teljesb mérvben fog átdolgozottnak és bővítettnek neveztethetni, mint az előbbeni, a mennyiben az anyag és az eszmekör ez ujabb kötetben jóval nagyobb és szélesb alapú mint volt a „Nemzetgazdaságtanban", hasonlítva ez utóbbit az első kiadásbáni dolgozathoz.
Megjegyzi végül alulírott, hogy a jelen munka a „Nemzetgazdaságtan" egykét fontosb szakaszának kiegészítésére is szolgál, a mennyiben például, az amott csak kevésbé vagy ép meg sem érintett kérdések a határvámi rendszerről, a közjövedelemről, a börzéről és értékpapír forgalomról, a hitelműveletekről stb. csak itt a „Pénzügytanban" találják közelebbi méltatásukat, s csak ez utóbbi tanszak világában tüntettetnek fel egész nyomatékuk és horderejök szerint.
Vissza
Tartalom
BEVEZETÉS.
Az államgazdaság és a pénzügytan általában.
1. §. Az államgazdaság eszméje. 2. §. Az államgazdaság közelebbről szemlélve.
3. §. Az államgazdaság- és magángazdaság közti érdekviszony és kapcsolat. 4. §. Az államgazdaság fontossága, és a státusigazgatás rendszerébeni állása. 5. §. A pénzügytan
fogalma és feladata. 6. §. A pénzügytan helye az államtudományok körében és alap- meg
segédtanai különösen. 7. §. A pénzügytan fontossága és tárgyalási rendszere. 8. §. A
pénzügytan történeti fejlődése és irodalma. 1-12. lapokon.
ELSŐ KÖNYV.
AZ ÁLLAMKIADÁSOK.
ELSŐ FEJEZET.
Az államkiadások általában.
9. §. Az államszükséglet általában. 10. §. Az államkiadások osztályozása. 11 §. Az
államkiadások tárgyköre, jelesül alkotmányi és igazgatási kiadások szerinti. 12. §.
Folytatás. 13-20 lapokon.
MÁSODIK FEJEZET.
Az államkiadások fedezési elrei és az állami költségvetés vagy budget különösen.
13. §. Az államkiadások eszközlési módja. 14. §. Az államtisztviselők és hatósági
közegekre czélzó kiadások különösen. 15. §. Az államvédelmi vagy hadügyi kiadások.
16. §. Egyéb államkiadások. 17. §. Az állambudget vagy költségvetés. 18. §. Az alkotmányosság elve az államháztartásiban. 21-30. lapokon.
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ÁLLAM-BEVÉTELEK.
ELSŐ FEJEZET.
Államjószágok, regálék, egyedáruságok és illetékbőli bevételek.
19. §. Az állambevételek átalában. 20. §. Folytatás. 21. §. Az állam magánüzlete,
mint jövedelmi forrás. 31-34. lapokon.
A. Az államjószágokbóli jövedelmek.
22. §. Az államjószágok megtartása vagy elidegenítésének kérdése. 23. §. Folytatás. 24. §. Az államjószágok különböző kezelési módjai, jelesül a sajátkezelés, az idői és
örökkibérlés, és a szavatossági rendszer. 25 §. Folytatás. 26. §. Állami tőkék és a státuskincs tartása. 35-42. lapokon.
B. Fenségi haszonvételek, vagy regálékbóli jövedelem.
27. §. A regálék általában. 28. §. A regálék egyenkint: a) a pénzverési; b) a posta
regále. 29. §. c) Távirda, d) vasút, e) ut- és vizregálo. 30. §. f) A bánya-regále. 81. §. g)
Egyéb regálék. 42-51. lapokon.
C. Egyedáruságokbóli jövedelmek.
32. §. Az egyeduraságok általában. .33. §. Folytatás. 34. §. A dohány-monopol
különösen. 35. §. Folytatás. 36. §. A sómonopol. 37. §. Egyéb monopolok 51. - 59. lapokon.
D. Az illetékekbőli jövedelmek.
38. §. Az illetékek általában. 39. §. Az illetékek egyenként. 40. § E) Véletlen
jövedelmek. 63-64. lapokon.
MÁSODIK FEJEZET.
Az adók általában.
41. §. Az adók fogalma és jelentősége. 42. §. Az adó természete, czélja, és jogalapja. 43. §. Az adó-elmélet némely előfogalmai. 44. §. Az adók osztályozása vagy
nemei. 45. §. Az adó-rendszer mérv-alapja. 46. §. Az adófizethetés alapja és
forrása. 47. §. Az adóképesség ismerjele. 48. §. Az adórendszer concret eszménye, és
szükséges kellékei. 49. §., Az adófizető alanyok, adómentességi esetek, és az állam
adófizetése. 50. §. Állandó vagy változó adók és adórendszerek; s régi és uj adók különösen. 51. §. Az adó-összeg kimérése, tekintettel a létminimum kérdésére. 52. §. Az adó nagysága az egyes tárgyakra alkalmazott adóláb szempontjából. 53. §. Az adó nagysága általában, s az adóláb a tiszta jövedelemmel szemközt különösen. 54. §. A progressiv vagy fokozatos adó. 55. §. Az adók hatása különösen. 56. Az adó-átháritás, és elhárítás kérdése különösen. 57 §. Az adó-igazgatás, vagyis az adókivetés és beszedés
körüli eljárás. 58. §. Folytatás. 59. §. Az adóügy történeti fejlődésének főbb mozzanatai.
65-96. lapokon.
HARMADIK FEJEZET.
Az egyenes vagy közvetlen adók egyenként.
60. §. Az egyenes adók általában. 61. §. Az egyenes adók és a kataszter. 62. §. Az
egyes direkt adó-nemek; jelesül: A) Az általános birtok-adó. 68. §. B) Az általános
jövedelem-adó. 64. §. C) A személy-adó. 65. §. D) A telek-adó általában. 66. §. A telek-adó, és ennek katasztere a tiszta-jövedelem alapján. 67. §. Folytatás. 68. §. A jelzálogi terhek be- vagy be nem számithatósága a telek-jövedelembe. 69. §. A telek-jövedelemnél alkalmazandó adóláb vagy százalék nagysága. 70. §. A telek-jövedelmi kataszter hiányai s az e körüli ellenvetések cáfolata. 71. §. A telek-adó a jószág forgalmi értéke és a bér-öszszegek alapján. 72. §. A telek-adó megváltása rendszere. 73. §. Állandó vagy változó telek-adó. 74. §. A telek-adó a nyers-hozadék és a térfogat nagysága alapján. 75. §. A
physiocraták és a communisták nézete a telekadóról. 76. §. Bérbe-adott telkek megadóztatása; és a földbirtokosok iparadója. 77 §. A telekadó hatásai, s áttolásának kérdése. 78. §. E) A ház-és épületadó. 79. §. Folytatás. 80. §. Az iparadó. 81. §. Folytatás.
82. §. Folytatás. 83. §. Bér- és dij-adó. 84. §. Tőkekamat és járadékadó. 85. §. A tőkeadó
igazolása. 86. §. A tőkeadó kivetési módja és mérve. 87. §. Egyéb mozzanatok a tökeadó
körül. 88. §. Az örökségi adó. 89. §. Egyéb direkt adók. 97-146. lapokon.
NEGYEDIK FEJEZET.
A nem egyenes vagy közvetett adók.
90. §. A közvetett adók általában. 91. §. A közvetett adók forrása, jellege, és hatásaik. 92. §. A közvetett adók ellenesei s ezek érvelése. 93. §. Folytatás. 94. §. Eredmények. 95. §. A közvetett adók helyes kivitelének kellékei és módjai. 96. §. Folytatás. 97. §.
A közvetett adók egyenként. 98. §. A só- és dohányadó. 99 §. A hús- és lisztadó. 100. §.
boradó. 101. §. A sör-adó. 102. §. A szeszadó. 103. §. A czukoradó. 104. §. Egyéb közvetet adók. 105. §. Á határvámok. 106. §. Folytatás. 107. §. Folytatás. 108. §. A határvámügy szervezete. 109 §. A közvetlen fogyasztási adók, névszerint a lakásadó és fényűzési adók. 110. §. Folytatás. A lakásadó különösen. 111. §. folytatás. A fényűzési adók. 112 §. Eredmények és következtetések az összes adó- elméletet illetőleg. 113. §, Folytatás. Az adóreform föltételei különösen. 146--177 lapokon.
HARMADIK KÖNYV.
AZ ÁLLAMHITEL- ÉS ADÓSSÁGI ÜGY.
ELSŐ FEJEZET.
Az államhitel- és adósságügy alapjai természete és igazolása.
114. §. A pénzügyi súlyegyen és a rendkivüli szükséglet. 115. §. A pénzügyi súlyegyen helyreállítása és a rendkivüli szükséglet fedezése. 116. §. Folytatás. 117. §. Az államhitel, annak alapja és földtételei. 118. §. Az állami és a magánhitel közti különbség.
119. §. Az államadósságok különböző nemei. 120. §. Folytatás. 121. §. Az államadósságok
hatása a közgazdaságra. 122. §. Mely esetekben indokolt az állami adósságtevés általában s
szemben különösen az adófelemeléssel! ? 123 §. Az állami adósságtevés: természetszerüsége, és szükséges korlátai. 124. §. Az államadósságok előnyei és hátrányai szembeállítva egy-
másnál. 125. §. Folytatás. 126. §. Eredmények és következtetések. 127. §. Az államadósságügy történelmi, közjogi, politikai és statistikai tekintetben.
MÁSODIK FEJEZET.
Az államadósságok egyes nemei és alakzatai különösen.
128. §. Bevezető észrevételek 129. §. A kényszeradósság főbb formái, jelesen:
adóelőlegeztetés, fizetésfelfüggesztés, letét- és biztositék-pénziadósság. 130. §. Folytatás. A formaszerü kényszerkölcsönök. 131. §. Papírpénz kibocsátásával járó adósságtevés. 132. §. Folytatás. Kincstár jegyek és pénztárutalványok kibocsátása, mint egyik
alakzata a hiteladósságok és a lebegő adósságoknak 133. §. Az állósított adósságok s
különösen a törlesztési és járadéki adósság. 134. §. A tulajdonképeni államadóssági
kölcsönmüveletek, s jelesül az ajánlati és az aláírási kölcsönök. 135. §. A sorsolási vagy
dijkölcsönök. 136. §. Időjáradéki, jelesül élet- és évjáradéki adósságok. 137. §. Belföldön
vagy külföldön való kölcsönvétel. A 203-223. lapokon.
HARMADIK FEJEZET.
Az államadóssági föltételek és az adósság törlesztése.
138. §. A kölcsön-szerződési föltételek és különösen az államkötvények névértéke
és a kibocsátási ár. 139. §. Magas és alacsony kibocsátási áru adósságok, és az -adóssági
kamatok különösen. 140. §. Egyéb föltételek, biztositások, és formaszerüségek az államadósságokat illetőleg. 141. §. A kamatreductió és a conversio. 142. §. Az államadósság visszafizetése, illetőleg törlesztése. 143. Folytatás. A törlesztés különbféle módjai és rendszerei. 144. §. Folytatás. Az állampapirpénz jegybeli adósságtörlesztése. 145. §. Az állambukás. A 223-239 lapokon.
NEGYEDIK FEJEZET.
Az állam s értékpapirokkali kereskedés. .
146. Érték- és állampapírokkal! kereskedés általában. 147. §. Az értékpapírok és
államkötelezvények mint árutárgy, s azok árfolyama különösen. 148. §. A börze s annak
szerkezete. 149. §. A börzeüzlet főbb alakzatai. 150. §. A bőrzeüzlet előnyei és veszélyei.
NEGYEDIK KÖNYV.
A PÉNZÜGYI IGAZGATÁS.
151. §. A pénzügyi igazgatás általában. 152. §, A pénzügyi igazgatás szervezetének
és ügyvitelének szabályelvei. 153 §. A pénzügyminisztérium és a financzigazgatási
közegek különösen. 154. §. A pénzügyi számvitel és a pénztári ügy. A 239--257.
lapokon.
Kautz Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kautz Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.