A nemtektonikus építés alapvető szerkezetelméleti kérdései

Tartalom

Előszó 17
I. Az építés modellje. Az építés mint Gutenberg-elvű technológia 23
Bevezetés 23
A tanulmány tárgya és célkitűzése - Néhány megjegyzés a modellalkotás jelentőségéről a tudományban általában és az építés- és építészettudományban különösen - Az extrapoláció korlátairól, lehetőségeiről és módszereiről az építés- és építészettudományban specifikusan - Az extrapoláció három útja az építésben: a pozitív extrapoláció, a negatív extrapoláció, a közvetett extrapoláció
Az építés jellegéről 30
1. Az építés iparosításának két fázisa: a mechanizáció és az automatizálás 30
2. Az építés mint művelet: az additivitás elve 31
3. Az épület mint termék: a dezintegráció elve 31
D. A. Turin jelzőlistája - A gyártás tanulságai
4. Az építészeti és a technológiai hatékonyságról 33
Az építészeti hatékonyság a szerkezeti rendszer kombinatorikus tulajdonsága - A technológiai hatékonyság a termelőeszközök kombinatorikus tulajdonsága
Az automatizálás jellegéről az építőiparban 34
A számítástechnikai módszerek építőipari alkalmazásának néhány elméleti és gyakorlati vonatkozásáról 34
1. Az automatizálás jellegéről általában és az építés területén 34
2. Az építőipar és az automatizálás 36
A tervezés-gyártás-összeállítás műveletének matematikai nyelvre való lefordítása - Az építés művelete és az automatizálás - Az építés terméke és az automatizálás
3. Az épülettervezés és az automatizálás 39
Az alkotói folyamat emberi és gépies vonatkozásai - Az intuíció és az analízis - Tervezés a mechanizáción alapuló építőiparban; a mechanizáción alapuló építőipar alaptörvénye - Tervezés az automatizáláson alapuló építőiparban; az automatizáláson alapuló építőipar alaptörvénye - A tervezés szabadsága és az automatizálás - A számítógép és az építészet
4. A koordináció a mechanizáción és az automatizáláson alapuló építőiparban 43
A koordináció szerepe - A koordináció lehetséges módszerei - A mechanizáción alapuló építőipar és a modulkoordináció - Az automatizáláson alapuló építőipar és a kettős koordináció
A Gutenberg-elv építőipari alkalmazásának elméleti alapjairól 45
A technológia fogalmáról általában - A technológia explicitsége - Az építés mint technológia - Az építés explicitsége - Az építés történetének állandó és változó tényezői - Az építés történetének két alapvető technológiai korszaka - Egy új modell megfogalmazásának szükségessége
Az építés egyetemes modellje 48
Az építés mibenléte és milyensége - A helyzetinterpretáció szükségessége ipari szinten - A modell mint a helyzetinterpretáció eszköze - A modell alapja: az egyszerűsítő hipotézis - Az építés mint integrált rendszer
Az építés mint Gutenberg-elvű technológia 50
Az analógiáról, az analógiás következtetésről és az analógiás modellről általában - A modell-analóg technológia megválasztásának problémái - Az építés nem mechanikai elvű technológia - Az építésben a végtermék variábilis - Az építésben az elemi részek egyetemesek - Az építés Gutenberg-elvű technológia
Az építés modellezhetősége 53
A molekulák additivitásának szerepe - Az építés új felfogása
Az építés modell-analóg technológiái 54
A beszéd 54
A kimondott szó: a tárgyi világ verbális megismétlése - A beszéd mint a tervezés modell-analóg technológiája - A grafikai ábrázolás: az épület képi megismétlése
Az írás 55
Az írott szó: az orális világ vizuális megismétlése - Az ideográfia és a hangírás: a fonetikus ábécé mint technológia - Az írás mint a gyártás modell-analóg technológiája - A dezintegráció elve a gyártásban és az írásban - A mechanizációs elvű építés és az ideográfia - Az automatizációs elvű építés és a fonetikus ábécé
A nyomtatás 58
A nyomtatott szó: az írott világ mechanikai megismétlése - A fragmentálás és a tipográfia - A nyomtatás mint az összeállítás modell-analóg technológiája - A variáció elve az építésben és a nyomtatásban
Összefoglalás: A fonetikus ábécé és a Gutenberg-elv technikai egyetemessége 60
II. A variabilitás az iparosított építésben 63
A tervezési, gyártási és építési variációk elméleti alapkérdései
A variabilitásról általában 63
A variáció fogalma a matematikában és az építészetben - A variabilitás a hagyományos és az iparosított építésben A koordináció és a variabilitás 64
A koordináció mint szerkesztési rend és mint méretrend - A koordináció alapvető rendszerei; a méretek megválasztásának elvei A méretnagyságokkal szemben támasztott követelmények - A sorolhatóság (az elemek additivitása) - A hajlékonyság (az elemek flexibilitása) - Az egyszerűsítés (a méretek „preferenciája") - A kombináció, a permutáció és a variáció az építésben A variabilitás két értelmezési tartománya 67
A terek létrehozása (az elemek additivitása) - A terek újraoszthatósága (a terek flexibilitása)
A variálás két módja 67
Az additivitáson alapuló variációk - Az oszthatóságon alapuló variációk
A variabilitás négy alkalmazási területe és a variációk négy fajtája 68
Variabilitás a tervezésben: tervezési (építészeti) variációk - Variabilitás a gyártásban: gyártási (szerkezeti) variációk - Variabilitás az építésben: építési (technológiai) variációk - Variabilitás a használatban: használati (funkcionális) variációk
A variációk fajtái és a variálás módjai közötti összefüggések 72
A variációk összetevőinek két csoportja: az állandók és a változók - A variációk „genus proximuma" és „differentia specificája"
A variabilitás vezértényezői az iparosított építésben 73
A tervezés variabilitása és az elemek nagysága - A gyártás variabilitása és a gépek átállíthatósága - Az építés variabilitása és a komplementaritás foka - A használati variabilitás és az alátámasztó szerkezetek jellege
III. A nemtektonikus rendszerek (összefoglaló ismertetés) 77
Szakítás a tektonikával és áttérés a nemtektonikus rendszerekre 78
A tervezés, a gyártás és a szerkesztés elveinek megváltoztatása 82
A tervezés elvei 82
Az esztétikai semlegesség - A Gutenberg-elv - A variabilitás: a változásra való tervezés - A nyílt, könnyű rendszerek a zárt, nehéz rendszerekkel szemben
A gyártás elvei 86
A könnyűszerkezetes, szilikátbázisú, nyílt rendszerek előállításának módszere: a vakgyártás - A vakgyártás mibenléte - Egy technológiai szempont: a gép semlegessége - A szerkezet alakíthatósága és a gép átállíthatósága: a változásra való termelés - Áttelepíthető üzem a telepített gyárral szemben: decentralizáció a koncentrálással szemben
A szerkesztés-konstruálás elvei 94
a) A nemtektonikus szerkezetek sajátos jellemvonásai 94
A „fesztávérzéketlenség" - A kapcsolás módja - A monolitikus szerkezet létrehozásának módja - A rendszer nyíltságának értelmezése - A dermesztéses vasbeton technológia alkalmazása - Vonatkoztatás létrehozása a moduláris szerkezeti paraméterek és a szubmoduláris szerkezeti vastagságok között - A hőtároló töltetes rendszerek befogadásának lehetősége - Az acélszerkezetek nyelvének lefordítása a vasbeton nyelvére
b) A dermesztett vasbeton szerkezetek alapvető típusai: a hajtogatott héj és a szövetváz 104
c) A dermesztett vasbeton szerkezetek alapvető szerkesztési elvei: a cella és a mikrocella mint szerkesztési elv 106
d) A dermesztett vasbeton szerkezetek alapvető formái: a cella és a mikrocella mint szerkezeti forma 107
e) A nemtektonikus építés alapvető módszerei: a helyszíni, az emeléses, a térelemes, a dobozkeretes és a zártcellás építési módok 108
f) A nemtektonikus rendszerek alapvető elemei 111
Az elemek osztályozásának alapelvei - A Gutenberg-elvű nemtektonikus felületelemek - A mechanizációs elvű tektonikus szerkezeti elemek
g) A nemtektonikus rendszerek alapvető gyártóberendezései, segédszerkezetei, tároló-mozgató és emelőberendezései 114
A nemtektonikus rendszerek alapvető gyártóberendezései és azok osztályozása - A nemtektonikus rendszerek alapvető segédszerkezetei és azok osztályozása - A nemtektonikus rendszerek alapvető tároló- és mozgatóberendezései - A nem tektonikus rendszerek alapvető emelőberendezései
h) A nemtektonikus építés folyamata: a komplementer építési mód megkonstruálása a gyárban és a helyszínen (összefoglalás) 130
IV. A nemtektonikus rendszerek sajátszerűsége. Tézisek 132
A tézisek tárgya, jellege, alapjai és a kifejtés módszere
1. A nemtektonikus rendszerek hovatartozása. A szilikátbázisú könnyűszerkezetes rendszerek helye az iparosított építésben 133
Az építési technika két fő útja - A komplementer technológiák alapvető ismérve
2. A komplementer építési technológiákról általában 134
A komplementer építés termékei - A komplementer technológiák zsaluzati rendszerei: a visszanyerhető és a bennmaradó zsaluzati rendszerek - A komplementer technológiák segédszerkezetei - A komplementer technológiák tartószerkezeti rendszerei
3. A nemtektonikus rendszerekről általában 138
A nemtektonikus építés definíciója
4. Az építészeti hatékonyság és annak mértéke az iparosított építésben általában 139
A variabilitásra való törekvés és kielégítésének lehetőségei a gyártást üzembe telepítő, a gyártást a helyszínre összpontosító, és a komplementer technológiák esetében
5. Az építészeti hatékonyság és annak mértéke a nemtektonikus rendszerekben specifikusan 141
A komplementaritásból adódó előnyök és azok hatása a nemtektonikus rendszerek esetében
6. A komplementaritás elve általában és a nemtektonikus rendszerekben: a kettős komplementaritás elve 143
7. A kettős additivitás elve: a gyári és a helyszíni összeállítási műveletek együttes alkalmazhatósága a nemtektonikus építésben 144
A gyári összeállítás két fajtája: a síkbeli és a térbeli additivitás - A helyszíni összeállítás két fajtája: az in situ és a vetületi additivitás
8. A kettős dezintegráció elve: a Gutenberg-elvű és a mechanizációs elvű felbontás együttes alkalmazhatósága a nemtektonikus építésben 145
Az egyszeres felbontás, a kétszeres felbontás és a kettős dezintegráció elve
9. A nemtektonikus rendszerek feltétlen nyíltsága és lehetséges zártsága: az alkatrész és a karosszéria mint komplementer szerkesztési elvek 147
A Gutenberg-elv elsődlegessége - A nyíltság feltétlensége
10. A nemtektonikus rendszerek sajátos kettős koordinációja, sorrendiségi kényszere, zérus szintje és technológiai relevanciája 148
A koordinációról általában - A koordináció lehetséges módszerei: a szabványosítás, a méretkoordináció, a modulkoordináció, a kettős koordináció - A kettős koordináció érvényre juttatásának útjai - Az összeállítási fázis mint kettős művelet - Az összeállítás rendje: a sorrendiségi kényszer - A koordináció „zérus" szintje - A nyíltság értelmezése a zérus szint fölött - A technológiai relevancia fogalmáról általában - A technológiai relevancia foka - A technológiai relevancia szintjei a nemtektonikus rendszerekben: ad hoc - egyedi technológiai érvényesség, eseti - területi technológiai érvényesség, földrajzi-övezeti technológiai érvényesség - A technológiai irreverzibilitásról általában és a nemtektonikus rendszerekben
11. A nemtektonikus rendszerek sajátos kettős toleranciája: az etalontolerancia elve és alkalmazása 154
Az elem mint etalon - Az etalon-tolerancia: a nemtektonikus építés tűrési rendszere - Az etalon-tolerancia elvének érvényre juttatása a segédszerkezeti rendszerben: a minusz-tolerancia kérdései, és a szerkezeti rendszerben: a kettős tolerancia kérdései - Az abszolút és a relatív pontosság a nemtektonikus építésben
12. A szilikátbázisú nem tektonikus rendszerek sajátszerűsége; a nemtektonikus építési módok fajtái 155
A nyíltság tartalma, lehetősége, korlátai és módszerei a nemtektonikus építésben specifikusan - A nemtektonikus rendszerek mibenléte - A nemtektonikus rendszerek milyensége: a Gutenberg-féle dezintegráció és a vakgyártás, a felületelemek additivitása és a kettős komplementaritás - A nemtektonikus rendszerek nyíltságáról építészeti, szerkezeti és technológiai szempontból - A nemtektonikus építési módok alapvető fajtái
V. A nemtektonikus építési módok 159
A. A helyszíni (in situ) építési mód 159
Az építési mód alapvető ismérvei alacsony komplementaritási fok esetén - Az építési mód alapvető ismérvei közepes komplementaritási fok esetén -A helyszíni (in situ) építési mód variabilitása - A felület mint szerkesztési elv - A felületszerkesztési elv egyetemessége a nemtektonikus építésben
B. Az emeléses (lifting) építési mód 162
Az építési mód alapvető ismérvei alacsony komplementaritási fok esetén - Az építési mód alapvető ismérvei közepes komplementaritási fok esetén - Az emeléses (lifting) építési mód variabilitása - A rács mint szerkesztési elv
C. A térelemes (box-unit) építési mód 164
Az építési mód alapvető ismérvei - A térelemes (box-unit) építési mód variabilitása - A lemez mint szerkesztési elv általában - A doboz mint szerkesztési elv általában - A lemez és a doboz mint szerkesztési elvek általában és a nemtektonikus rendszerekben - A térelemes (box-unit) építési mód variabilitásáról még egyszer - A lemez és a doboz egyidejű alkalmazása mint szerkesztési elv
D. A dobozkeretes (box-frame unit) építési mód 168
Az építési mód alapvető ismérvei - A dobozkeretes építési mód (box-frame unit) variabilitása - A lemez szerkesztésének megváltozása a dobozkeretes építési módban tervezési és gyártási szempontból - A dobozkeret mint szerkesztési elv általában és a nemtektonikus rendszerekben - A lemez és a dobozkeret egyidejű alkalmazása mint szerkesztési elv
E. A zártcellás (closed cellular) építési mód 172
Az építési mód alapvető ismérvei alacsony komplementaritási fok esetén - Az építési mód alapvető ismérvei magas komplementaritási fok esetén - A zártcellás (closed cellular) építési mód variabilitása - A lemez szerkesztési elvének megváltozása a zártcellás építési módban tervezési és gyártási szempontból - Az orthotrop lemez mint szerkesztési elv
Utószó 177
A fejlődő országokban való építés általános problémái 177
Meggondolások: a követelmények elemzése - Következtetés: a problémamegoldás alapjai
Irodalom 183

Témakörök