A német nyelvtan gyakorlati útmutatója

Der, die, das

Szerző

'Markó Ivánné: A német nyelvtan gyakorlati útmutatója ' összes példány

Kiadó:	Külkereskedelmi Minisztérium Oktatási Osztálya
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	184 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Német
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A "Német Nyelvtan Gyakorlati Utmutatójá"-nak átdolgozott formája felnőttoktatási tananyag és kézikönyvként támaszt kíván nyújtani a nyelvi felkészülésben mindazoknak, akiknek a német nyelv használatára munka körükben és a mindennapi életben szükségük van. A feldolgozott anyag természetesen szem előtt tartja az államvizsgák követelményeit. Az ige- és mondatcentrikus nézőpont alapján igen fontosnak látszott a terminológia leegyszerűsítése, könnyen érthető elnevezések használata, azonkívül a jelenségek áttekinthető bemutatása táblázatokban és jellegzetes példákban.
Az ige- és mondatcentrikus szemlélet segítségével könnyebb az elszabadulás az anyanyelvi gondolkodástól, megteremtődik a lehetőség a komoly kommentárokat nyújtó, nagy szótárak maximális kihasználására és kapcsolódásra azokhoz a magyar és német kiadású tankönyvekhez, melyek a korszerű német nyelvtanításban rendelkezésünkre állnak. A példamondatok fordításában elfordulnak nem magyaros mondatok a német szerkezet erősebb kidomborítása érdekében. Helyszűke miatt fordítások - egy-egy példamondat többszöri előfordulása esetén - csak egyszer szerepelnek, könnyen érthető példamondatok mellől el is maradnak. - A mű megszabott terjedelmének megfelelően tartalmazza a gyakorlati használathoz szükséges jelenségek ismertetését, viszont kitér olyan kérdések tárgyalására is, amelyek a hagyományos nyelvtanon túlmenően a nyelvtanítás során felmerülnek /pl. stiláris változatok, egy-egy mondat, vagy egy-egy részlet többféle kifejezési lehetősége./.
Tekintetbe veszi az átdolgozott anyag a beszélt és írott nyelv különbségét, azokat a szituációkat, amelyek a nyelv használatában előfordulnak /pl. főnevek, névmások használata, azok sorrendje különböző kérdésfajtákra adott feleletekben/. Ha az átdolgozott anyagot forgatva a német nyelvvel foglalkozók kérdéseikre felvilágosítást találnak, akkor a munka betöltötte feladatát. Vissza

Tartalom

A mondatról általában 7
A mondat részei 8
Néhány megjegyzés a legfontosabb kérdésfajtákról 10
A német mondat szórendi felépítése, a. "Satzrahmen" 11
Az összetett mondat 12
Mellérendelt összetett mondatok 12
Alárendelt összetett mondatok 12
A "nein" és '*night*' tagadószó használata 15
Mondatrész és szófaj 16
Szófajok 16
Főnevek a mondatban 18
A határozott és határozatlan névelő 19
A főnevek neme 23
A főnév deklinációga 25
Mit jelentenek a főnevek szótár jelzései? 28
Az erős deklinációs csoport szótár jelzése és jellegzetes képe 28
A gyenge deklinációs csoport szó tár jelzése és jellegzetes képe 28
A vegyes deklinációs csoporthoz tartozó főnevek szótár jelzése és jellegzetes képe 29
Külön deklinációs csoport 30
Kettős többesszámú főnevek 32
Idegen szavak többesszáma 32
Milyen főnevek tartoznak a többesszámképzési csoportokhoz? 33
Tulajdonnevek deklinációja 35
Összetett szavak 36
Viszonyszók vagy elöljárók 38
Viszonyszók használatának áttekintése 38
Tárgy esettel járó viszonyszók 38
Részes esettel járó viszonyszók 41
"Wo?". kérdésre részes esettel, "wohin?" kérdésre tárgy esettel járó viszonyszók 45
Birtokos esettel járó viszonyszók 48
Néhány gyakori kettős viszonyszós szerkezet 49
A melléknév 50
A melléknév fokozása 50
Melléknév a mondatban 51
A melléknév deklinációja 52
Melléknévképzők és a milyenséget jelző birtokos eset 58
Melléknevek vonzatai 59
Főnévként használt melléknevek 61
Földrajzi elnevezések, nemzetiségnevek és ezekből képzett melléknevek 64
Számnevek 66
Határozatlan számnevek 72
A névmás 73
A személyes névmás 74
Névmási határozók és kérdőhatározók 75
A visszaható névmás 76
A birtokos névmás 77
A kölcsönös névmás 79
A mutató névmás 79
A kérdő névmás 80
A vonatkozó névmás 81
A ha tározatlan névmás 82
A határozószó 82
Az ige 83
Az igeragozás 84
Időbeli segédigék 86
Az igék felosztása 89
Erős és rendhagyó ragozású igék jegyzéke 92
A cselekvő alak konjugációja 96
A kötőmód /der Konjunktiv/ 100
A kötőmód /Konjunktiv/ alakjainak értelme és felhasználása 100
A kötőmód /Konjunktív/ igeidőinek képzése 101
Az egyes igeidők képzése kötőmódban 102
A függő beszéd és függő kérdés 102
A függő beszéd és kérdés mód- és igeidő használata 103
A függő beszéd és kérdés kötőszóhasználata és szórendje 105
Felszólítás, bizonytalanság, kétely, valóságnak meg nem felelés kifejezése kötőmóddal 105
Feltételes mondatszerkezetek 106
Igemódok feltételes mondatszerkezetekben 107
Parancsoló mód 108
Elváló-és el nem váló igerészek 108
Módbeli segédigék 110
Szenvedő szerkezetek 114
Szenvedő szerkezetek kötőmód /Konjunktiv/ alakjai 119
A "werden" ige használatának összefoglalása 121
Igenevek 122
Bizonytalanság, valószínűség, sejtés, vélés kifejezése igealakokkal 125
A leggyakrabban előforduló részes esettel, tárgy esettel, birtokos esettel és bizonyos viszonyszókkal mondatot alkotó igék 127
Néhány viszonyszóval és meghatározott esettel járó főneves kifejezés 142
Kötőszavak használata 143
Kötőszók 143
Mondattani útmutató 144
Mondatrészek 145
Az alany 145
Az állítmány 146
Az alany és állítmány egyezése 148
A tárgy 149
A határozó 152
A helyhatározó 152
Az időhatározó 153
A módhatározó 155
Az okhatározó 156
A jelző 158
Az értelmező 160
A mellérrendelő mondatok fajai ás kötőszavai 161
Kapcsolatos mondatok 161
Választó mondatok 161
Ellentétes mondatok 161
Következtető mondatok 162
Magyarázó mondat 162
Az alárendelt összetételű mondat és az alárendelő kötőszók 162
Alanyi mellékmondat 163
Tárgyi mellékmondat 163
Jelzői mellékmondat 164
Határozói mellékmondat 164
Mellékmondatok rövidítése "Zu + Infinitiv" szerkezetek 167
Álcázott mellékmondat 170
Szótárhasználat 179
Néhány megjegyzés a szavak elválasztásáról és a "/3" betűjel használatáról 182
Felhasznált művek 184