A német irodalom története I-II.

Tartalom

I. kötet
I. A német nép eh őskora. A népvándorlás előtti korszak. - Németország fölfedezése: Pytheas, Julius
Caesar, Tacitus. - A germánok származása. - Az árja nyelvcsalád. - Az árja ősnép műveltsége, vallása, költészete. - A kelták. - «Germánok» és «Deutsche». - A történeti kor kezdete. - Tacitus rajza. - Germán
állam és vallás. - A régi mythosz nyomai. - Az ős germán nyelv. - Az ősgermán költészet; mytliikus és
történeti dalok: Mannus és Arminius. - Barditus. - Alliteratio. - Rúnák s rúnákkal való jóslás. - «A merseburgi ráolvasások» 97
II. A népvándorlás és a hősmonda. A népvándorlás átalakító hatása 28
1. A német nemzetek alakulása. A «népvándorlás» okai s útjai. (A langobárdok vándorlásai.) - A gótok a pyrenei félszigeten, a burgundok a Rajna mellett. - Attila és a húnok. - A római birodalom bukása. Odovakar és Nagy Theodorich. - Chlodowech és a frankok. - Ánglok és szászok elfoglalják Britanniát. - Skandináv
királyságok. - A norvégok letelepednek Izland szigetén. - A népvándorlás következményei 29-37
2. A hősmonda. Történeti és mythikus elemek.
Három nemzetség, a) Amelungok: Dietrich von Bem. - Dietrich és Balcler. Dietrich és Theodorich. - (Wolfdietrich és Rother.) - h) Nibelungok: Gundicarius és Attila. - Siegfried és Wodan. - A kincs a mythoszban és a mondában. - c) Hegelingek: a Hilda-mythosz. - Saxo Grammaticus és a Sörla-thattr meséje. -
Walther és Hildegunda. - A népdalnok. 37-51
3. Ulfilas. A német nyelvek. Gót költészet és monda. (Alliteratio.) - Ulfilas élete és művei. - A gót biblia. - A német nyelvek elágazása. - Keleti és nyugati germán nyelvek. (A hangváltás.) - A germán nyelvek rokonsági viszonyai 51-62
III. Merovingek és Karolingoh. Chlodowech és a frank királyság. - I. Chlotar családja. (Fredegunde
és Brunhilda.) - Meroving viszonyok és állapotok. 63-66
1. A Hildebrand-dal es a wessobrunni imádság. A «Hildebrand-dal» szövege, tárgya, alakja. - Jelentősége a német éposz történetében. - «Beovulf», a legrégibb germán éposz. - A «Beovulf» történeti és mythikus
elemei, költői jelleme. - Az angolszász és német éposz fejlődésének akadályai.- A «wessobrunni imádság». -
A németek téritése.- Irorezági és angolszász térítők. - Columbanus és Gallus, Winfried-Bonifacius 66-81
2. Nagy Károly. Muspilli. Nagy Károly politikája; befolyása az egyházra és az irodalomra; dolgozó társai. - «Muspilli». - A keresztyénség befolyása a német nyelvre. - Az alliteratio és a rím 82-89
Károly utódai. Egyházi költészet. Jámbor Lajos király és a nemzeti költészet. - Hrabanus Maurus. - A «Heljand» forrásai. Szerzője és jelleme. - Otfried élete és müve. - «Evangyélioma» és a »Heljand». - A frank nyelv. - A verduni szerződés és a strassburgi eskü. - Világi dalok. Napi események költői földolgozása: a «Lajosdal», Kurzibold, Kőtszakállú Ottó, Ernő herczeg. - A hegedősök szerepe. - Nagy Károly Akadémiája 89-107
IV.Nemzetilatinlcöltészet. Középkori renaissance. - A szász dynastia. - Tudós nők. - A kolostorok szelleme 108-112
1. Waltharius. Szt.-Gallen kolostora és az Ekkehardok. - A «Waltharius» tárgya és jellemzése. - A Hildegund-monda. - A Walther-monda változatai. - Pilgerin püspök és a latin «Nibelungok». - Notker Labeo. - Terentius «Andriá»-ja németül 113-125
2. Hrotsuit. Terentius népszerűsége. - A gandersheimi kolostor. - Hrotsuit élete. - Ottó tetteiről írt műve és legendái. - Hat drámája. - Hrotsuit mint drámaköltő. - Corvey ós Widukind 125-134
3. Ruodlieb. A lovagiság német elemei. - A «Ruodlieb» tárgya, jelleme, novellái elemei. - «Ruodlieb» és
«Waltharius». - A költemény szerzője 134-140
4. Latin lyra. A hegedősök jelleme és szerepe. - «Szt. Péter és a hegedős». - Golias és a goliárdok. -
A latin és a német lyra viszonya. - A vagáns költészet két csoportja. - Az Archipoeta 140-150
5. Állatéposz. Grimm elmélete az állatmondáról. - Állattörténetek régi krónikákban. - Az állatmonda
eredete és elemei. - «Ecbasis captivi cujusdam». - «De lupo» - «Alveradse asina». - «Isengrimus». -
Heinrich der Glichesaere. - Az állatmonda fejlődése 150-163
V. A frank császárok kora. A frank dynastia.- III. Henrik és Ágnes de Poitou. - A keresztes hadjáratok, a franczia izlés és a lovagiság. - A normannok. - A század sötét világnézete. 164-171
1. Egyházi költészet. Bibliai és legendái tárgyak. - Williram és az Énekek éneke. - Merigarto. - Hugo
de St. Victor és Honorius d'Autun. - Ava asszony és fiai. - Az Antikrisztus. - Hartmann «A hitről». -
Melki Henrik. - Mária-kultusz: «A szűz dicsérete», «Mária-dal», Wernher «Mária élete». - Legendák: Alberus Tundalus-legenclája. - Szt. Brandanus. - Teophilus. - Faustinianus és Faustus. - «Annodal». - «Császárok krónikája» (Crescentia és Lucretia) 172-193
2. A kelet első befolyása. A bambergi püspökség. - Gunther keresztes útja - Róma, Konstantinápoly és a kelet. - A keresztes hadjáratok. - Ruteboeuf: «Vita egy keresztes vitéz és a keresztyén hadjáratoknak egy ellenzője közt». - Ezzo dala. - Új tárgyak és új motivumok; a hegedősök ízlése és stilje. - «Ernő herczeg.- «»Eother király». A Rother-monda alapjai. - «Orendel király». - «St. Oswald». - Tragemunt mester. - «Rudolf gróf.» «Salman és Morolf». - A Károly - monda.- «Roland-dal». - «Karlmeinet».- A Stricker Károly-műve. - A Károly-monda mythikus elemei. - A Sándor-monda forrásai. - Lamprecht «Sándor dala.» - A Hohenstaufok kora 193-225
VI. A középkori költészet fénykora. A keresztes bacijáratok. - Új tárgyak (Pantsatantra s Hét mester története). - Új világnézet: Az antik irodalom és az egyház hatása. - Vallásos türelmesség. - II. Frigyes Jeruzsálemben. - Az Antikrisztusról szóló dráma. - A Hohenstaufok. - A franczia szellem befolyása. - A lovagok s a lovagi költészet. - A költők társadalmi állásuk és származásuk szerint. - A költészet pártolói és középpontjai. - A költészet fajai. - A nők. - Középfelnémet nyelv és verselés 226-245
VII. A nemzeti epika. Éjszak- és Dél-Németország szerepe. - Hősmondai népdalok és skandináv sagák. - A hősmonda átalakulása a lovagi költészetben 246-249
1. Nibelungok. A monda skandináv forrásai: a két Edda, a Völsunga- és Nornagestsaga, a hveni krónika, dán és norvég népdalok. - A Thidhreks-saga. - A nibelung-monda skandináv alakja. - A monda átalakulása Németországban. - Történeti események befolyása. - A német éposz története: a XV-XVII. században; a XVIII. században: Bodmer és Myller (Nagy Frigyes) törekvései; a kor magatartása; von der Hagen. - Lachmann K. elmélete. - Holtzmann és Bartsch birálata.- A Nibelungének keletkezése. - Az éposz szerzője (régibb nézetek és Pfeiffer F. elmélete). - A nibelungversszak és a Kiirenbergi lovag dalai. - Az éposz reánk maradt alakja. - A Nibelungének jellemzése. - A «Panasz». - A «Siegfried-dal». - «Dornröschen» 249-292
2. Hegelingek. A Kudrun-éposz sorsa. - Az éposz tárgya. - A Hilda- és a Kudrun-monda. - Az éposz keletkezése. - Mythikus és lovagi elemek. - Az alakok jellemzése. - Az éposz fény- és árnyoldalai 292-310
3. Amelungok. Berni Detre monda-köre. - A források: A Thidhreks- vagy Vilkina-saga. - A mythosz átalakulása. - A monda ágai és csoportjai: a) Ifjúkori kalandok: «Dietrich és Wenezlan», «Luarin», «A nagy rózsás kert», «Walberan», «Sigenot», «Ecke», «Goldemar», «Detre sárkányviaclalai». - b) Detre és Ermanarich: «Biterolf és Dietleib», «A ravennai ütközet», «Alpbart halála», «Ermanarich halála)). - c) A lombardiai monda: «Ortnit», «Wolfdietrich», «Hugdietrich».- d) A Wielandmonda.-A Detre-éposz 310-335
VIII. A lovagi epika. Franczia befolyás és a Hohenstaufok kora. - Eilhard von Oberge és Heinrich von Veldeke 335-338
1. Heinrich von Veldeke. Antik tárgyak. Veldeke élete. - Az «Eneit». - Veldeke és Benőit de Sainte More. - Veldeke mint az új verselés és stil megalapitója. - A költő jelleme (lyrája), epikai tehetsége, korára gyakorolt hatása. - Veldeke iskolája: Herbort von Fritzlar trójai éposza. - Dietys és Dares. - Elveszett Sándor müvek. - Albrecht von Halbertsadt, Ovidius Átváltozásai. - Bligger von Steinach, A függöny. - «Morant és Galie». - «Athis és Propliilias». (Petrus Alphonsus, «Disciplina clericalis».) - «Moriz von Craon». 338-359
2. Hartmann von Aue. Artus-monda. Hartmann, Wolfram és Gottfried. - Hartmann élete, jelleme és művei. - Az Artus-monda (Galfredus de Monmouth és kelta népregék). A monda keletkezése, mythikus és történeti elemei, fejlődése és átalakulása. - A franczia trouvérek : Chrestien de Troyes. - Hartmann munkái: «Erek» és «Iwein, «Gregorius» és «A szegény Henrik». Hartmann iskolája: Ulricli von Zazikhoven, Lanzelet. - Wirnt von Grafenberg, Wigalois. - Konrád von Fussesbrunnen, Jézus gyermeksége. («Mária halála és mennybemenetele és Krisztus mennybemenetele») Otte mester, Eraclius 359-400
3. Wolfram von Eschenbach. Grál-monda. Wolfram élete, jelleme és művei. - Wolfram költői egyedisége. - A grál-monda eredete és elemei. - Bobért de Boron és Chrestien de Troyes (Kyot de Provence). - A grálmonda eredeti tárgya s későbbi fejlődése. - Wolfram munkái: «Parzival». - Wolfram, Chrestien és Kyot. - A «Parzival» tárgya, eszméi, jelentősége. - «Titurel» és «Willelialm». - Wolfram iskolája: Ulrich von dem Türlin, Wilbelm von Oranse. - Ulricli von Türheim, Az erős Rennewart. - Az «Ifjabb Titurel». - János pap mondája. - «Lohengrin». - Reinbot von Turn, Szent György. -Hadamar von Laber, A vadászat.-Berthold von Holle : Demantin, Darifant, Krane. - Ulrich von Eschenbach, Sándor-dal és Wilhelm von Wenden. - «Der Wirtemberger». - «Der Ritter von Stauffenberg». - «Wilhelm von Oesterreich». - «Heinrich der Löwe». - «Friedrich von Scliwaben. - Wolfram a 18. és 19. században 400- 71
4. Gottfried von Strassburg. Tristan-monda. Wolfram és Gottfried. - Gottfried élete és jelleme. - A Tristan - monda és Gottfried Tristan-éposza. - Az éposz folytatói és befejezői. - Gottfried és forrásai. - Eilhard von Oberge. - Gottfried iskolája: Heinricli von Freiberg («Michelsbergi János lovag franczia útja», «A szent keresztről», «A lidércz és a jeges medve»). - Fleck Konrád, Flore és Blanscheflur. - A Stricker, «Nagy Károly», «Dániel von Blumenthal» - Rudolf von Eins, «Wilhelm von Orleus», «Sándor-dal)). - Konrád von Würzburg, «A hattyús lovag», «Partenopier és Meliur, «A trójai háború». - «Reinfried von Braunschweig». - «Apollonius von Tyrlant» 471-516
5. Az udvari éposz elfajulása. A novella. Az Artusregény. - Heinrich von dem Türlin, A kalandok koronája. - «Wigamur» «Gauriel von Muntabel». - Der Pleier: «Garel vom blühenden Tlial», «Tandarei» és Flordibel», «Meleranz». - Albrecht von Scliarfenberg. - A novella eredete, forrásai, fajai. - Keleti és kelta mesék, keleti és középlatin mesegyűjtemények. - Gesta Romanorum, Gervasius de Tilbury, Caesarius von Heisterbach. - Kelta lais és Marié de Francé. - Rudolf von Ems: «Jó Gerhard», «Barlaam és Josapliat». - Konrád von Würzburg: «Alexius», «Silvester», «Pantaleon», «Otto cáászár», «A szerelemről, «Engelhard«, «A világ jutalma», «A művészet panasza». - «Mai és BeaLior». - «A jó asszony». - Realisticus novellák: Ulrich von Liechtenstein, «Fvauendienst». - «Meier Helmbrecht«. - A Stricker: «Szent Márton éjjele», «Az eltemetett férj», «Az okos szolga», «A biró és az ördög», «Amis pap».- Enenkel János. - Herrant von Wildonie. - «A bécsiek tengeri útja. - «A rossz asszonyról.-«Az ivó». - A prózai mese-irodalom keletkezése 516-566
Mutató az I. kötethez 567-576

II. kötet
IX. Az udvari lyra. A német dal eredete. - Epika és lyra, mű- és népdal. - Kéziratok. - A műlyra fejlődése: liárom korszak 1-6
1. A lyra tavasza. ,Mimié asszony'. - Kürenberg.- Liet, leicli, spruch. - Bietmar v. Aist. - A provencei lyra. - Troubadourok és minnedalosok. - A franczia lyra. - A versszak törvénye. - Heinricli v. Yeldeke. - Friedr. v. Hausen. - Heinrich v. Morungen. - Rudolf v. Fenis. - Aíbr. v. Joliamisdorf, Hartwig v. Raute, Heinricli v. Rugge. - Öreg Reinmar 7-27
2. A lyra fénykora. A minneköltészet igazsága. - Waltlier von der Vogelweide. - Költészet és politika. - Hartmann v. Aue. - Wolfram v. Esclienbacli. - A ,hajnali dal', a provencei ,alba6 és a franczia ,aube'. - Diepold v. Vohburg. - Ottó v. Eotenlauben. - Ulrich v. Singenberg. - Leutold v. Sáben. - Hiltbold v. Scliwangan. - Rubin. - Waltlier v. Metz. - Kristan v. Hamle. - Friedrich v. Leiningen. - Heinricli v. Meissen. - Reinmar v. Brennenberg. - Ulrich v. Liechtenstein. - Neidhart v. Reuenthal. - A Neidhart-monda 27-53
3. A lyra hanyatlása. Neidhart iskolája. - Tannháuser. - Gottfried v. Neifen. - Ulrich v. Winterstetten. Burkhart v. Holienfels. - Svájczi lyrikusok: Konrád v. Kilchberg, Steinmar, Geltar, Hadlaub. - Reinmar v. Zweter. - Reimar der Fiedler. - Rudolf v. Rothenburg. - Waltlier v. Klingen. - Wernher v. Hornberg. - Der Marner. - Fejedelmi lantosok. - Polgári lyrikusok 55-66
X. Tanítás versben és prózában. A tanító elem az epikában és lyrában. - Rejtvények 66
1. Tanító költészet ,Rede' és ,buch'. - Wernher v. Niederrhein. - A ,vad ember'. - Wernher v. Elmendorf. - ,Tirol király. - ,Winsbeke'. - Thomasin v. Zirklaere. - Freidank. - Cato párversei. - ,Beispiel'. - Állatmese. - Stricker. - ,Korholások könyve'. - Seifried Helbling. - Hugó v. Trimberg. - Sakk-költemények. - Heinzelein v. Konstanz. - A wartburgi dalnokverseny. - Klinsor v. üngerlant. - Rimes krónikák, _ Rudolf v. Ems Világ-krónikája. - Jans Enenkel. - Stájer Ottokár. - Hagen Gottfried és Jeroschin Miklós 66-104
2. Prédikátorok és tudósok. Az egyháziak hanyatlása. - Dávid v. Augsburg. - Berthold v. Regensburg. - Okievek. Szász és Sváb tükör. - Eike v. Repgow. - A szász krónika. - Lancelot-regény. - A meinaui természettan 105-115
XI. A középkor estéje. A XIV. és XV. század. - Egyetemek. - Polgári irodalom. - A próza fölvirágzása. - Átmeneti korszak 116-119
1. Udvari lyra, mesterdalnokok, népdal. Hugó v. Montfort és Oswald v. W7olkenstein. - A minne-dal elhangzása. - A mesterdalnokok. - Heinrich v. Meissen. - Muscatblüt. - A népdal, vallásos népdalok, balladák, történeti népdalok 119-136
2. Epika. Reineke Vos. A ,Heldenbuch', Kaspar von der Roen. - A Siegfried-dal. - ,Reineke Vos' és előzményei. - ,Der Ritter v. Staufenberg'. - Füterer ülrik. - Idegen tárgyú költemények. - Hermann v. Saclisenheim. - Miksa császár. - Suclienwirt Péter. - Beheim Mihály. - Johannes Rotlie. - Hans v. Bühel. - Wittenweiler Henrik. - ,A tarhegyi pap'. - Neidhart Fuchs 136-151
3. Tanító költészet, szatíra. Boner Ulrik. - Heinrich der Teichner. - Joh. v. Morsheim és Vintler János. -
Brant Sebestyén. - Murner Tamás 151 - 160
4. Novellák és népkönyvek. A regény zsengéi. - Schwänke, facetiae. - Fordítók: Lotharingiai Erzsébet, Skót Eleonora, Eybe Albrecht, Wyle Miklós, Steinhöwel Henrik. - A népkönyvek: Lancelot, Wigalois, Tristan. - Florio és Biancefora, Loher és Maller, Herpin, Hug Schapler, Melusina, Cseli Eginhard, Apollonius v. Tyrus, Fortunatus, Boccaccio novellái, Maundeville utazása. - A trójai háború és Nagy Sándor. - Willielm v. Oesterreich. - Eulenspiegel. - Salamon és Markalf. - Gyűjteményes munkák. -,Der Bittér vomTurn' 160-175
5. Mystika és történetírás. Az eretnekek. - A valdéziek. - A német mystika forrásai. - Eckhart mester. - Tauler János- és Suso Henrik. - Groote Gerhart. - Biblia-fordítások (Beheim Mátyás). - Plenariumok és ,Historienbibel'. A tepli biblia. - Geiler v. Kaisersberg. - Történetírás, a városok krónikái. - A svájczi krónikák. - Zsigmond császár életrajza 175-192
6. A humanizmus. A német egyetemek. - Heinrich v. Langenstein és Müller János (Eegiomontanus). - A természettudományok és a renaissance. - Wimpheling Jakab és Peuerbach György. - Aeneas Sylvius. - Celtes Konrád és Locher Jakab. - ,Der Ackermann aus Böhmen'. - A dialógus. - Erasmus v. Rotterdam és Bebel Henrik. - Az erfurti egyetem: Conradus Mutianus Rufus, Crotus Rubianus, Eobanus Hessus, Euricius Cordus, Hutten Ulrik. - A kölni egyetem: Pfeíferkorn János, Ortwinus Gratius, Hochstraten Jakab. - A héber könyvek ügye, - Reuchlin János. - ,Epistolae obscurorum virorum.' - Luther 193-204
XII. A dráma kezdetei. Drámai elemek a régi
költészetben. - Mysteriumok. - Az egyházi dráma legrégibb elemei. - A komikum szerepe. - Az előadások. - Franczia befolyás. - A legrégibb emlékek. - Húsvéti, karácsonyi, úrnapi, legendái és idegen tárgyú mysteriumok. A halottas táncz. - Bibliai tárgyú játékok. - ,Jutta asszony'. - A farsangi játékok. - Tárgyai, iránya, stílje, előadása. - Rosenplüt és Folz. - A renaissance: Plautus és Terentius Németországban. - Reuchlin vígjátékai (,Maitre Pathelin'). - Antik és nemzeti elemek... 205-237
XIII. A reformatio százada. A XYI. század.- Az egyházjavítás. - Az irodalom fajai. - Egységes irodalmi nyelv. - Német nyelvtanok. - Az új nyelv és verselés. - Népies és tudós, nemzeti és idegen irányok 238-249
1. Luther és Hutten. Luther élete és irodalmi hatása. - A biblia-fordítás. - Luther prédikácziói és polemikus művei. - Az egyházi dal. - A reformátusok egyházi dalköltészete: Schede Pál és Lobwasser Ambrus.- Hutten Ulrik. - A reformatio irodalma. - Újságok 249-267
2. Lyra és epika. Fischart. A népdal virágzása. - A mesterdalnokok. Pusclimann Ádám. - A tudósok világi lyrája: Weckherlin György Rodolf. - Tanító költészet: Ringwaldt Bertalan, Andrea Bálint János és Scheit Gáspár. - ,Grobianus'. - Allatmese: Alberus Erasmus, Waldis Burkard, Rollenhagen György. - Idegen népkönyvek : Olivier és Artus, Fierabras, Haymon fiai, Magelona. - ,Amadis'. - Boccaccio elbeszélései. - Giaffer fiai. - Német népkönyvek: Barbarossa, Claus
Narr, Finkenritter, Faust, Schildbürger, Bolygó zsidó. - ,Bucli der Liebe'. - Gyűjteményes munkák: Pauli, Wickram, Kirchhoff, Frey, Montanus, Lindener, Scliumann. - Wickram György. - Fischart János (Rabelais) 267-305
3. A dráma. Hans Sachs. Luther és a dráma. - Az iskolai dráma. - A színmű tárgyai. - Gengenbach és Manuel. - Svájczi drámaírók: Kolross, Rüte, Ruof (Telidráma), Boltz, Funckelm, Salat. - Elzász: Wickram, Gart, Rasser, Israel. - Augsburg: Birck (Betulejus). - Latin drámák: Dasypodius. A strassburgi gymnasium színháza. - Luther köre: Agricola, Greff, Rebhun, Ackermann, Rollenhagen, Voigt, Hartmann. - Naogeorg, Spangenberg, Hayneccius, Rinckhart. - Sachs János. - A moralitás: ,Homulus' és ,Hecastus'. Dedekind. - Sachs iskolája: Culman, Wild, Schmeltzl. - Északkelet:
Knaust, Krílger, Baclo, Bomolt. - Szilézia: Bohemus, Link, Liebhold, Kober. - Nicod. Frisclilin. - Az angol komédiások. - Az angolok Ausztriában. - ,Angol komédiák és tragédiák'. - Az angolok repertoirja. - Ayrer Jakab. - Heinrich Julius braunschweigi herczeg. - A dráma hanyatlása 306-358
4. Tudományos törekvések. Nevelésügy: Melanchthon Fülöp. - Antik classikusok fordításai. - Latin történetírás: Sleidanus, B. Bhenanus, Flacius Illyricus. -Svájczi történetírás: Tschudi, Wurstisen, Stettler. - Stumpff és Münster. - Német történetírás: Seb. Franck, Quad, Thurmair. - Német közmondások. - Krónikák (Zimmern gróf), életrajzok, utazások. - Theologia s philosophia: Arndt, Weigel, Boehme. - Természettudományok: Paracelsus, Gesner, Dürer 358-368
XIV. Az önállótlan utánzás kora. A XVII. század. - Politikai, társadalmi, művelődési hanyatlás. - Idegen szellem, a külföld majmolása; ellenhatás. - Nyelvművelő társulatok. - Az irodalom művelői, jelleme és nyelve. - A költészet fejlődése: iskolák és irányok.- Renaissance-költészet és akademismus 369-380
1. Opitz. Az első sziléziai iskola. Opitz élete, elmélete, költészete, hatása. - A vers törvénye. - Opitz köre: Scultetus, Scherffer, Tscherning, Titz, Buchner. - Königsberg: Dacli, Bobertin, Albert, Röling, Möller, Peucker.- Szászország: Fleming, Schirmer. - Hamburg: Zesen, Schwiger, Greflinger, Bist. - Egyházi dal: Gerliardt, Spe, Corner, Balde. - Strassburg: Bompler. - A pegnitzi pásztorok: Harsdörfer, Klaj, Birken 380-412
2. Epika és tanító költészet. Epopceák fordításai. - Német eposzok : Wieland, Freinslieim, Greílinger, Besser, Heraeus, Pietsch, König, Hohenberg, Postel. Történeti népdal. - Tanító költészet (epigramm): Logau, Grob, Wernicke, Angelus Silesius. - Verses szatíra: Owena Hoyei^, Lauremberg, Rachel. - Prózai szatíra: Albertinus, Moscherosch, Schupp, Abraham a Santa Clara (Martin v. Cechem) 412-429
3. A dráma. Gryphius. Mű- és népdráma. - Opitz működése. - Az opera. - A pegnitziek: Klaj, Birken, Kist. - Gryphius András. - A németalföldi dráma befolyása. - A népdráma: Vándor társulatok, Velten János. - A dráma repertoirja és jelleme. - A Hanswurst szerepe. - Idegen hatások. - A Faust-dráma 429-548
4. A második sziléziai iskola. A marinismus. - Hofmann v. Hofmannswaldau és Casper v. Lohenstein. - Hofmann tanítványai: Abschatz, Gryphius Keresztély, Neukirch Benő, Assig, Mülilpforth. - Lolienstein utánzói: Hallmann, Haugwitz, Filidor, Kongehl. - Találkozások Shakespearerel 458-479
5. A regeny. Grimmelsliausen. A pásztor-regény mintái és német utánzásai: Opitz, Prascli. - A heroikus regény mintái (,Argenis4, Calprenéde, Scudéry) és jellemző vonásai, népszerűsége és sorsa. - Zesen, Buchholz, Antal Ulrik herczeg, Ziegler, Happel, Bohse, Hunold, Lolienstein. - A népies regény; spanyol mintái s német utánzásai. - Grimmelshausen. - Robinzonádok (,Insel Felsenburg'). - Reuter, ,Schehnuffsky' 479-515
6. A nemzeti irodalom előzményei. Ellenhatás a marinismus ellen. Az udvari költők: Canitz, Besser, König, Herseus, Pietsch. - A franczia classicismus (Troemer). - Weise Keresztély. - Riemer és a híg poéták. - Günther és Brockes. - A népies dráma: ,Haupt- und Staatsaktiók'. - A Hanswurst-darabok. - Bécs és Berlin. - Stranitzky. - Tudományos törekvések: Leibniz, Wolff és Thomasius. - Schottel és a német philologia. - A pietismus: Spener és Seriver. - A XVIII. század föladatai 515-552
Névmutató a II. kötethez 552-567

Témakörök