A négyezeréves agyagszekér

Előszó

Részlet:
"1952-ben Budakalász község határában fekvő homokbányában az ott dolgozó munkások emberi csontvázakra akadtak.A leletekről értesítették a múzeumot. A szakszerű feltárást nyomban megindítottuk s azóta a homokbányászással párhuzamosan történik az előkerülő sirok feltárása és a leletek megmentése. Eddig 5 sirt tártunk fel, de a temető még nincs teljesen kiásva. A sirok a rézkorszak un. n. Péceli kultúrájába tartoznak. Mivel a nép nevét irásos források hiányában nem ismerjük, legrégibb magyarországi lelőhelyéről nevezzük a péceli kultúra népének. A budakalászi temető már eddig is a legnagyobb temető e korszakból. A legujabb kutatások a kultúra s ezzel a temető korát az i. e. 2000 év körüli időkbe helyezik.
A temető egyik sirjából 1953-ban egy négykeretkű anyagból készült kocsimodell került elő. Mielőtt e jelentős lelet ismertetésére rátérnénk, röviden emlékezzünk meg az ásatások során nyert adatok alapján a péceli kultúra népének életéről, temetkezési szokásairól.
A péceli kultúra népe nagyrészt letelepedett földművesekből állt. A földművelés mellett az állattenyésztés is fontos szerepet játszhatott, amint azt a sirokból előkerült szarvasmarha csontvázak is bizonyitják. Ősközösségben élő társadalmunk kutatása még csak a kezdetén van. Társadalmi életükről eddig meglehetősen keveset tudtunk. A temető teljes feltárása és feldolgozása minden bizonnyal sok értékes adatot fog szolgáltatni a rézkor társadalmára vonatkozóan." Vissza