A negyedidőszak földtani és őskörnyezettani alapjai

Szerző

Lektor

'Sümeg Pál: A negyedidőszak földtani és őskörnyezettani alapjai ' összes példány

Kiadó:	JATEPress
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	262 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-482-524-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A geológia feladata Földünk múltjának vizsgálata, a geológiai folyamatok feltárása és leírása, Földünk múltjával kapcsolatos ismeretek oktatása. Természetesen a geológiai erők a jelenkorban is szüntelenül munkálkodnak, így annak ellenére, hogy maga ez a tény kevés emberben tudatosul, napjainkban is egy - negyedidőszaknak nevezett - geológiai korban élünk. A megközelítőleg 5 milliárd éves bolygónk életében, földtani mércével nézve, ez az utolsó 2,5-3 millió évet átfogó időszak rendkívül rövidnek, viszont az átlagosan 70-80 évig élő egyén számára szinte felfoghatatlanul hosszúnak tűnik. A hétköznapi ember a XXI. század kezdetén - amikor minden másodpercben csak elektronikus úton hatalmas mennyiségű információt rögzítünk - elképzelni is nehezen tudja, milyen sokoldalú és aprólékos terepi, laboratóriumi munkát kell a geológusoknak, paleontológusoknak elvégezni ahhoz, hogy egy viszonylag kis terület (például egy láp, egy morotvató vagy egy barlang) ötezer, tízezer vagy akár ötvenezer évvel ezelőtti környezetét rekonstruálni lehessen. De ismerünk-e megfelelő módszereket ehhez a feltáró munkához és alkalmazhatók-e más tudományterületeken kifejlesztett módszerek a negyedidőszaki őskörnyezeti vizsgálatok során? Egyáltalán milyen módszerek alkalmasak a jelenkorban is zajló geológiai időszak eseményeinek feltárásához? A negyedidőszaki képződmények a legfiatalabbak Földünk geológiai képződményei közül, ezért a Földfelszín közelében helyezkednek el. így a legtöbb ember a löszös rétegekbe mélyített utak, téglagyári gödrök, vagy homokbányák, esetleg kavics- vagy tőzegkitermelő helyek révén legalább látásból ismerheti ezeket a képződményeket. Sőt, ha az Alpok vagy a Kárpátok hegységeit járva meglátjuk a különböző jégárak nyomait azokon a területeken, ahol ma már nincsenek gleccserek, vagy a Germán-Lengyel Alföld hatalmas vándorköveit, ősfolyamvölgyeit, moréna halmait, csorgótavait pillantjuk meg, önkéntelenül is hasonló kérdések fogalmazódhatnak meg bennünk, mint a geológusokban. Mikor és miért történt ez a hatalmas eljegesedés, amelynek nyomait megtaláltuk? Miért szűnt meg? Hogyan játszódtak le a ciklikus éghajlatváltozások a múltban, és ha ezeket tanulmányozzuk, vajon modellezhetjük-e a jövőbeli klímaingadozásokat? Hogyan hatottak a múltbeli változások a környezet elemeire, a különböző kőzetekre, a talajra, a növényzetre és az állatvilágra? Vissza

Tartalom

Előszó és köszönetnyilvánítás 5
1. Bevezetés 9
1.1. A negyedidőszak tárgyköre 9
1.2. A negyedidőszak megfogalmazása és a fogalom fejlődése 11
1.3. A magyarországi negyedidőszaki kutatás története 20
2. A negyedidőszak időkeretei 27
2.1. Izotópos kormeghatározási módszerek 30
2.1.1. Radiokarbon kormeghatározás 30
2.1.2. Termolumineszcens kormeghatározás 38
2.1. 3. Elektronspin rezonancia 39
2.1. 4. Urán-sorozat módszer 40
2.1. 5. Rövid élettartalmú izotópelemzések 41
2.1.6. Kálium/argon kormeghatározás 42
2.1.7. Hasadási nyom 42
2.2. Ritmusos növekedésen alapuló kormeghatározási módszerek 43
2.2.1. Dendrokronológia 43
2.2.2. Zuzmónövekedési ráta (Lichenometria) 47
2.2.3. Ritmit-kronológia 48
2.3. Korrelációs módszerek 51
2.3.1. Tefrakronológia 51
2.3.2. Paleomágneses korhatározás 52
2.3.3. Aminosav kronológia (racemizáció) 53
3. A negyedidőszaki őskörnyezeti vizsgálatok és értékelésük őséghajlati, paleoökológiai, paleobiogeográfiai és rétegtani szempontból 57
3.1. A negyedidőszaki őskörnyezeti vizsgálatok elvi alapjai 57
3.2. A negyedidőszaki éghajlati változások légkörfizikai modellje és a modell geológiai, őslénytani bizonyítékai 64
3.2.1. A Földpálya elemei 65
3.2.2. Inszoláció (Napból érkező besugárzás) 68
3.2.3. Éghajlati modellek 73
3.2.4. A Földpálya által vezérelt őséghajlati változások geológiai bizonyítékai 76
3.2.5. A jégkorszakokat kiváltó okok összekapcsolódása, a légkörfizikai modell legújabb elemei 84
3.4. A negyedidőszaki élővilág környezetjelző szerepe 90
3.4.1. A Foraminifera maradványok 90
3.4.2. Kovamoszatok vizsgálata 92
3.4.3. A negyedidőszaki üledékekben található mohamaradványok feldolgozása 92
3.4.4. Makroszkopikus növénymaradványok vizsgálata 96
3.4.5. Pollenanalitikai vizsgálatok 99
3.4.6. Fosszilis kutikula elemzés 109
3.4.7. Növényi opál (fitolit) vizsgálata 109
3.4.8. A negyedidőszaki Mollusca fauna feldolgozása és környezeti jelző szerepe 110
3.4.9. Negyedidőszaki rovarmaradványok 139
3.4.10. Negyedidőszaki Ostracoda maradványok őskörnyezeti jelző szerepe 140
3.4.11. A negyedidőszaki gerinces fauna őskörnyezeti célú vizsgálata 141
4. A negyedidőszaki környezetrekonstrukciós módszerek és eredményeik 151
4.1. Mintavétel és mintaigény a negyedidőszaki paleoökológiában 151
4.2. Üledékes rendszerek, mint környezeti tényezők 157
4.2. 1. Negyedidőszaki tengeri üledékgyűjtő medencék és üledékeik . 158
4.2.2. Tavak, lápok, mocsarak üledékgyűjtő medencéi mint negyedidőszaki őskörnyezeti információk hordozói 163
4.2.3. Löszös képződmények és fosszilis talajok sorozata mint a negyedidőszaki paleoökológiai rekonstrukció eszközei 190
4.2.4. A barlangok mint üledékgyűjtő rendszerek 213
4.2.5. Tektonikus medencéket, lokális üledékcsapdákat kitöltő fluviális üledékek mint az őskörnyezeti rekonstrukció eszközei 216
4.2.6. Speciális földtani, őséghajlati adatok a jégtakarókból, jéggel feltöltött barlangokból és üregekből 244
4.3. Negyedidőszaki globális események 245
Ajánlott irodalom 249
Függelék: A tankönyvben felhasznált ábrák címe és eredete 255