A názáreti Jézus II.

Fülszöveg

Végre nyilvánosság elé tárhatom a Názáreti Jézusról szóló könyvem második részét. Hálával veszem tudomásul, hogy az exegézis módszertanát és herme-neutikáját, az exegézist mint történeti s ugyanakkor teológiai szaktudományt illető vita az új irányokkal szembeni, helyenként tapasztalható elzárkózás ellenére lassan megélénkül.
Az első résszel kapcsolatos reakciók előre sejthető sokféleségét látva nagyra értékeltem az exegézis olyan kiváló mestereinek bátorítását, mint az időközben sajnos hazaköltözött Martin Hengel, illetve Peter Struhlmacher vagy Franz MuBner, akik nyomatékosan biztattak kísérletem folytatására és a megkezdett mű befejezésére.
Világosnak tűnik számomra: a történeti-kritikai értelmezés kétszáz év exegetikai munkájával elérte azt, amit lényege szerint elérhetett. Ha a tudományos magyarázat nem kívánja újabb és újabb feltevésekben kimerülni, teológiai értelemben pedig elveszíteni jelentőségét, akkor új módszertani lépésre kell elszánnia magát: újra fel kell fedeznie... Tovább

Fülszöveg

Végre nyilvánosság elé tárhatom a Názáreti Jézusról szóló könyvem második részét. Hálával veszem tudomásul, hogy az exegézis módszertanát és herme-neutikáját, az exegézist mint történeti s ugyanakkor teológiai szaktudományt illető vita az új irányokkal szembeni, helyenként tapasztalható elzárkózás ellenére lassan megélénkül.
Az első résszel kapcsolatos reakciók előre sejthető sokféleségét látva nagyra értékeltem az exegézis olyan kiváló mestereinek bátorítását, mint az időközben sajnos hazaköltözött Martin Hengel, illetve Peter Struhlmacher vagy Franz MuBner, akik nyomatékosan biztattak kísérletem folytatására és a megkezdett mű befejezésére.
Világosnak tűnik számomra: a történeti-kritikai értelmezés kétszáz év exegetikai munkájával elérte azt, amit lényege szerint elérhetett. Ha a tudományos magyarázat nem kívánja újabb és újabb feltevésekben kimerülni, teológiai értelemben pedig elveszíteni jelentőségét, akkor új módszertani lépésre kell elszánnia magát: újra fel kell fedeznie teológiai szaktudomány mivoltát anélkül, hogy feladná történeti jellegét Fel kell ismernie, hogy a hit helyesen kifejtett hermeneutikája megfelel a szövegnek, s módszertani egységbe kapcsolható egy olyan történeti hermeneutikával, amely tudatában van korlátainak
Természetesen mindig maradnak vitatható részletek. Reményeim szerint mégis megadatott úgy megközelítenem Urunk alakját, hogy az segítségére lesz minden olvasónak, aki szeretne találkozni Jézussal, és hinni őbenne.
Joseph Ratzinger XVI. Benedek Vissza