A naturalista regényről

Tartalom

Előszó.
Bevezetés. - A realismus, naturalismus műszó jelentése 1-2 11.
Ösztönszerű realismus 2-4.11. Öntudatos realismus 4-5. 11. Mint
ily műelv mikor lép fel ? 5. 1. Nyilvánulása a németalföldi festészetben s az angol regényirodalomban 5-7.11. A realismus mint ethnopsychologiai, race-kérdés 7-8. 11. Különbség az angol s a franczia
szellem közt 8-10. 11. A realismus főkelléke a humor 11 -12. 11.
Ellensége az irónia s a l'art pour l'art szempontja 12-13. 11. A képzelet működési módjával is összefügg 13-14. 11. Különbség az angol s a franczia realismus közt bölcselet szempontjából 14. 1. Igaztalan vádak az angol regény ellen, - czáfolásuk Thackeray példájával 15-18. 11. Minek tulajdonítandó a franczia realismus divatossága? 18 -19.11. A franczia realismus előzményei a XVIII. században 19 - 21. 11. Tekinthető-e Goethe a mai naturalismus elődjének ?
21-28.11. Hugó és Gautier az igazi előd 28-34.11. E mű terve
34-36. 11. Egy pillantás a költészet többi ágaira: naturalismus a
drámában 36-42. 11. A lyrában 42-50. 11.
A naturalismus elődjei.
I. Stendhal (Beyle) Henrik. - Előd-e Stendhal? Nézetek pro
et contra 51-52. 11. A Stendhal-cultus 52-53. 11. Zola tiltakozása
54.1. Stendhal a romantica híveként lép fel 54. 1. Kaland regényeket ir 55. 1. Főalakja a melancholicus lázadó 56 - 57. 1. Önelemzési hajlam 58-59. 11. Bizarrságig menő szőrszálhasogatás a lélektani elemzésben 59-60. 11. E regények csak bölcsészeti elvek illustrálása végett készültek 61.1. Stendhal lélektana az elme különlegességeivel s nem a szív mélyeivel foglalkozik 61 - 63. 11. Juttat-e szerepet az élettannak ? 63. 1. Az érzékiség szerepe nála 64-65. 11.
Az elemzés túlsága s az érzékiség erős kiemelése mellett a környezet hatásának elvét illetőleg is előkészíti a mai naturalismust 65 - 67. 11. Látszólagos ellentmondások 67-69. 11. A lyraiság s festőiség hiánya Stendhal styljében 69-71. 11. Stendhal helye az irodalomban a naturalismushoz viszonyítva 71 - 72. 11.
II. Mérimée Prosper. - Előd-e Mérimée ? Nézetek pro et
contra 73-74. 11. Stendhal tanítványa, - egyéniségök rokonsága
75-76. 11. Környezetének befolyása décadent ízlésére 76.1. Gazul
Klára színháza: Mussetre emlékeztető sátánoskodás, - kegyetlen
különlegességek hajhászása 77-78. 11. Elemzése nem annyira a lélektan mintsem az ösztönök tanának körébe tartozik : Carmen, Colomba. Alakjaiban a salonruha alatt mindig az őseredeti vadember
lappang 79 - 81. 11. Az érzékiség szerepe Mériméenél 81-84. 11. Pathologia, physiologia : merészségei és discretiója e pontban 84-86.11.
A viszonyok fatalismusa 87 - 89. 11. A környezet hatásának elvében
Stendhal méltó tanítványa 90. 1. Mint élesíti ez elv, scepticus iróniájával társulva az egyes népfajok, néposztályok elemzését, s mint teszi emezt könyörtelenné ? 91.1. Styljében szintén hiányzik a lyraiság s
a festőiség 91-92.11. Mennyire korlátolja a képzelet működését s ragaszkodik a valóhoz 92. 1. Leírásainak minutiositása, prózaisága 93. 1. A romantica styljének nyomai 94. 1. Közöny, szenvtelenség negélyezése 95. 1. Az alatta lappangó hév 96-97. 11. Mérimée viszonya a mai naturalismushoz 97. 1.
III. Balzac Honoré. - A Balzac-cultus 98 -99. 11. Elődje-e
Balzac a mai naturalismusnak ? Nézetek pro et contra 99-102.11.
A társadalmi regény megteremtője 102-103. 11. A párisi különlegességek kutatására ad példát 103-104.11. A mindennapi élet titkos drámáinak feldolgozására utal 104-106. 11. Tulajdonképen csak a
sensatiós rútat akarja rajzolni pessimismusánál s a rémes nagyításra
hajló képzeleténél fogva 106 -109. 11. Kimondja a »naturalista regényíró« nevet. Balzac és Geoffroy de Saint-Hilaire, Zola és Claude Bernard. Pathologia, physiologia 110-111.11. A szenvedély őrültség nála 112-113. 11. Az érzékiség mily mérveket ölt nála? 113-
118. 11. Miként rajzolja még legszüziesebb alakjait is? 118-121.11. A
harmincz éves nő typusát miért karolta fel ? 121 -122. 11. A positivismus mai tanainak megfelelőleg a vérségi vonzalomban is csak nemi szerelmet lát s rajzol 122-124. 11. A pathologia s a physiologia terén tanúsított önhitt nagyravágyását az ismeretek s a lét minden ágára kiterjeszteni iparkodik, mert ez encyclopaedicus tudományosságra törekvés kiváló alkalmat nyújt neki a sensatiós rútra.
Szakregény eket ír. A munkát a bibliabeli átoknak rajzolja. Mint
részletezi a lét küzdelmeit ? 125 -126. 11. Leirásainak részletezésén
ugyanazon szellem vonúl végig 126-127. 11. Romanticus styl 127. 1-
IV. Flaubert Gusztáv. - 1. §. A Balzac nevéhez fűződő realista mozgalom az ötvenes években.Courbet 128 -129. 11. Champfleury : Zola nyilatkozata róla 129-130. 11. A két pártvezér hasonlóságai 130. 1. Champfleury programmja 131 -132.11. A rút kedvelése democratismus-negélyezés és az élet alacsonyabb jelenségeivel
szemben rokonszenv-fitogtatás alá rejtve 132-133. 11. A rút kedvelésének nyílt bevallása 133. 1. Physiologia 133-134. 11. Romantica
ellenes styl és képzelet 134. 1. Reportage-regények észleletek documentumai alapján. Szerkezetellenesség. Unalmasságok fényképezése
134-135. 11. Champfleury Zoláról 136. 1. - 2. §. Flaubertt Balzac,
illetve Champfleury tanítványaként fogadják felléptekor 136 - 137.11.
Elődje-e a mai natúralismusnak 137-138.11. Törvényből is realistának jelenték ki, de Champfleury tanítványai nem acceptálták 138-
139. 11. Flaubert romanticus és költő akart lenni; haragja a realista
névért, nyilatkozatai a realismus ellen s a Part pour Part elve mellett 139-141. 11. Regényeiben a bűn és szenvedély romanticus
dicsőítése helyett a chateaubriandi ennuinek, e régibb keletű romanticus bajnak kórfolyamatát elemzi. Nihilismus, misocosmia 141 -
144. 11. Ebből kifolyólag décadent izlés a tárgykörben 144-146. 11.
Az elemzési módban szintén ily izlés : a lélektani elemzés elanyagiasítása, physicai képzelet 146-148. 11. Physiologia a szerelem rajzában 149-151.11. A környezet hatása 151. 1. Bovarynéban még észlelhető az erkölcsi küzdelem 152-153. 11. Salammbó már csak élettani kórtünet 153-155. 11. Moreau Frédéric története is csak »egy
akaratnélküli lény élettani naplója« 155-158.11. Az orvostudományi rész Flaubertnél 158-161. 11. Ez csak egy része az encyclopaedicus tudományosságra törekvésnek, mi Flaubertnél korántsem a rút
iránti előszeretet palástolása vagy táplálása végett szolgál mint Balzacnál 161-162. 11. A pontosságra törekvés s a pessimista irónia következtében az élet kicsinyességeinek, unalmasságainak rajza 163. 1.
Rendkívüli hajlama a leírásokra 164. 1. E leírások aprólékossága
165. 1. A physicai képzelet része e leírásokban : Flaubert és Feydeau
166 -168. 11. Az alakok leírása 168-170. 11. Romanticus styl. Az
impressionisme nyomai 171-174.11. A közönyösség, szenvtelenség
174-175. 11. Rejtett megindultság, lappangó pathos 176-178. 11.
A. mai naturalisták.
I. Goncourt Edmond és Gyula. - Pályájuk 179-180.11. Az
új irány, egy birodalmi renaissance« megindítói 180-181. 11. Miként
érthető, hogy pályájuk elején mégis a mai naturalismus elveit valósággal gúnyolják? 181-182. 11. Goncourt Edmond később is a zolaismus, a rút kizárólagos cultusa ellen tiltakozik 182. 1. Flaubert
elemzésének dicsőitője s utánzója már ekkor e testvérpár 183. 1. A
mai naturalismus első programmjával ők lépnek fel Balzac és Champfleury nyomán 183 - 185. 11. A romanticus meghasonlottságtól fokozott kegyetlenség az elemzésben, s ezzel kapcsolatban a különlegességek előszeretete, a modernité elve 186. 1. Élettani, orvosi elemzés
186 -191.11. Allegorismus, symbolismus nyomai 192.1. Kaczérkodás
a lélekkel 192. 1. Túlságos önelemzés 193. 1. A lélek működése náluk
mind csak idegbetegségi kórtünet 193. 1. Az agybántalmak tárgyalásának kedvelése 194. 1. Erkölcsi lény helyett csak véralkat; a test kizárólagos uralma, jellemátalakitó hatása 195. 1. A környezet feltétlen hatása 195. 1. Lelki állapotok helyett testiek rajza, mint Balzacnál, Flaubertnél 197 - 198. 1. A lélek semmi hatással sincs a testre
198. 1. Betegségek leírása. Vázlatok Zola számára 199 - 200. 11.
Páris buvárlása Balzac és Flaubert nyomán, vázlatok Zola és Daudet
számára ; tableau-regények 200-203.11. Décadent ízlés a műtörténészetben is 204. 1. Festészeti irányuk, a művészi írásmód 205 -
208. 11. Zola e styl ellen 208. 1. Idegbeteg művészkedésük e stylben
épp úgy kárhoztatandó mint az, hogy idegbajok specialista orvosai
akarnak lenni 208. 1.
II. Zola Emil. - 1. §. Taine mint a naturalista regény elveinek megalapítója 209-210. 11. A positivismus szerint nincs különbség az erkölcsi és a physicai világ közt; nincs erkölcsi beszámíthatóság, bűn, sem erény 211. 1. Az ember lényege az állat, ezt kell
bonczolnia a naturalista regényírónak. L'art pour l'art: különleges
rútságok hajhászása, előszeretete, visszafelé való eszményítés, a rút
cultusa 211-214.11. Sainte-Beuve és Taine214 -215.11. Impressionista
styl 215.1. Ellentmondások Tainenél 216.1. Zola Taineről 216 -217.11.
2. §. Zola mint elméleti elvek hirdetője: erős vádak ellene 217-219.11.
Zola és Claude Bernard. A kísérleti regény elmélete 219-220.11. Mint
értendő s lehetséges-e a kísérletezés ? 220-222. 11. Van-e kisérletezés
Goethenél 223-224.11. A kisérletezés képtelensége 225-226. 11. Zola
naivságig önhitt ábrándjai 227-228. 11. A naturalista aestheticának
tényleg irányadókúl szolgáló elvei. Az üzleti szempont, a pénzkérdés
228-229.11. Sensatiós,reporteri ocsmányságok hajhászása 230.1. A rút
cultusa moralista szerep engélyezésével palástolva, vagy épp nyíltan
bevallva 231-232. 11. Zola nem akarja ismerni az obscoenitas fogalom jelentését 233. 1. Zola és a romantica 233-234. 11. Egyéb elvek.
A képzelet s az észlelet, tapasztalat része, - az iró egyénisége s a
teljes tárgyilagosság, közönyösség az előadásban, a műszerkezet törvényei : mint mond Zola e pontokban mindenütt ellent önmagának?
234-239. 11. A Zola-cultus 239 - 240. 11. - 3. §. Az aestheticus s a
regényíró Zola 241.1. Regényeinek első csoportja. La confession de
Claude: Zola és Eötvös. Madeleine Férat: természetellenesen mesterkélt érzékiség a la Balzac, mint élettani kórtünet. Thérése Raquin: nyíltan bevallott physiologia, az állatiasság kizárólagos rajza 241 -
243. 11. A második csoport: Les Rougon-Macquart. Cyclus Taine
elvei szerint alkotva. Öröklött idegbajok élettani tárgyalása. A cyclus
kiválóbb tagjainak vázlatos megemlítése: mindenütt a bestialitás
rajza a társadalom bármely osztályában 244 - 248.11. Mint állítva
szembe a nép a művelt körökkel ? 248.1. A középosztály rajza 249-
251. 11. Bret Harte és Zola 251 - 252. 11. E regények bestialitásának
oka Zola egyéni vérmérsékletében s képzeletének romanticus túltengésében keresendő 252-253. 11. Allegorismus, symbolismus 253-
254. 11. Zola eszményi, idylli epopoeája: La faute de l'abbé Mouret,
alapeszméje s alakjai 254-258. 11. A környezet ösztöningerlő szerepe
Zola többi műveiben. A környezet rajza. A leírással űzött őrületes
tobzódások 258 - 262. 11. Zola, Grandville és Feydeau 262-263. 11.
Zola többi regényei: a naturalista alkotások s a közel jövő 264-
265. 11. - 3. §. Az angol naturalismus főképviselője, Eliot Zolával
szembe állítva 265-266. 11. Az eszményies művészet ellen irányzott
tanok: classicai formatökély, összhangzat, arányosság helyett hétköznapiság rajza felebaráti szeretettel, mély rokonszenvvel 266 -
268. 11. Kerüéi a társadalom leglealjasultabb osztályát. Mint rajzolja
a népet? Némi ellenszenv a művelt körökkel szemben. A jelentéktelen emberek s események magasztalása 268-270. 11. Túlságig vitt
realismussal vádolják : főtörekvése csakugyan lehető élethűség 270-
272. 11. Egy pillantás regényeire. Meglepő hajlam az elemzésre. Az
erkölcsi elemzés regényének megteremtője. Tudományos becsű lélektani elemzéseinek tárgyát a mindennapiság köréből veszi 272-273.11.
Szenvtelensége közönyösség. Bedené. Hetty Sorel. A parasztok rajza
273 - 277. 11. Bölcsészeti életfelfogás tekintetében Eliot és Zola különbözése. Physiologia és pathologia Eliotnál 277-278. 11. A környezet befolyása. Leírások : Ventre de Paris és Adam Bede 279 -
280 11. Eliot az egészséges nyugalom képviselője 280. 1.
III. Daudet Alfonz. 1. §. Daudet angol mestere Dickens. London rajza Dickensnél; rútitás, sötétítés ; a reportage regény vádja
281 - 282. 11. Oka : társadalom és erkölcs javitó philanthropicus irány
283-284.11. Továbbá képzeletének nyomottsága, komorsága, hajlása
a rémesre. E képzelet túltengésével járó hallucinatiok a leírásokban
285 - 286. 11. Alakjai angyalok és ördögök. Képzelet túltengésben
szenvednek. Eszményi túlzások, legtöbbször durva carricaturák: a
fintor előszeretete 287 - 291.11. Elemzései gyarló felületességek 291 -
293. 11. E gyermekmeseszerü regényeket a külkörnyezet rendkívül
pontos és eleven rajza s az előadás érzelmessége, lyraisága teszik
kiválóan érdekessekké és vonzókká 293 - 295. 11. - 2. §. Daudett a
francziák is Dickens tanítványának tekintik. Daudet ingerült tiltakozása ez ellen 295-297. 11. Daudet nem is puszta utánzó, de nem is csak rokonszellem hanem egyúttal tanítvány 298-299. 11. Páris
rajza: Goncourték és Dickens hatása; philanthropia; az erény rajza
299-304.11. Eszményi alakjai mennyire gyöngék illetve idegenszerűek 305-306. 11. Gyermekek szerepeltetése 306-308. 11. Érzelgős pessimismus 308. 1. A gazemberek és bohémeek rajza 309-310. 11.
A déclassé Dickensnél és Daudetnál: Delobelle 310-311. 11. A
Dickensi fintor Daudetnál 312-314.11. Daudet és Dickens humora
314-315.11. Mint válik hűtlenné Daudet nemzeti fajjellegéhez:
képzelete 315-318. 11. Előadásának érzelmessége lyraisága 318-
319. 11. - 3. §. Daudet viszonya a naturalismushoz Zola szerint
319. 1. Daudet önvallomása e tárgyban 320-321. 11. Documentumok
alapján alkot, e reportage-regények botrányszerüsége 321 - 323. 11.
Mily apparatussal dolgozik 328-325. 11. Szerkesztési módja 326-
327. 11. A szerkezet gyöngesége, fősuly a leírásokra fektetve 327-
331.11. Rajzai 381-833.11. Impressionisme 383-887. 11. Daudet
leírásai s a Dickenséi 837-339. 11. A szenvtelenség, közönyösség
839 - 341. 11. Daudet elemzései. Chébe Sidonie: Bovaryné, Sharp
Becky 341- 343.11. Risler : a lélektan szerepe 343-345.11. A rút,
a physiologia és pathologia Daudet regényeiben 345-347.11. L'évangéliste: Goncourték és Eliot 348-356. 11. Daudet és Dickens
356-857.11.
Az orosz realismus.
Turgenyev és társai. 1. §. Az orosz regény a francziának
volna utánzása. Ellentmondások. Az orosz és az angol szellem rokonságai 358-361. 11. Gogol: gyakorlati reformirányzatosság; torzítási hajlam, humor; a prózaiság, kicsinyesség rajza; impassibilité;
a rút rajza 361-367.11. Szollohub: vérmes honfiúi reményei a népben, de az előkelő világot, ennek sivárságát rajzolja s nagyvilági alakjait elemzi, könyörtelenül; a rút szerepe ; a szerkezettel nem
törödés, Szollohub és Daudet 367-371. 11. Turgenyev s a mai orosz
realismus: Uszpenszky, Csernisevszky 371 - 372. 11. Dosztojevszkij
Tolsztoj és a franczia naturalismus 372-377. 11. - 2. §. Turgenyev: aránylag a leginkább nyugateurópai szellemű orosz iró. Honfiúi pessimismus; világfájdalom 377 - 380. 11. Megfelelő tárgykör
380-381. 11. Különlegességek kedvelése 381. 1. Elemzése, bár a pathologiától sem idegen, határozottan lélektani ; kegyetlenségig menő
impassibilité 381-384. 11. Humor 384-385.11. Önelemzés 385. 1.
Pathologia, physiologia 385 -393. 11. Turgenyev elemzése s a franczia naturalistáké 393 - 394. 11. Turgenyev leírásai s a franczia naturalistáké ; impressionisme ; lyraiság 394-399. 11.
Befejezés. A realismus, naturalismus mint aestheticai kérdés
401. 1. A való utánzásának elévülhetlen reál-ideál elve 402. 1. A valóhűség viszonylagossága, ideiglenessége 403. 1. Az egyedül helyes realismus 404. 1. Visszapillantás s egy tekintet az európai regényirodalomra 405-406.11. A valóhűségben általánosan szoktak tetszelegni az irók; kik maradnak tőle rendesen legtávolabb? A naturalismus jövője 407-410. 11.

Témakörök