A Nagykunságban "lakozott" Laczka család

Fülszöveg

Mint ahogyan a fa magját továbbítják a természet erői a gazdag életforrást kínáló talajra, úgy érkezett társadalmi vihartól űzötten 250 éve Laczka János borbély a Kunság termékeny talajára, Karcagra. Megfogant a mag, a múlt hajszálgyökerei erős törzsű fává nevelték, gazdagon burjánzó ágai, erős hajtásai, levelei, virágai nőttek.
Törtek ágai, hullottak levelei, a társadalom támasztotta forgószelek sokszor megviselték. De az új termésű magvakból támadtak újra csemeték, s nőttek fává a közeli s távoli világban. Őrizve azokat az értékeket, amelyeket a múlt megtermett.
Óriási a múlt, még egy család esetében is. Erről beszélnek az írások lapjai, erről árulkodnak a múltba néző szemek fényei. (A jelen terhe, a jövő bizonytalansága azonban olykor beárnyékolja a tekinteteket.)
Igyekezetem arra irányult, hogy a múltból, a jelenből felvillantsak olyan részleteket, mozzanatokat, amelyek hozzásegíthetnek bennünket önmagunk építéséhez. A múlt szíve juttassa el a verőereken a jelen hajszálereihez az életet fenntartó érzelmi-gondolati oxigént!
Legyenek beszédesek a példák! Legyen óriási a jövő is!
(Nem elsősorban csak családfakészítés volt szándékom. Annak keretében igyekeztem kiemelni azokat a személyeket, akiknek élete, teljesítményeik - nem tagadva szubjektív elkötelezettségemet - jól szolgálhatják a fent megjelölt célomat. S ha nagyobb figyelmet szenteltem a gimnáziumokat érintő kérdéseknek, személyeknek, tekintsék ezt foglalkozási ártalomnak.) Vissza