A Nagykanizsai Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Évkönyve 1995-1996

Előszó

Tisztelt Olvasó!
Városunk polgári fejlődésének szerves részét képező, immár 139. évét élő iskolánk dicső múltja kötelező erővel hat jelenünkre és jövőnkre is. A "Dáli-vaspálya" megépülésével Nagykanizsa az Osztrák-Magyar Monarchia kulcsfontosságú kereskedelmi központjává vált. A város, iskolánkkal együtt élve a lehetőségekkel, megfelelt a kihívásnak. A növekvő pénz- és kereskedelmi forgalom szakemberigényének kielégítésére fejlődött iskolánk 1895-ben felsőkereskedelmi iskolává. Aki behatóan tanulmányozza múltját, igazolhatja, hogy története egy kicsit Nagykanizsa története is. A trianoni országvesztéssel Nagykanizsa dicső múltja véget ért. Iskolánk mint ahogy a város is - egy ideig élt múltjából. A helybenjárás, majd később a leszakadás elhibázott ország- és várospolitika következménye volt. Ez itt nem az a hely, ahol ennek részletes elemzésére kellene sort keríteni. Mindenesetre meg kell említeni Csordásné Láng Éva és Serfőző Sándor igazgató elődeim nevét, akik a rendszerváltás időszakában a lehetőségek megragadásával a helybenjárásnak véget vetettek, ugrásszerű infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre, amikor a Kisfaludy Sándor u. 2. és az Ady Endre u. 29. szám alatti ingatlanokat az iskola céljára megszerezték, és az ott lévő két épületet összekötő szárnyat megépítették. Hervadhatatlan érdemükkel a minőségi fejlesztés lehetőségét is megteremtették. A jelenről nem kívánok szólni, hiszen azt hitelesen megteszi ez az évkönyv. Csak néhány mondatban a jövő stratégiai elképzeléseiről. Vissza