1.063.248

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben II.

Iratok 1848. március 15. - 1849. március 4.

Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 559 oldal
Sorozatcím: Magyarország újabbkori történetének forrásai
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, 3 kihajtható melléklettel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A kötetben gyakrabban előforduló rövidítések7
1848. március 16. A Pozsonyból sürgősen Pestre küldött gróf Almásy Móric kincstári alelnöknek, Pest-Buda kir. biztosának jelentése a nádorhoz a március 15-i pesti eseményekről. Csak az országgyűlés és a király gyors intézkedései vehetik nagyobb bonyodalmaknak és veszélyeknek elejét9
1848. március 16. A Helytartótanács a pesti forradalmi események továbbterjedésének megakadályozása, a "személyi és vagyonbiztonság" fenntartása érdekében az összes hatóságokat értesíti a sajtószabadság bevezetéséről11
1848. március 17. A Helytartótanács köriratban felszólítja a megyék, városok é s kerületek vezetőit "a közbátorság és rend" erélyes fenntartására12
1848. március 17. Gróf Apponyi Rudolf, a monarchia párizsi követségi attachéja anyjához, gróf Apponyi Józsefnéhoz: az orosz cár uralmától remél védelmet az "anarchia" ellen12
1848. március 17. Báró Jósika János huszárszázados levele sógorához, báró Bornemissza János erdélyi főkormányszéki tanácsoshoz a bécsi forradalomról, gróf Apponyi György kancellárnak és Szőgyény László alkancellárnak Metternich menesztésével kapcsolatos lemondásáról13
1848. március 17-28.15
Herceg Esterházy Pál rendelete uradalmi igazgatósága elnökségéhez Sopron megye azon kérelmével kapcsolatban, hogy a "közbiztonság fenntartása" érdekében köcsönözzön ki fegyvereket és gondoskodjék a fraknói fegyvertár őrzéséről
Esterházy részletes utasítása uradalmi igazgatósága elnökségének a fraknói vár gondos őrzésére a nép esetleges támadásával szemben
1848. március 18. Gróf Almásy Móric kincstári alelnök, Pest-Buda királyi biztosának jelentése a nádorhoz a március 17-i királyi leirat megnyugtató hatásáról. A pesit ifjúságot megelőzendő a kincstári épületekre kitűzette a háromszínű lobogókat16
1848. március 18. Báró Jósika Samu erdélyi kancellár gróf Teleki József erdélyi kormányzónak Erdély politikai helyzetéről és a tennivalókról17
1848. március 18-21.20
A Helytartótanács rendelete a pesti forradalmi mozgalmakkal kapcsolatban szünetelő egyetemi előadások újra megkezdésére
A budapesti egyetem rektorának, Szabó Jánosnak jelentése a Helytartótanácshoz: az egyetemi diákság csak a felelős magyar minisztérium intézkedéseit ismeri el magára nézve kötelezőnek
Gróf Zichy Ferenc, a Helytartótanács alelnöke jelenti a nádornak, hogy a pesti egyetemi ifjúság "előljárósága parancsának még fegyverrel is ellenállni készül"
1848. március 19. A Helytartótanács rendelete Pest megyének, valamint Pest és Buda városoknak: a marhahús árának felemelése a körülmények között a köznép megnyugtatása szempontjából nem tanácsos22
1848. március 19. István főherceg-nádor távirata Szőgyény László alkancellárhoz: az országgyűlés határozata a jobbágyi szolgálatok eltörléséről tönkreteszi az arisztokráciát, hacsak az uralkodó nem akadályozza meg keresztülvitelét22
1848. március 18. Gróf Cziráky Antal állami és konferenciai miniszter, Fejér megyei főispán véleménye az úrbériség megszüntetését kimondó törvényről. Kérni kell az uralkodót, hogy nem szentesítse23
1848. március 18. Tervezet a megyékben megindítandó mozgalomra vonatkozólag, a közteherviselést és a jobbágyság megszüntetését kimondó törvények hatálytalanítása és az országgyűlés sürgős feloszlatása érdekében24
1848. március 20. Gróf Szécsen Antal herceg Esterházy Pálhoz: "pártkülönbség nélkül a legtöbb földbirtokos kívánságára" kéri közreműködését, hogy a jobbágyságot megszüntető törvény életbeléptetését elhalasszák25
1848. március 20.26
V. Ferdinánd felszólítja herceg Hchenlohe táborszernagyot, a Haditanács h. elnökét, hogy bizalmasan beszélje meg gróf Apponyi György magyar kancellárral Jellasics horvát bánná való kinevezésének módozatait
Hohenlohe levele az ügyben Apponyihoz
Apponyi egyetértő válasza
1848. március 20. Báró Jósika János huszárszázados levele sógorához, báró Bornemissza János főkormányszéki tanácsoshoz. Jósika Samu erdélyi kancellár utasításait továbbítja: az erdélyi konzervatívok mozgósításával meg kell akadályozni, hogy a magyarországi forradalmi eszmék behatoljanak Erdélybe27
1848. március 20. Gróf Apponyi Rudolf, a monarchia párizsi követségi attachéja anyjához, gróf Apponyi Józsefnéhez: aggódik, milyen kihatásuk lesz a bécsi forradalmi eseményeknek Magyarországra28
1848. március 20. A Bécsből elmenekült Metternich üzenete báró Hügel, az Állami Kancellária volt tanácsosa által báró Jósika Samunak30
1848. március 20-28.30
Báró Lederer Ignác tábornok, Magyarország hadi főkormányzója jelenti a nádornak, hogy a rend és biztonság fenntartására megalakuló nemzetőrségnek 1500 fegyvert adott ki a fegyverraktárból. A nádor utasítsa a hatóságokat, hogy több fegyver kiadására ne kényszerítsék
Lederer újabb fegyverek kényszerű kiadását jelenti a nádornak és kérelmét megismétli
1848. március 21-23. Az Állami Konferencia tárgyalja az Udvari Haditanács elnökségének javaslatát báró Lederer Ignácnak, Magyarország hadi főkormányzójának a magyarországi állapotokról szóló jelentésével kapcsolatbna. Az Állami Konferencia és az uralkodó tudomásul veszik fegyverek szétosztását a "megbízható" pesti polgárok között32
1848. március 22. Gróf Almásy Móric kincstári alelnök, Pest-Buda királyi biztosa a nádorhoz: a pesti nép az új sajtótörvényt nyilvánosan elégette és a nemzetőrségi törvénnyel is elégedetlen34
1848. március 23. Báró Jellasics Józsefet horvát bánná kinevező királyi kézirat Szőgyény László magyar alkancellár ellenjegyzésével35
1848. március 23. Gróf Teleki József erdélyi kormányzó levele báró Jósika Samu erdélyi kancellárnak a március 21-i eseményekről. A "közös veszélyre" való tekintettel a két párt egyesült. Követelések a sajtószabadság és a nemzetőrség felállítására36
1848. március 23-26.37
Gróf Almásy Móric kincstári alelnök, Pest-Buda kir. biztosa a nádorhoz: báró Lederer tábornok, Magyarország hadi főkormányzója, kénytelen volt a Közcsendi Bizottmánynak 1000 drb. fegyvert átengedni és a Gránátos-laktanyára a háromszínű lobogót kitűzetni. Sürgős utasítást kér.
István főherceg-nádor válasza
1848. március 24. Az államkonferencia tárgyalja Szőgyény László magyar alkancellár javaslatát, hogy a Batthány miniszterelnök által Pestre küldött két miniszternek mint illetékteleneknek intézkedéseit a helytartótanács, kamara és főhadparancsnokság, ha kell fegyverrel is, akadályozzák meg39
1848. mácrius 26. A Festetics-uradalom ügyvédjének levele az uradalom kormányszékéhez: gróf Festetics Tasziló parancsa jobbágyi rétnek az uradalomhoz való csatolására a jelenlegi "rendkívüli és zűrzavaros állapotok" között teljesíthetetlen42
1848. március 28. Gróf Teleki József erdélyi kormányzó felirata az uralkodóhoz, amelyben az erdélyi országgyűlés sürgős összehívását kéri42
1848. március 28. Báró Jósika János huszárszázados levele sógorához, báró Bornemissza János főkormányszéki tanácsoshoz Bécs lecsendesítéséről, aggodalmairól, hogy Erdély "galíciai scénáknak" lesz színhelye. Jósika Samu nagy elfoglaltsága, Miklós cár készülődései43
1848. március 28. Báró Jósik János huszárszázados levele sógorához, báró Bornemissza János erdélyi főkormányszéki tanácsoshoz Jósika Samu erdélyi kancellár szerepéről a bécsi forradalom lecsendesítésében45
1848. március 29. Tisza Lajos, Bihar megye adminisztrátora István főherceg nádorhoz: a politikai viszonyok alakulására való hivatkozással felmentését kéri az uralkodótól. Panaszkodik a "rágalmakra", amelyek őt a dinasztia iránti hűségéért érték46
1848. március 29. Gróf Apponyi Rudolf, a monarchia párizsi követségi attachéja anyjához, gróf Apopnyi Józsefnéhez. A tized és a robot eltörlése "teljes társadalmi bomláshoz fog vezetni"47
1848. március végén. Gróf Festetics Tasziló levele jószágkormányzójához: az önkéntesen felajánlott robotmunkát el kell fogadni. Tekintettel a földesúri jövedelmek csökkenésére, adósságainak kamatja leszállítandó48
1848. március 30. Gróf Teleki József erdélyi kormányzó báró Jósika Samu erdélyi kancellárnak: az országgyűlés összehívása elkerülhetetlen, magasrangú királyi biztos leküldése ajánlatos49
1848. március 30. Báró Jósika Samu erdélyi kancellár levele gróf Teleki József erdélyi kormányzóhoz a republikánus szellemű Pest megyével való érintkezés veszélyességéről. Szükség esetén mozgósítható a határszéli katonaság is. A szabad sajtó okozza a legnagyobb bajt50
1848. március-április. Báró Bánffy Miklós alsó-fejérmegyei főispán báró Bornemissza János főkormányszéki tanácsoshoz: a reform-párt erőszakoskodásaira panaszkodik, a nemesség koldusbotra jut51
1848.április 1. Gróf Almásy Móric kincstári alelnök, Pest-Buda kir. biztosa a nádorhoz: a felelős minisztérium jóváhagyása után már csak a Radikálkör és a Pilvax vendégei szítják még az elégedetlenséget. A vörös kokárdásokat a nemzetőrség bekíséri51
1848. április 1. Báró Jósika János huszárszázados levele sógorához, báró Bornemissza János főkormányszéki tanácsoshoz. Az uralkodó határozata a pozsonyi országgyűlésen elfogadott törvénycikkekre vonatkozólag. A szárd király hadüzenete52
1848. április 3. Gróf Teleki József erdélyi kormányzó báró Jósika Samu erdélyi kancellárnak: hasson oda, hogy az uralkodó haladéktalanul hívja össze az erdélyi országgyűlést, különben semmiről nem felel54
1848. április 3. Báró Jósika János huszárszázados báró Bornemissza János erdélyi főkormányszéki tanácsoshoz. Tanácsokat ad Magyarország és Erdély uniójának megakadályozására. Hajlandó önkéntes csapatot felállítani erdélyiekből az olaszok ellen54
1848. április 3. Báró Jósika Samu erdélyi kancellár megküldi a kancelláriának az erdélyi országgyűlés összehívását elrendelő, az erdélyi guberniumhoz intézett királyi leiratot: az országgyűlés rendezze véglegesen az úrbéri ügyeket, azonban az új úrbéri rendszer csak 1849 március 31-én léphet életbe56
1848. április 3. Báró Jósika Samu erdélyi kancellár leirata gróf Teleki József erdélyi kormányzónak polgárőrség esetleges felállítása tárgyában58
1848. április 3. Özv. báró Jósika Jánosné, gróf Csáky Róza levele vejének, báró Bornemissza Jánosnak, amelyben a birtokosok helyzetéről panaszkodik "ezen irtózatos időkben"58
1848. április 4-9. Az osztrák pénzügyminisztérium javaslata gróf Desewffy Emil, gróf Almásy Móric és Wirkner Lajos adományozási kérelme tárgyában. Az uralkodó gróf Dessewffy Emilnek birtok adományozását engedélyezi59
1848. április 8. Gróf Wass Györgyné, gróf Gyulay Fanny fivéréhez, gróf Gyulay Lajoshoz. A Doboka megyei gyűlés. Az unió ellen fellépő báró Jósika Lajos népszerűtlensége62
1848. április 10-22.63
Báró Jósika Samu erdélyi kancellár levele Ferdinándhoz, amelyben az unió kimondása következtében kéri hivatalától való felmentését
Jósika 1848. április 15-i levele gróf Teleki József erdélyi kormányzóhoz lemondásának okáról
Teleki válasza
1848. április 11. Czindery László, Somogy megye főispánja benyújtja lemondását gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek65
1848. április 13. Gróf Apponyi Rudolf, a monarchia párizsi követségi attachéja anyjához, gróf Apponyi Józsefnéhoz. Kossuthot szidalmazza. A pápával is elégedetlen66
1848. április 16. - április 26. - május 5. 68
Gróf Teleki József erdélyi kormányzó megküldi báró Jósika Samunak Petőfi: "A királyokhoz" c. versét azzal, hogy Erdélyben azt betiltotta
Báró Apor Lázár erdélyi kancellár a verset az uralkodóhoz továbbítja
Ferdinánd leirata: a betiltást helyesli
1848. április 17. Báró Jósika Lajos gazdatisztje, Berde Sándor jelenti jószágizgazgatójának, hogy a parasztok nem szoríthatók szolgálatra. A megye eddigi tisztikara távozásra kényszerül69
1848. április 18. Szőgyény László jelenti a nádornak, hogy a magyar kancellária a minisztertanács határozata értelmében megszüntette a működését. Ő maga kellő bizalom esetén, szívesen marad közszolgálatban70
1848. április 22. Gyulafy József, herceg Esterházy Pál csobánci tiszttartója az uradalom kormányszékéhez: hasson oda, hogy az uradalom volt jobbágyai az irtásföldek után a kilencedet továbbra is fizessék71
1848. április 22. Herceg Esterházy Pál utasítja uradalma igazgatóságát, dolgozzon ki utasítást az uradalom ügyészségei és gazdasági hivatalai számára arra vonatkozólag, hogyan alkalmazzák az 1848-as úrbéri törvényt72
1848. április 23. Gróf Esterházy Károly, Győr megye főispánja Szemere Bertalan belügyminiszterhez. Jövedelmeinek az úrbéri viszonyok megszüntetésével beállt csökkenése falusi gazdálkodásra kénszeríti s ezért főispáni méltóságáról lemond73
1848. április 28. Herceg Esterházy Pál kaposvári uradalmának vezetősége utasítást kér a kormányszéktől az 1848-as úrbéri törvények alkalmazására vonatkozólag74
1848. április-május. Herceg Esterházy Pál magyarországi uradalmainak részletes kimutatása arról, hogy a jobbágyság megszüntetését kimondó törvény következtében őket készpénzben kiszámítva évi 570 538 forint és 37 kr. veszteség éri76
1848. április 28. Gróf Stadion Ferenc, Galícia helytartója panaszkodik báró Jósika Samunak a forradalmi viszonyokra, amelyek közepette hivatalát viselni kénytelen79
1848. május 1-18.81
Tassolya helység volt úrbéres jobbágyai Ung megye rendeihez: volt földesuruk, gróf Barkóczy János nem engedi állataikat az erdőben tovább legeltetni, mert már nem "urdolgáznak". Kérik a megye intézkedését
Gróf Barkóczy János ügyvédje, Turánszky Farkas a megyéhez: a tassolyiak az erdőt csak meghatározott szolgáltatások ellenében használhatták. Utasítsák őket szabad bérleti szerződés megkötésére
1848. május 3. Scitovszky János pécsi püspök körlevele az összes egyházmegyék vezetőihez: a bevett vallásfelekezetek egyenlőségének kimondása szükségessé teszi országos petíciós mozgalom megindítását a katolikus alapítványi javaknak a felelős kormánytól való függetlenítéséért83
1848. május 9. Gróf Esterházy Móric levele Metternichhez a bécsi és a magyarországi viszonyok kialakulásáról85
1848. május első fele. Herceg Esterházy Pál külügyminiszter memoranduma: A magyar kormány igényei ellenkeznek a pragmatica sanctióval. Az udvar részéről természetes védekezés, hogy Jellasicsot támogatja86
1848. május 13. Gróf Szécsen Antal informálja Metternichet a magyar eseményekről. A felelős magyar minisztérium megalakulásának előzményei92
1848. május 15. Szemerey Sándor jogi véleményezést ad a heceg Esterházy-uradalom igazgatóságának az 1848. évi úrbéri törvényeknek az uradalom számára legelőnyösebb alkalmazását illetően95
1848. május 17. Gróf Apponyi Rudolf anyjához, gróf Apponyi Józsefnéhez a pesti diákok által előidézett "siralmas" állapotokról. "E felfordulásnak" csak egy általános háború és katonai diktatúra fog tudni végetvetni97
1848. május 18. István főherceg-nádor jelentése az uralkodóhoz: Pest-Buda polgársága "rendre és nyugalomra" vágyik. Ismerteti a minisztérium rendelkezését mozgóhadtest felállítására98
1848. június. Keszthelyhez tartozó szőlőhegyek lakosainak levele Deák Ferenc igazságügyminiszterhez: földesuruk, gróf Festetics Tasziló továbbra is követeli a jobbágyi tartozásokat100
1848. június 20-22. 101
Ujházy László, Sáros megye főispánja jelenti Szemere Bertalan belügyminiszternek, hogy Péchy Imre volt zágrábi főispán, "A reakciós párt fő kútforrása" állandó levelezésben áll Jellesicscsal
Szemere belügyminiszter válaszában felhatalmazza Ujházyt a kellő intézkedések megtételére
1848. június 22. Id. gróf Bethlen Lajos folyamodványa a nádorhoz. A "rögtönzött népfelszabadítás" és az "undorítást keltő Unió" az erdélyi nemesség megsemmisüléséhez vezet. Nehéz helyzetére való tekintettel 2 000 forintos költcsönért esedezik101
1848. június 24. Báró Kemény Dénes értesíti báró Perényi Zsigmond erdélyi országos kormánybiztost, hogy a gyulafehérvári pénzverdéből 12 000 aranyat akarnak Bécsbe csempészni103
1848. június 26. A Festetics-uradalom ügyvédjének levele az uradalomhoz kormányszékéhez nemzetőrök sorozásáról. Tekintettel a nép fenyegető uraságellenes hangulatára, nem tanácsolja, hogy a gróf ezeknek bevonulását megakadályozza103
1848. június 27. Erdélyi arisztokrata-ellenes választási felhívások104
1848. június 30. Herceg Esterházy Pál uradalmi igazgatóságának nyomtatott utasítása az uradalom ügyészségeihez és gazdasági hivatalaihoz az 1848-as úrbéri törvények alkalmazását illetően106
1848. nyarán. Herceg Esterházy Pál külügyminiszter valószínűség Batthyány Lajos miniszterelnöknek: az osztrák minisztériummal való kiegyezést javasolja112
1848. nyarán. Herceg Esterházy Pál külügyminiszter feljegyzése, amelyben az udvar és a magyar minisztérium közötti ellentét megszüntetésére királyi manifesztáció kiadását javasolja114
1848. július 9. A magyar püspöki kar tiltakozik a kormánynál egyházi személyeknek nemzetőrségi szolgálatra való behívása ellen115
1848. július 13. Gyulafy József tiszttartó a herceg Esterházy-uradalom igazgatóságának: a diszeli volt jobbágyok az alszolgabíró felszólítására beleegyeztek az irtásföldek és rétek utáni kilenced további fizetésébe119
1848. július 17. Császár Gábor gazdatiszt jelentése özv. báró Jósika Jánosné, gróf Csáky Rózához: a parasztok megtagadják a hátralékos robot munkák elvégzését120
1848. július 18. Id. Gróf Bethlen Lajos levele özv. báró Jósika Jánosné, gróf Csáky Rózához, amelyben elkeseredetten ad számot az Erdélyben uralkodó forradalmi állapotokról122
1848. július 28. Az Államkonferencia gróf Dessewffy Emilnek szolgálataiért jutalmul 48-50 000 forint kiutalását javasolja122
1848. július 30. - augusztus 11.128
Puky Pálnak, a szendrei nemzetőrség kapitányának jelentése: gróf Pallavicini Roger a nemzetőrségben való részvétel és általában a nemzeti kormány ellen bujtogatja a lakosságot
A Borsod megyei bizottság határozata az ügyben
1848. augusztus 11. Gróf Szécsen Antal ismerteti Metternichhel a közelmúlt magyar parlamenti eseményeit130
1848. augusztus 12. Id. gróf Bethlen Lajos levele özv. báró Jósika Jánosné, gróf Csáky Rózához: Magyarország "királyi köpenyeg alá rejtett köztársaság", ami nem lehet hosszú életű131
1848. augusztus 22. Gróf Károlyi László Metternichhez a bécsi munkásmozgalmakról és Kossuth magyarországi "zsarnokságától"132
1848. augusztus vége-szeptember eleje. Herceg Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter megfogalmaz az uralkodó számára egy, az országgyűlés által felterjesztett törvényjavaslatok szentesítését elutasító leiratot135
1848. szeptember 1. Gróf Károlyi László levele Metternichhez az osztrák és magyar politikai helyzetről és Jellasics fellépéséhez fűzött reményeiről136
1848. szeptember 7. körül. Herceg Esterházy Pál külügyminiszter - V. Ferdinándhoz: lemond tárcájáról és tanácsot ad az uralkodónak, hogyan lehet lemodnásra bírni a Batthyány kormányt141
1848. szeptember 13.143
Gróf Festetics Leó Wessenberg osztrák miniszterelnök ismeretlenül felajánlja szolgálatait, s figyelmezteti Kossuth esetleges miniszterelnökségének veszélyeire
Wodiáner Móric közvetíti Festetics levelét Wessenberghez
1848. szeptember 13. Gróf Teleki Ádám vezérőrnagy, a drávai védsereg parancsnoka bejelenti Csányi László országos kormánybiztosnak, hogy sem ő, sem tisztjei nem hajlandók Jellasics ellen harcolni146
1848. szeptember 14. Csányi László országos kormánybiztos jelenti górf Batthyány Lajos miniszterelnöknek, hogy gróf Teleki Ádám, a drávai védsereg parancsnoka saját és tisztikara nevébne kijelentette, hogy Jellasics ellen nem harcol. Kényszerítsék kötelessége teljesítésére146
1848. szeptember 15. Csányi László országos kormánybiztos felszólítja gróf Teleki Ádámot,hogy a parancsnoksága alatt álló két ágyótelepet ellenszegülés nélkül adja át neki147
1848. szeptember 15.148
Gróf Batthyányi Lajos miniszterelnök megparancsolja gróf Teleki Ádám vezérőrnagynak, hogy egy talpalatnyi magyar földet se engedjen át védtelenül Jellasicsnak. Ha erre nem hajlandó, adja át a parancsnokságot az utána rangban első tisztnek
Batthyányi felszólítja Mészáros Lázár hadügyminisztert, hogy sürgősen ruházza át a drávai védsereg fővezérletét Kiss Ernő ezredesre vagy Vetter Antal alezredesre
1848. szeptember 15. Herceg Esterházy Pál Wessenberg osztrák miniszterelnökhöz lemondásának okairól149
1848. szeptember 28. A Somogy megyei Állandó Választmány felszólítása a Festetics-uradalom tisztségéhez: gróf Festetics Tasziló az önkéntesek felszerelése céljából reá kirótt összeget haladéktalanul fizesse be150
1848. szeptember 30. A gróf Zichy Ödön ügyében összeült rögtönítélő haditörvényszék tárgyalásának jegyzőkönyve. Gróf Zichy Ödön és gróf Zidhy Pál vallomása150
1848. szeptember 30. A gróf Zichy Ödön ügyében összeült rögtönítélő haditörvényszék tárgyalásának jegyzőkönyve. Az ügyészi vélemény és az ítélet153
1848. szeptember 30. Gróf Apponyi Antal levele Wessenberg a bécsi kormánytól kapott nagyösszegű előleg elszámolása tárgyában154
1848. október 6. Bus János tiszttartó jelentése a Festetics-uradalom kormányzszékének: azok a szentmiklósi parasztok, akiknek házait az ellenség fölégette, épületfát követelnek az uradalmi erdőkből. Elutasításuk nem tanácsos155
1848. október 8. Gróf Szécsen Antal Metternichhez a forradalmak természetéről s a magyar forradalom nemzeti-szeparatisztikus voltáról156
1848. október 14. A Honvédelmi Bizottmány rendeletei Haulik János zágrábi püspök javainak záralávételét és Muraköznek a szombathelyi püspökséghez való csatolását illetően159
1848. október 16. Gróf Dessewffy Emil emlékirata Schwarzenberghez, melyben a magyar forradalom leverésének módozataira tesz javaslatokat. A nemzetiségek lakta területeket, nevezetesen Erdélyt, ajánlja kiindulási pontokul160
1848. október 21. Gróf Szécsen Antal levele Metternichhez a magyarországi szeparatisztikus irányzatról s a horvát megmozdulásról167
1848. október 25. A Festetics-uradalom ügyvédje, Lehner János az uradalom kormányszékéhez: a bordézsma szedésére adott rendelkezése az országgyűlés határozata és a szőlőbirtokosok fenyegető magatartása miatt teljesítethetetlen171
1848. október vége. Gróf Dessewffy Emil második emlékirata Schwarzenberghez: Magyarország minden oldalról való fegyveres megtámadására és katonai diktatúra bevezetéséer tesz javaslatokat172
1848. november 3. Radnótfái Nagy Sámuel levele báró Jósika Samunak a bécsi októberi felkelésről. Örvend leveretésének180
1848. november 6. A Windischgrätz seregében teljesített szolgálatért hazaárulónak nyilvánított gróf Pálffy Móric nyilatokzata: nyiltan kárhoztatja a Honvédelmi Bizottmányt, annak rendelkezéseit nem ismeri el181
1848. november 9. Gróf Wass Györgyné, gróf Gyulay Fanny fivéréhez, gróf Gyulay Lajcshoz a császári csapatok előrenyomulsáról KOlozsvár felé, Egyesek a város megadását pártolják183
1848. november 18. Czetz János őrnagy jelentése az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz Kolozsvár kapitulációjának Kolozsvár kapitulációjának körülményeiről: a nép kész volt védelmezni a várost, a mágnások és a vagyonosabb polgárság a feladás mellett volt184
1848. november 25. Jósika Samu volt erdélyi kancellár a legújabb eseményekről186
1848. november 25. Haulik György zágrábi püspök kéri V. Ferdinándot hogy a Kossuth által zár alá vett bánáti birtokát adassa vissza neki. Az uralkodóház győzelmébe helyezi minden reményét188
1848. november 26. A Honvédelmi Bizottmány értesíti a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot, hogy a honból eltávozott és nemzetellenesség gyanujával terhelt gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök helyét megüresedettnek tekinti190
1848. november 27. Az Erdélyi Kir. Főkormányszék a lakosság tudomására hozza V. Ferdinánd októberi és novemberi kiáltványait. Erdély - nagyfejedelemség. A "bitor" magyar kormány rendeletei érvénytelenek. A polgári közigazgatás alá van rendelve a katonai hatóságoknak191
1848. november 28. Gróf Apponyi Rudolf, a monarchia párizsi követségi attachéja anyjához, gróf Apponyi Józsefnéhez: nyugtalansággal tölti el a magyaroknak a császári hadsereggel szemben tanúsított ellenállása193
1848. november. Gróf Szécsen Antal emlékirata Schwarzenberghez: a Magyarországon követendő politikára nézve. Két kiadandó királyi proklamáció tervezetét csatolja193
1848. november. Gróf Dessewffy Emil harmadik memoranduma Schwarzenberghez: a magyar sajtó és klubok megrendszabályozását és a forradalom vezetőinek kérlelhetetlen szigorral való megbüntetését javasolja. Mellékeli a kivégzendők névsorát199
1848. december 4. Gróf Szécsen Antal tudósítja Metternichet az utolsó hónapok bécsi és az ezzel kapcsolatos magyar eseményekről210
1848. december 4. A Magyarországról eltávozott herceg Hohenlohe Sándor nagyváradi nagyprépost levele Windischgrätzhez, amelyben javaslatot tesz a "rend helyreállítására". Jelenti, kik Bihar megyében a megbízhatatlanok és kikre támaszkodhatik az udvar214
1848. december 4. Báró Brunnow londoni orosz követ Metternichnek a legújabb politikai eseményekről218
1848. december 8. A Rómából elmenekült IX. Pius pápa levele Ferdinándnak: reméli, hogy a császár megoltalmazza a pápa világi hatalmát219
1848. december 9. Részlet az uralkodó elnöklete alatt tartott osztrák minisztertanács jegyzőkönyvéből: báró Geringer miniszteri tanácsos jelentése Erdély újjászervezése tárgyában221
1848. december 10. Herceg Esterházy Pál ozorai kerületi uradalmainak főügyésze, Miltényi Miklós panaszt emel Tolna megye hatóságánál: a nép a herceg erdőit irtja és a tilosban vadászik. Nyomozzák ki a vétkeseket és gondoskodjanak az uradalom kártalanításáról222
1848. december 10. Metternich báró Brunnow londoni orosz követnek kifejti politikai nézeteit az 1848-as év forradalmi eseményeire vonatkozólag223
1848. december 11. A magyar püspöki kar a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. Szükségtelennek, sőt jogtalannak tekinti az Országos Honvédelmi Bizottmánynak azt a rendeletét, amely gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök helyét megüresedettnek nyilvánítja225
1848. december 12. Gróf Majláth János megküldi Schwarzenbergnek a császár főbiztosok részére adandó utasítástervezetét226
1848. december 16-20. között. Rohonczy Ignác Sopron megye adminisztrátorává történt kinevezése után Petrichevich Horváth János ezredes útján javaslatot tesz Windischgrätznek a "királyi biztos" elnevezésére és hatáskörre228
1848. december 16. és 22. között. Windischgrätz utasításai a császári biztosok számára230
1848. december 17. Windischgrätz Schwarzenbergnek a bánáti császárpárti lakosság anyagi kárpótlásáról232
1848. december 18. Windischgrätz megbízza Torkos Mihály volt helytartótanácsi tanácsost az országos biztosság ideiglenes vezetésével233
1848. december 18. Windischgrätz Welden altábornagynak, Bécs polgári és katonai kormányzójának234
1848. december 19. Részlet az osztrák minisztertanács 1848. december 19-i, Ferenc József elnöklete alatt lefolytatott ülésének jegyzőkönyvéből a Kossuth-bankók elfogadását illetőleg234
1848. december 20. Báró Petrichevich Horváth János ezredes pártolólag felterjeszti Windischgrätzhez Rohonczy javaslatát királyi biztosságok szervezésére. Egyúttal jelentést tesz Sopron város hangulatáról235
1848. december 24. Windishchgrätz utasításai gróf Apponyi Károly ezredesnek, Győr ideiglenes tér- és katonai parancsnokának kinevezése alkalmából237
1848. december 25. Rohonczy Ignác Sopron és Vas megye császári biztosává történt kineveztetéséről értesíti Sopron város tanácsát238
1848. december 25. Rohonczy Ignácnak, Sopron és Vas megye császári biztosának rendelete Simon Jánoshoz, Sopron megye alispánjához: a jövőben tilos megyei bizottsági üléseket tartani239
1848. december 26. Windischgrätz utasítja Kempen altábornagyot a sajtótermékek fontosabb ellenőrzésére239
1848. december 27. Rohonczy Ignác császári biztos felhívása Sopron és Vas megyék, valamint Sopron, Kőszeg, Kismarton és Ruszt városok lakosaihoz, melyben kinevezéséről értesíti őket240
1848. december 27. Rohonczy Ignác, Sopron megye császári biztosa a megye első ispánjának utasítást ad a császári fekete-sárga színeknek és címernek a középületekre való visszahelyezésére241
1848. december 27. Rohonczy Ignácnak, Sopron megye császári biztosának rendelete a megye első alispánjához a császári manifesztumok kifüggesztésére és a szolgabíráknak a járásokba való rendelésére242
1848. december 27. Rohonczy Ignác, Sopron megye császári biztosa értesíti Simon Jánost, Sopron megye első alispánját "közbátorsági biztosok" kinevezéséről. Ezek feladata a gyanús egyének letartóztatása243
1848. december 28.244
Krauss osztrák pénzügyminiszter átirata Windischgrätzhez az osztrák és magyar vámhatóságok egyesítése tárgyában
Mellékelve a magyar vámokat és jövedékeket szabályozó rendelet
1848. december 30. Windischgrätz jelenti Ferenc Józsefnek, hogy gróf Szirmay István sárosmegyei földbirtokos szabadcsapatot szervezett a császári sereg támogatására. Kéri, hogy nevezze ki császári őrnaggyá248
1848. december 30. Windischgrätz ismerteti Schwarzenberggel a magyarországi viszonyokat, s az újjárendezésre vonatkozó nézeteit közli249
1848. december 30. Rohonczy Ignác, Sopron megye császári biztosa utasításokat ad Sopron város tanácsának a városi közigazgatás mikénti továbbvitelére és a városi hatóságoknak a forradalmi elemektől való megtisztítására251
1848. december 30. Rohonczy Ignác, Sopron megye császári biztosa Windischgrätznek jelentést tesz eddigi működéséről252
1848. december 30. Báró Brunnow londoni orosz követ levele Metternichhez, amelyben megköszöni a cár számára küldött politikai tanulmányt253
1848. december 30-31.254
A hg. Esterházy-uradalom gazdasági tanácsának elnöke, Pavlovszky János, kéri Rohonczy Ignác Sopron megyei császári biztost, hogy a herceg erdészeinek és gránátosainak a fegyverviselést engedélyezze
Simon János első alispán válasza: a katonai parancsnokság őhercegségének az uralkodóház iránti "mindenkori hűségéről" megggyőződve, a kérelmet teljesíti
1848. december 31. Weldennek Windischgrätz főhadiszállásáról közhírrététel céljából kibocsátott jelentése a magyarok ellenállásáról és a császári csapatok győzelmeiről255
1849. január 1. Gróf Zichy Ferenc, Pozsony megye császári biztosa Windischgrätznek a magyarországi német sajtó újjászervezése tett intézkedéseit jelenti258
1849. január 1 körül. Gróf Zichy Félix, Győr és Moson megyék császári biztosa javaslatokat tesz Windischgrätznek a megyék igazgatására vonatkozólag259
1849. január 1. körül. Esterházy Pál herceg nyilatkozata a magyar politikai viszonyok fejlődéséről és saját szerepéről261
1849. január eleje. Gróf Dessewffy Emil emlékirata Windischgrätzhez a lázadás okairól és kiirtásuk módozatairól. "Országigazgatási Bizottmány" felállítását javasolja266
1849. január 2. Gróf Zichy Ferenc, Pozsony megye császári biztosának előterjesztése Windischgrätzhez a bécsi kormány által feloszlatottnak nyilvánított magyar országgyűlés képviselőinek visszahívása tárgyában275
1849. január 2-5. Nugent császári táborszernagy két jelentése Windischgrätzhez: a Zala megyében uralkodó nyugtalanságokról és hadmozdulatairól értesíti. Császári biztos kinevezését sürgeti a megye élére277
1849. január 3. Karner Antal győri püspök Windischgrätz felszólítására emlékiratban fejti ki javaslatait, miként nyerhető meg a katolikus és protestáns papság a császáriakkal való együttműködés számára279
1849. január 3. Windischgrätz levele Schwarzenberghez saját szerepéről a forradalmak leküzdésében és a politikai tennivalókról282
1849. január 4. Gróf Zichy Félix, Győr és Moson megye császári biztosának rövid feljegyzése Windischgrätz számára284
1849. január 5. Windischgrätz közli Kempen tábornokkal a parancsnoksága alá kerülő megyékben kinevezendő császári biztosok nevét285
1849. január 5. Báró Petrichevich Horváth János ezredes a császári csapatok főparancsnokságát Veszprém és Fejér vármegye hangulatáról és helyzetéről tudósítója286
1849. január 5. Rohonczy Ignác, Vas és Sopron megyék császári biztosa Windischgrätznek a Vas megyére büntetésből kivetett hadisarc tárgyában288
1849. január 6. Windischgrätz megelégedését fejezi ki Rohonczy Ignác császári biztosnak eddigi működéséért és utasításokat ad290
1849. január 6-8.291
Windischgrätz kinevezi gróf Almásy Móricot a kamarai igazgatás ideiglenes elnökévé
Gróf Almásy Móric biztosítja Windischgrätzet, hogy meg fog felelni a beléje helyezett bizalomnak
1849. január 7. Schwarzenberg gratulál Windishcgrätznek a magyar főváros elfoglalásához és kifejti röviden a magyar és a bécsi eseményekre vonatkozó nézeteit293
1849. január 7. Windischgrätz Schwarzenberghez Stadionnal való ellentéteiről és a Budán eddig kifejtett tevékenységéről294
1849. január 7. Windischgrätz rendelkezése: a császári biztosok csak közvetlenül Windischgrätztől, illetve a hadseregfőparancsnokságtól fogadhatnak el utasításokat296
1849. január 7. Gróf Zichy Ferenc, Pozsony és Nyitra megye császári biztosa jelentést tesz báró Rousseau vezérőrnagynak eddigi intézkedéseiről297
1849. január 8. Gróf Zichy Félix, Győr és Moson megye császári biztosa Windischgrätzhez: a Kossuth-bankók érvénytelenítését fokozatosan vezessék be301
1849. január 8. Rohonczy Ignác, Vas és Sopron megye császári biztosának hirdetménye a lakossághoz. A rendelkezéseket meg nem tartó egyéneknek drákói büntetéseket helyez kilátásba303
1849. január 9. Windischgrätz Hám János hercegprímásnak. Együttműködésre szólítja fel a katolikus klérust a Habsburg-dinasztia hatalmának Magyarországon való újra megszilárdítása érdekében304
1849. január 9. Windischgrätz leirata a kecskeméti, komáromi, miskolci, debreceni, pozsonyi, győri, selmeci és iglói protestáns szuperintendenseknek. Tegyék kötelességévé az alájuk rendelt lelkészeknek a híveknek a dinasztia iránti engedelmességre való nevelését306
1849. január 10 körül. Gróf Zichy Félix, Győr és Moson megyék császári biztosa jelentést tesz Kempen altábornagynak megyéi helyzetéről308
1849. január 10-16. Cordon osztrák hadügyminiszter felterjesztése Ferenc Józsefhez gróf Szirmay István őrnagyi kinevezése tárgyában és az uralkodó jóváhagyása309
1849. január 11. Gróf Almásy Móric, a kamarai igazgatás elnöke utasítást kér Windischgrätztől: a magyar harmincad-hivataloknak az osztrák vámhivatalokkal való összeolvasztásával kapcsolatban a lakosság ellenállásától fél310
1849. január 11. Gróf Cziráky János levele Windischgrätzhez, amelyben közli, hogy Esztergom és Fejér megye császári biztosságát nem vállalhatja312
1849. január 11. Hám János hercegprímás a fővárosban időző valamennyi püspök nevében előterjesztést tesz Windischgrätznek, amelyben a "Commissio Ecclesiastica" visszaállítását kéri313
1849. január 12. Rohonczy Ignác, Sopron és Vas megye császári biztosa utasítást kér Windischgrätztől a megbízhatatlan személyek vagyonának zár alá vétele tárgyában315
1849. január 12.316
Hám János hercegprímás körlevele az alesperesekhez: szólítsák fel a népet a császári csapatok támogatására,hozzák tudomására Windischgrätz kiáltványait
Hám kísérőlevele a főpapsághoz
1849. január 13. Gróf Almásy Móric, a kamarai igazgatás elnöke értesíti Windischgrätzet a pesti Wodianer Rudolf házban felfedezett és állítólag a felkelő seregnek szánt nagymennyiségű gyapjúról. Katonai segítséget kér lefoglalására319
1849. január 13.320
Rohonczy Ignác, Sopron és Vas megye császári biztosa panaszkodik Windischgrätznek a Sopron és Veszprém megyei közállapotok és a falusi népben élő kommunisztikus törekvések miatt
Windischgrätz válasza
1849. január 14. Windischgrätz értesíti Torkos Mihály udvari tanácsost arról, hogy kiket bízott meg az államigazgatás ügyeinek ideiglenes vezetésével321
1849. január 14. Babarczy Antal, Pest megye császári biztosa királyi kiáltvány kiadását javasolja Windischgrätznek a megyében elterjedt rémhírek megcáfolására322
1849. január 14. Havas József, Buda, Pest és Óbuda császári biztosának körlevele az újság-kiadókhoz a sajtószabályokra vonatkozólag323
1849. január 14-21.324
Gróf Almásy Móric, a kamarai igazgatás elnöke jelenti Windischgrätznek a "megbízhatatlan" kamarai tisztviselőket
Windischgrätz intézkedése
1849. január 15. Hám János hercegprímás válasza Windischgrätznek Maga és a püspöki kar nevében kijelenti, hogy legszentebb kötelességüknek tekintik a népet az uralkodó iránti engedelmességre visszavezetni. Pásztorlevelet szándékoznak intézni a néphez326
1849. január 15. Szentiványi Vince Windischgrätznek báró Ambrózy Lajost ajánlja Krassó és Temes megye császári biztosául327
1849. január 15. Babarczy Antalnak, Pest megye és Jászkunság császári biztosának kiáltványai: 1. a megye magyar lakosságához, 2. a megye egész lakosságához. Seregeljenek "a törvényes trón" kerül. Az ellenszegülőket üldözni fogja328
1849. január 15. Gróf Zichy Ferenc levele Schwarzenberghez a magyar bankjegyek kérdésében329
1849. január 15. Eckstein Adolf javaslata Schwarzenberghez: a Kossuth-bankókat érvénytelenekké kell nyilvánítani. Mellékelve Eckstein Windishcgrätzhez a tárgyban intézett beadványának másolata331
1849. január 15. Windischgrätz Schwarzenberghez: az arisztokrácia szerepére vonatkozó nézeteit fejti ki és a magyarországi hadihelyzetet ismerteti333
1849. január 15-21.336
Gróf Zichy Félix, Győr és Moson megyék császári biztosa tiltakozik báró Rousseau vezérőrnagynál a forradalomban résztvett egyének szabadonbocsátása miatt
Windischgrätz rendelkezése az ügyben Welden altábornagynak
Windischgrätz Kempen altábornagyhoz
Windischgrätz Wrbna és Burits tábornokokhoz
1849. január 16-28.339
Hedry Ernő, Sáros megye császári biztosa megköszöni Windischgrätznek kineveztetését és hűségéről biztosítja
Windischgrätz válasza339
1849. január 16. Schlick altábornagy jelentése Windischgrätznek Sáros és Szepes megyék elfoglalásáról. Kedvezőtlen a hangulat a Szepességben. Gróf Szirmay szabadcsapatainak hasznos szolgálatai340
1849. január 17. Metternich levele Schwarzenbergnek: tanítványának tekinti és kifejti előtte nézeteit a népszuverénitás és az osztrák birodalom összeférhetetlenségéről345
1849. január 18. Csorics császári altábornagy írásbeli parancsa Rudnyánszky Flórián Bars megyei első alispánnal a "rend és nyugalom" fenntartására a megyében348
1849. január 18-21.349
Babarczy Antal császári biztos javaslatokat tesz Wrbna altábornagynak a pesti kerületi parancsnoknak Pest megye hangulatának "megjavítására". Katonaságot kér
Wrbna felterjeszti Babarczy javaslatát
Windischgrätz intézkedése
1849. január 18. Vas megye Hódolati Nyilatkozata351
1849. január 18. Gróf Andrássy György emlékirata Hübnerhez: a magyar forradalmat protestáns indítékoktól magyarázza és közli javaslatát egységes, erős osztrák monarchia kialakításának módjára nézve353
1849. január 18. után363
Széky József, a 2. császári hadtest biztosa jelenti Windischgrätznek, hogy Rudnyánszky Flórián Bars megyei e. alispán csak írásbeli parancsra volt hajlandó átvenni a császári sereg proklamációit
A Bars megyei tisztviselők Csorics elé rendelése363
1849. január 19. Gróf Zichy Ferenc felterjesztése Schwarzenberghez: a Kossuth-bankók érvénytelenítése mellett száll síkra364
1849. január 19. Gróf Zichy Ferenc, Pozsony megye császári biztosa Windischgrätznek. A kompromittált egyének zár vett vagyonának elárverezését ajánlja371
1849. január 19.373
Windischgrätz Szőgyény Lászlót a Magyarországon létesítendő polgári közigazgatás elnökévé nevezi ki
Ugyanerről értesíti Torkos Lászlót373
1849. január 19. Windischgrätz bizalmas levele Schwarzenberghez az osztrák politikai viszoyokról és a magyarországi hadműveletekről374
1849. január 20. A magyar püspöki kar pásztorlevele: I. Ferenc József a magyarok törvényes uralkodója, neki engedelmeskedni keresztényi kötelesség375
1849. január 20. Báró Majthényi László, Bars és Komárom megye császári biztosának rendelete Komárom megye tisztviselőihez379
1849. január 21. Gróf Zichy Ferenc császári biztos megküldi Windischgrätznek Pozsony megye hódolati nyilatkozatait Ferenc József újonnan trónralépett és V. Ferdinánd lemondott uralkodóknak381
1849. január 21. Gróf Apponyi Károly ezredes jelenti a hadseregfőparancsonkságnak, hogy Tóth István kat. káplánt letartóztatta. 800 000 forintot küld katonai fedezet mellett Budára384
1849. január 21. Windischgrätz Schwarzenberghez. Bírálja Stadion reformterveit. Fődolog,hogy a földbirtok osztását ne támogassák385
1849. január 23. Nógrád megye választmányának határozata hg. Colloredo császári tábornok rendeleteit illetően. Az alispán intézkedjék "bölcs belátása szerint", a megye tisztikara támogatja387
1849. január 23. Windischgrätz Zichy Edmund és Waldstein János grófokat császári biztosoknak nevezi ki386
1849. január 23. Havas József, Pest megye császári biztosának felterjesztése a hadseregfőparancsnoksághoz a "Katolikus Néplap" kiadásának engedélyezése érdekében389
1849. január 24. Gróf Szécsen Antal levele Metternichhez. Elítéli Windischgrätz engedékenységét. Javaslata a monarchia államszervezetére nézve390
1849. január 24. Gróf Dessewffy Emil gróf Szécsen Antalhoz. A forradalom felszámolása mindenekelőtt való feladat. Jósika Samu legyen Magyarország teljhatalmú királyi biztosa392
1849. január 24. Pongrácz Gáspár, Trencsén és Liptó megye császári biztosa megköszöni Windischgrätznek kinevezését394
1849. január 24. Fiáth Ferenc, Zala és Veszprém megye császári biztosa, Windischgrätznek jelentést tesz eddigi tevékenységéről és Veszprém megye hangulatáról. Utasításokat kér395
1849. január 24. Báró Majthényi László, Bars és Komárom megye császári biztosa, jelentsét tesz Windischgrätznek Komárom megyében tett intézkedéseiről. Az erőszakos rekvirálások és a polgári hatóságok tekintélyét sértő itnézkedések megszüntetését kéri396
1849. január 24-31.399
Windishcgrätz Schwarzenbergnek magasabb államrendőrség ideiglenes felállítását javasolja
Schwarzenberg válasza
1849. január 26-30. 400
Gróf Almásy Móric, a magyarországi kamaraigazgatás id. elnöke a magyar kormány által az államkincstárból kiutalt öszegek megállapítására, az újságokban való közzétételére, valamint a felvevők vagyonának zár alá helyezésére javaslatot tesz Windischgrätznek
Windischgrätz válasza
1849. január 26. Gróf Zichy Félix, Győr és Moson megye császári biztosa megküldi báró Burits vezérőrnagynak a politikailag "kompromittáltak" névsorát. Ügyük kivizsgálására vizsgálóbizottságot alakított402
1849. január 27. Gróf Zichy Félix, Moson és Győr megyei császári biztos jelentése Grueber altábornagynak: az alája rendelt megyék - tekintettel a sok katonai átvonulásra - képtelenek a cs. csapatok ellátni takarmánnyal404
1849. január 28. Havas József, Pest, Buda és Óbuda császári biztosa a feloszlatott Radikál-Kör állítólagos további működésének megakadályozására hívja fel Pest kapitányát405
1849. január 28-február 4.405
Idősebb gróf Zichy Ferenc levele Windischgrätzhez, amelyben megtorló intézkedéseket kér fivérének, gróf Zichy Jenőnek a forradalmárok által történt kivégeztetéséért
Windischgrätz válasza
1849. január 28. Windishcgrätz Schwarzenberghez a monarchia helyzetéről, a készülő alkotmánytervezetről, a magyar nemzetőrség feloszlatásáról és a hadi helyzetről406
1849. január 29.409
Majláth György országbíró Windischgrätznek a forradalomban résztvett legfelsőbb törvényszéki bírák felelősségrevonását javasolja
Windischgrätz válasza
1849. január 29. Pázmándy Dénes és Ghiczy Kálmán emlékirata Windischgrätzhez Magyarország újjárendezéséről412
1849. január 30. Szőgyény László Windischgrätznek felterjeszti javaslatát az alája rendelt "ideiglenes polgári központi igazgatás" szervezetére vonatkozólag418
1849. január 30. Havas József, Pest, Buda és Óbuda császári biztosának körlevele az összes vallásfelekezetek lelkészeihez, zárda- és szerzetfőnökeihez, amelyben Lamberg holttestének elvitelével kapcsolatos gyászünnepségeken való részvételre szólítja fel őket424
1849. január 30.425
Windischgrätz jelenti Ferenc Józsefnek, hogy Hám János, Magyarország hercegprímása, püspökökből álló hódoló küldöttséget szeretne az udvarhoz küldeni
Windischgrätz válasza425
1849. január 30. Rohonczy Ignác, Sopron és Vas megyei császári biztos Windischgrätzhez itnézett jelentése megyéi helyzetéről és a lakosság hódolati nyilatkozatairól426
1849. január 30. Windischgrätz ijf. Majláth Györgyöt Baranya megye császári biztosává nevezi ki. A szükséges katonai erőt br. Burits tábornok fogja rendelkezésére bocsátani427
1849. január 30. - február 9.428
Hedry Ernő, Sáros megyei császári biztos jelentése Windischgrätznek hivatali működéséről
Windischgrätz válasza és intézkedései
1849. január 31. Érd község előljárósága elítéli a lakosság ellenszegülését és a maga részéről hódoló nyilatkozatot tesz Ferenc Józsefnek434
1849. február 1. Tépe község előljáróinak kérelme a Honvédelmi Bizottmányhoz: akadályozza meg, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó herceg Hohenlohe nagyváradi nagyprépost magtárából az uradalom a gabonát széthordja. A kérelmet a Honvédlemi Bizottmány elutasítja435
1849. február 2. Windischgrätz rendelete Szőgyény Lászlóhoz az "ideiglenes polgári központi igazgatás" szervezetére vonatkozólag437
1849. február 2. Windischgrätz megküldi Schwarzenbergnek gróf Dessewffy Emil, továbbá Pázmány Dénes és Ghiczy Kálmán emlékiratait azok méltatásával. Véleménye a tennivalókról Ausztriában439
1849. február 2-5. 442
Welden cs. altábornagy Windischgrätznek továbbít egy hozzá érkezett jelentést arról, hogy a "jóérzelmű magyarok" aggodalommal nézik engedékenységét és kapcsolatait a szabadságharcban "kompromittált" egyénekkel
Windischgrätz válasza
1849. február 3. Tröscher József jelenti gróf Zichy Ferenc Pozsony megyei császári biztosnak, hogy a "magyarizmus túltengése" miatt nem vállalja a Pressburger Zeitung szerkesztését445
1849. február 3-4. Babarczy Antal, Pest megye császári biztosa Windischgrätzhez: ellenzi a földfoglalásért fogvatartott acsai parasztok szabadonengedését447
1849. február 3-48.447
Podhorszky szolgabíró jelenti Fejér megye első alispánjának, hogy Adony, Dunapentele, Rácalmás, és Hercegfalva községek népe nem hajlandó hűségnyilatkozatot tenni Ferenc Józsefnek
Hercegfalva község nyilatozata
Rácalmás község nyilatkozata
Gaál Ede Fejér megyei császári biztos jelenti az ügyet Windischgrätznek és katonai segítséget kér
1849. febuár 4. Gróf Zichy Edmund Havas József pest-budai császári biztostól kérelmezi a Honvédelmi Bizottmányt által Ödön fivére vagyonára elrendelt zár feloldását449
1849. február 5. Gróf Almásy Móric a kamarai igazgatás elnöke jelenti Windischgrätznek: Besze Ferenc pénzügyi tanácsost nemzetőrök elhurcolták Debrecenbe450
1849. február 5. Götz vezérőrnagy Besztercebánya városi tanácsának: 50 000 forint hadisarcot vet ki Zólyom megyére451
1849. február 6. Ifj. Majláth György Baranya megye császári biztosa Windischgrätznek: megkezdte működését, tudósítja a baranyai helyzetről451
1849. február 6. Havas JÓzsefnek, Pest és Buda császári biztosának felterjesztése: a pesti városi tanács a tehetősebb polgárokkal egyetértésben hódoló küldöttséget szeretne meneszteni Ferenc Józsefhez452
1849. február 6. Windischgrätz levele Schwarzenberghez a magyarországi hadjárat állásáról. Elégedetlen az osztrák minisztérium erélytelen politikájával453
1849. február 6-7-11.455
Czindery László Windischgrätznek: megrokkant egészsége és annak ellenére, hogy merénylet készült ellene, hálásan fogadja Somogy megye császári biztosául történt kinevezését
Czindery beszámol Windischgrätznek eddigi működéséről és utasításokat kér
Windischgrätz válasza
1849. február 6-12-17.461
Rudnyánszky Flóriánnak, Bars megye alispánjának nyilatkozata az ellene, császári proklamációk el nem fogadása miatt indított vizsgálattal kapcsolatban
Jeszenszky Elek megyebizottsági tag nyilatkozata
Báró Majthényi László császári biztos jelentése az ügyről Windischgrätznek
1849. február 7. Windischgrätz Schwarzenberghez: az arisztokratikus elem a monarchia támasza. Javasolja Szentiványi Vince bevonását a magyar ügyekkel foglalkozó titkos bizottság munkájába464
1849. február 7. Gróf Zichy Félix, Győr és Moson megye császári biztosa Windischgrätztől katonai segítséget kér a komáromi honvédsereg ellen465
1849. február 7-8. 467
Wrbna altábornagy Havas Józsefhez, Pest és Buda császári biztosához: figyelmeztesse a papságot arra a kötelességére, hogy istentisztelet után Windischgrätz proklamációit kihirdesse. Az engedetleneket jelentse ki.
Havas körlevele Buda és Pest katolikus és protestáns lelkészeihez azok aláírásaival és megjegyzéseivel
1849. február 7-18. április 10.469
Gróf Zichy Edmund Windischgrätzhez: annak elismerését kéri az uraldkodótól, hogy Csepelen kivégzett Jenő fivére "a király és haza iránti hűségéért és ragaszkodásáért esett a lázadók áldozatául"
Eötvös Józsefnek, a királyi jogügyek igazgatójáanak véleményezése az ügyről
Ferenc József elismerő leirata és rendelkezése gróf Zichy Jenő vagyonának a zárolás alóli felszabadítására
1849. február 8. Windischgrätz nyomatékosan utasítja az összes császári biztosokat,hogy az adót hajtsák be és azonnal tegyenek róla jelentést. Az utasítást megküldi valamennyi katonai térparancsnoknak is472
1849. február 8. IX. Pius pápa gratulál Ferenc József császárnak trónralépése alkalmából. Reméli, hogy segítségére lesz a pápai tekintély megőrzésében a katolikus vallás és az osztrák császári ház dicsőségére472
1849. február 8-10.473
Lonovics József egri érsek Szőgyény Lászlónak, a polgári közigazgatás elnökének megküldi Eger városához intézett pásztorlevelét, melyben azt Ferenc József iránti "jobbágyi hűség és hódolat kötelességére visszavezetni" igyekszik
Lonovics pásztorlevele
1849. február 9. Hám János hercegprímás Windischgrätz közbenjárását kéri a célból, hogy Ferenc Józsefnél a magyar püspöki küldöttség fogadását, az elutasítás ellenére kieszközölje. Minden rendelkezésünkre álló eszközt fel fognak használni, hogy " a félrevezetett népet a helyes útra" visszatérítsék475
1849. február 9. Báró Majthényi László, Nógrád megyei császári biztos windischgrätzhez: jelentést tesz a megye "rossz szelleméről" és annak leküzdésére irányuló intézkedéseiről476
1849. február 9-12-21-28.477
Tolna megye hűségnyilatkozata, amelyben annak a reményének ad kifejezést, hogy Ferenc József magát megkoronázza és a magyar alkotmányt az 1848-as törvényekkel együtt tiszteletben tartja
Dőry Gábor, Tolna megyei császári biztos jelentése Windischgrätznek: a megye lakossága "fanatizált".
Windischgrätz kéri Schwarzenberget, hogy Tolna megyének közvetlen az uralkodóhoz juttatott nyilatkozatát, mint elfogadhatatlant küldje vissza
Tolna megye második hűségnyilatkozata, amelyben Ferenc Józsefet feltételek nélkül elismeri Magyarország királyának
1849. február 10. Szőgyény László, a "Magyarországi királyi ideiglenes polgári közigazgatás" elnöke értesíti gróf Török Bálintot ez intézményhez történt kinevezéséről és tájékoztatja az ideiglenes polgári közigazgatás szervezetéről és hatásköréről480
1849. február 11. Báró Majtényhi László császári biztos utasítása Jankovich Lászlónak, Nógrád megye alispánjának, az átutazók szigorú ellenőrzésére481
1849. február 11. Gróf Zichy Félix, Győr és Moson megye császári biztosa jelentést tesz Windischgrätznek a segítségül kért császári csapatok megérkezéséről és a győrieknek ezzel kapcsolatban "megjavult" hangulatáról482
1849. február 11. Báró Majthényi László császári biztos rendelete Körmöcbánya városi tanácsához és lakosságához484
1849. február 12. Báró Majthényi László császári biztos jelentése Windischgrätznek a Bars megyei állapotokról. Elégedetlen Hurbán és Stur "kommunista" mozgalmával486
1849. február 12. Schwarzenberg gróf Apponyi Györgyhöz: "Őfelsége a császár" nem-hivatalos magyar tanácsadó bizottság alakítását határozta el, amelynek feladata Magyarország és az összbirodalom szorosabb kapcsolatának kialakításához segítséget nyújtani487
1849. február 13. Gaál Ede, Fejér megye császári biztosa javaslatot tesz Windishcgrätznek olcsó néplap megindítására "az alsóbb nép felvilágosítása érdekében"488
1849. február 14. Babarczy Antal, Pest megye és Jászkunság császári biztosa jelentiWindischgrätznek a Gyöngyösre büntetésből kivetett sarc behajtását. Császári haderő odavezénylését tartja szükségesnek489
1849. február 14. Báró Majthényi László, Komárom és Bars megye császári biztosa Windischgrätzhez: Komárom megyébe megy, hogy a hírek szerint ott kitört népfelkelést fegyversen felszámolja. Esztergom megyében is voltak mozgolódások491
1849. február 14. Báró Majthényi László, Komárom és Bars megye császári biztosa Windischgrätznek: nyugtalankodik a császári katonaság elvezénylése493
1849. február 15. Pongrácz Gáspár, Trencsén megye császári biztosa jelenti Windischgrätznek a magyar papírpénz érvénytelenítéséből adódó nehézségeket493
1849. február 15. A váci székeskáptalan Windischgrätznek legalázatosabb köszönetét fejezi ki a püspöki székesegyház harangjának visszaadásáért494
1849. február 15. Gróf Szécsen Antal Metternichnek a pillanatnyi helyzetről Ausztriában és Magyarországon. Kifogásolja Windischgrätz túlságos nagylelkűségét496
1849. február 15-21.497
Gróf Apponyi György kéri Windischgrätzet, közölje vele azokat a szempontokat, amelyekhez - véleménye szerint - a magyar alkotmány módosítására alakult titkos bizottságának magát tartania kell
Windischgrätz válasza
1849. február 16. Windischgrätz levele Schwarzenberghez a kiadandó császári kiáltványról, az új osztrák alkotmánytervezetről és a magyarországi hadihelyzetről500
1849. február 16. Metternich bizalmas levélben tanásokat ad Schwarzenbergnek arra nézve, hogyan lehetne Angila közvéleményét még inkább Ausztria mellé állítani és a párizsi magyar emigránsok tevékenységét akadályozni502
1849. február 17.504
Szőgyény László, az ideiglenes polgári közigazgatás elnöke Windischgrätz felszólítására előterjesztést tesz a császári seregek ellátásának fedezésére fordítandó 10 millió forintnyi rendkívüli adó kivetésére
Mellékelt kimutatás " a kiváltságos osztálynak adóképességéről"
1849. február 17. Babarczy Antal, Pest és Heves megye császári biztosa az adó behajtsáa érdekében tett intézkedéseit jelenti Windischgrätznek és felhívja figyelmét az ezzel kapcsolatos nehézségekre511
1849. február 17. Dőry Gábor, Tolna megye császári biztosa jelentést tesz Windischgrätznek a nép fenyegető fellépéséről Tevelen, Pakson és Dunaföldváron. Katonai segítséget kér a megye megfékezésére512
1849. február 17. Osztroluczky Miklós. Zólyom megye császári biztosa értesíti a megye lakosait kineveztetéséről és együttműködéser szólítja fel őket514
1849. február 18-23. Osztroluczky Miklósnak, Zólyom megye császári biztosának két jelentése Windischgrätzhez a megyében foganatosított intézkedéseiről514
1849. február 20.516
Czindery László, Somogy megye császári biztosa jelentést tesz Windischgrätznek a megye lakosságának ingerült hangularától. Az egymást követő kilengések megakadályozására, illetve megtorlására több császári katonaságot kér a megyébe
Melléklet: titokban kifüggesztett hazafias szellmű falragasz Kaposvárról
1849. február 20. Herceg Esterházy Pál ozorai uradalmának főügyésze, Miltényi Miklós, az uradalmi kormányszék elnökéhez: "a szocializmus és kommunizmus eszméjétől eltelt nép jogbitorlásaival" szemben a megye még mindig nem foganatosított rendszabályokat. "E viszonyok legközelebbi megszűnésében" reménykedik519
1849. február 20. Torkos Mihály, az Ideiglenes Országos Főbiztosság igazgatója Windischgrätznek a császári sereg élelmezésének módosítását javasolja, mert a lakosság számára egyre terhesebbé válik és a csapatok kellő ellátását helyenként alig tudja biztosítani520
1849. február 21. Windischgrätz értesíti Zarka János volt személynököt és Szentiványi Vince volt helytartótanácsi tanácsost, hogy a magyar alkotmány módosítására alakított titkos bizottság tagjaivá nevezték ki őket522
1849. február 21522
Windischgrätz Ferenc Józsefhez fordul annak kieszközlésére, hogy az uralkodó fogadja a magyar püspöki kar hódoló küldöttségét
Windischgrätz levele Schwarzenberghez ugyanebben az ügyben
1849. február 21. Windischgrätz levele Schwarzenberghez a birodalmi gyűlés feloszlatásának és tagjai elfogatásának szükségességéről, a császári proklamáció tervezetéről és az eszéki kapitulációról523
1849. február 22. Gróf Zichy Edmund Windischgrätzhez: Szabolcs megye császári biztosi állását nem meri elvállalni. A kedélyek még igen fel vannak izgatva a Zichy-név ellen525
1849. ferbuár 22. Herceg Lobkowitz Schwarzenberghez. A bankjegygyártás hatalmas védelmi eszköz a magyarok kezében. Haladéktalanul ki kell mondani a magyar bankjegyek érvénytelenítését527
1849. február 22. Schlick tábornok Schwarzenberghez: a magyar bankjegyek érvénytelenítését sürgeti. Félő, hogy a honvédhadsereg katonáinak bőkezű ellátása és az osztrák hadifolyokkal szembeni barátságos bánásmód "rossz szellemet" szül majd a császári hadseregben529
1849. február 24. Báró Révay György, Turóc és Árva megye császári biztosa Windischgrätznek jelentést tesz működéséről530
1849. február 24. - március 4.531
Schwarzenberg felvilágosítást kér Windischgrätztől a "királyi magyar ideiglenes polgári közigazgatás" összetételéről és határköréről
Windischgrätz tájékoztatja Schwarzenberget
1849. február 25. Báró Majthényi László, Bars és Komárom megye császári biztosa "örvendetes eseményként" jelenti Windischgrätznek, hogy Bars megye hódoló küldöttséget indít Ferenc Józsefhez533
1849. február 26. Windischgrätz Schwarzenberghez: az új alkotmánytervezetről, az osztrák nemzetgyűlés feloszlatása alkalmából kiadandó kiáltványról és csapatainak helyzetéről534
1849. február 27. Ferenc József leirata Windischgrätzhez. A magyar főpapok hódolatára válaszolva abban a reményben, hogy a "félrevezetett lelkeket a rend útjára" visszavezetik - "császári kegyelméről" biztosítja őket535
1849. február 28. Tanuvallomások 3 egri ferencrendi papnak: Szadniczki Domonkosnak, Hortulanus Sámualnek és Langa Bonaventurának a szabadságharc és a nemzeti kormány elleni lázításairól536
1849. március 2. 537
Rousseau tábornok az osztrák hadsereg-főparancsnokságról átküldi Szőgyény Lászlónak, az ideiglenes polgári közigazgatás elnökének a császári biztosok jelentéseit az adóbehajtás tárgyában: használja fel azokat az adózásra vonatkozó javaslatának kidolgozásánál
A császári biztosok jelentéseinek kivonata
1849. március 4-13.540
Fiáth Ferenc, Zala és Veszprém megye császári biztosa Windischgrätzhez, a magyar országgyűlés tagjai vagyonának lefoglalása tárgyában
Windischgrätz utasítása
Mellékletek jegyzéke
A megyékben megindítandó mozgalomra vonatkozó tervezet 2. és 3. lapja24
Gróf Apponyi Károly hirdetménye236
Gróf Zichy Félix (Bódog) hirdetménye336
Hazafias plakát Kaposvárról518
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem