A nagybecskereki magyar színjátszás története és repertóriuma I-II.

Előszó

A becskereki magyar nyelvű színjátszás történetének megírása, mely a kezdetektől az 1918-ig tartó periódust öleli fel, része annak a majd huszonöt évvel ezelőtt megtervezett kutatói munkának, mely a mai Vajdaság területén kibontakozott magyar színházi kultúra hétköznapjait és ünnepnapjait szándékozott visszaidézni, lehetőleg a még fellelhető forrásértékű adatok alapján.
Természetes tehát, hogy a kiindulópont az egykor volt városi, illetve vármegyei levéltárak dokumentumainak felkutatása, számbavétele volt, hiszen egy-egy vonatkozó okirat, mely a levéltárak gyakran több évtizedes porral belepett polcain várja be a múltidézés szándékától vezérelt kutatót, a legmegbízhatóbb források közé tartozik. A Nagybecskerekre vonatkozó színháztörténeti adatgyűjtő munkálatokat a helybeli város levéltárában kezdtük el, függetlenül attól, hogy tudomásunk volt arról, milyen hiányos az ebben az intézményben összegyűjtött és tárolt anyag, különösen ami a 18. és 19. század fordulóját illeti. Az 1807. évi katasztrofális tűzvész idején a város nagy része leégett. A tűzvész áldozata lett a vármegye- és városháza, a parókiák s részint a lakóházak. Odaveszett a városi/vármegyei levéltár, a plébániai anyakönyvek egy része annak ellenére, hogy a római katolikus meg a görögkeleti templom, valamint a Szent Vendel-kápolna sértetlen maradt. A kárt ötmillió forintra becsülték. Egyes felmérések szerint a tűz martalékává lett épületek száma kilencszázra volt tehető! Vissza