A "nagy majom" titka

Előszó

FINTA SÁNDORNAK,
az olvasó előtt fekvő kalandregény írójának a saját élete a leghatalmasabb kaland. Olyan mélységek és magasságok közepette visz ez az életút, aminőket kevés embernek adatott meg ilyen együttesben megélnie.
Túrkevén, régi kán családból született 1881-ben. Övéi szegényemberek voltak s hat gyerek volt a háznál. Ilyenformán nemigen jutott a gyerekeket miből taníttatni: alig végezte el Sándor az elemit, gulyásbojtárnak ment, aztán meg szolgalegény lett belőle Nagyváradon. Élt benne a vágy a tudás után, ezért így, szolgasorban végezte el a négy polgárit, utána Kassára ment ipariskolába. Géplakatos lett belőle s ebben a mivoltában végiglakta az egész országot. Huszonkét esztendős volt, amikor húga becsületének védelmében Nagyváradon súlyos bűnbe esett s ezért tizenkét évi fegyházra ítélték. A szamosújvári fegyintézetben 1907-től fogva kezdett szobrászattal és festészettel foglalkozni. Számos portrét és egyházi műtárgyat készített már, amikor 1911-ben egy újságíró járt a fegyházban, felfedezte ezt az „őstehetséget" s miután a lapok bőven kezdtek Fintával foglalkozni, külön műtermet rendeztek be a részére. 1913 nyarán szabadlábra helyezték: most végre itt lett volna az ideje, hogy bámulatos tehetsége teljesen szabadon fejlődhessék ki. Ekkor aztán kiütött a háború, Fintáéktól öt fiú vonult be egyazon ezredhez: egy elesett, kettő megsebesült, közöttük a művész is. Megnősült: Kántor Kata batikművésznőt vette el feleségül. Vissza

Fülszöveg

Abát, sorsa Braziliába veti, ahol nagyobb munkára kap megbízást. Szobraihoz modellekre van szüksége s ezért elutazik az egyik indián faluba. Itt megismerkedik az egyik indián-törzs vezetőjével, Ita-Gibával; a vele való beszélgetések során egy régi indián legenda nyomára akad, amely szerint valahol a hegyek között kell egy színarany-oltárnak lennie, amelyet az indiánok annak idején a kapzsi fehérek elől rejtettek el. Pontos helyét maguk az indiánok sem tudják, mert őseik úgy rendelkeztek, hogy az odavezető út különböző szakaszainak titkát hét törzsfőre bízzák, akiknek mindegyike csupán az egy-egy útdarabra vonatkozó titokrészt ismerje s azt is csak szimbolikus szavakban. Így öröklődik a titok nemzedékeken át, ennélfogva az aranykincs helyét csak az találja majd meg, akinek sikerül a hét törzsfő külön-külön adatait egybegyűjtenie s ennek alapján a titkot megfejtenie. Aba - Ita-Giba segítségével - vállalkozik erre a feladatra. Egy nagy indián törzsi ünnepségen mint fősamán jelenik meg s a hét törzsfőből külön-külön kiszedi a titkukat. Közben egy indián-amazonleány beleszeret a "fősamánba", ami az indiánok szemében a legnagyobb bűn. Abának menekülnie kell már csak azért is, mert a törzsfőnökök időközben rájöttek, hogy a "fősamán" kicsalta a titkukat. Vad hajsza kezdődik. Aba megelőzi azonban az indiánokat s megtalálja a majomformájú hegyormot, amelyben a kincs el van rejtve. A kincs bejárója azonban egy természeti katasztrófa folytán időnek előtte bezárul s Aba elesetten, betegen, agyonhajszoltan érkezik vissza az emberek közé. Az idegfeszítő regény egy teljesen ismeretlen világról mond el hiteles, megbízható adatokat. Vissza