A Nagy Imre miniszterelnök és társai ellen indított per írott, képi és hangzó forrásainak digitalizálása

Előszó

Részlet a könyvből:
"Hanák Gábor-Szabó Csaba
A Nagy Imre miniszterelnök és társai ellen indított per írott, képi és hangzó forrásainak digitalizálása
A magyar történelem bővelkedik az országot vezető államférfiak elleni leszámolásokban, eljárásokban, ítéletekben. Tragikus annak a nemzetnek a sorsa, amelyiknek időről időre át kell élnie, hogy választott vagy kijelölt vezetői gyakorta tévutakra vitték. Még inkább tragikus a nemzet sorsa, ha aztán be kell látnia, hogy valójában azok is rossz irányba kormányozták az országot, akik ítéletet mondtak a korábbi vezetőkről. Minden korábbi századnál ellentmondásosabb ilyen szempontból a 20. század. Az 1900 és 2000 között hivatalt viselő magyar kormány és államfők közül hosszabb rövidebb letartóztatást vagy börtönt Wekerle Sándortól (1848-1921) kezdve Kállay Miklóson (1887-1967), Tildy Zoltánon (1889-1961), Kádár Jánoson (1912-1989) és Kállai Gyulán (1910-1996) keresztül többen is elszenvedtek. Nem is említve azokat az államférfiakat, akiknek kényszerből örökre el kellett hagyniuk hazájukat. Az öngyilkosságot elkövető Teleki Pálon (1879-1941), és a szovjetek által elrabolt, máig tisztázatlan körülmények közül elhunyt Bethlen Istvánon (1874-1946?) kívül, Tisza Istvánt (1861-1918) fegyveres katonák gyilkolták meg. Három egykori miniszterelnököt a népbíróság, mint háborús bűnöst ítélt halálra: Imrédy Bélát (1891-1946), Bárdossy Lászlót (1890-1946) és Sztójay Dömét (1883- 1946). A 20. század utolsó kivégzett magyar miniszterelnökét, a kommunista Nagy Imrét (1896-1958) saját elvtársai juttatták hóhérkézre.
* * *
Jelen tanulmány szerzői nem arra vállalkoztak, hogy Nagy Imrével kapcsolatban merőben új dokumentumokkal álljanak a szakma elé, vagy új megközelítésben dolgozzák fel Nagy Imre életét és politikai tevékenységét. Ehhez már eddig is bőséges szakirodalom áll az érdeklődők és a kutatók rendelkezésére. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverését követő időszak története már jól feltárt, de Moszkvából és Belgrádból még bizonyára előkerülhetnek olyan források, amelyek további adalékot szolgáltathatnak az események tisztázásához. Vissza