A nagy álom

Előszó

Részlet a könyvből:

Ismeri Tiszaújlakot, ezt a csinos ugocsamegyei kisvárost? Ha nem Magyarországon született, akkor még nyilván nem vetődött el a tiszaparti kis fészekbe, sőt talán még a nevét sem hallotta. Pedig kár, mert ha ismerné Tiszaújlakot, akkor bizonyára többször megfordult volna folyóparti szép sétányán, ahol igaz szívvel elgyönyörködött volna a város feketehajú, szép lányaiban, akik itt délben és este édes kacagásukkal felverik a kisváros csendjét. A kocsmába is biztosan ellátogatott volna, ahol a legények cigányzene mellett szilaj és mélabús dalokat énekelnek, sőt azt is tudná, hogy Tiszaújlaknak ugyan csak egy főutcája, de igen szép piaca van, amelynek ódon házaiban érdekes férfiak és nők laknak. S ha vasárnap fordult volna meg Tiszaújlakon, láthatta volna a mágnások és a zsentrik szép hintóit is, amint a sorbanálló, kíváncsian bámészkodó tömeg közepette a Piac-téren át lassan elhajtanak a templom felé, amely előtt tarka népviseletében tolong a nép.
De nehéz időket élünk s esténként, amikor az osztrák policáj ügynökei már aludni tértek, a város borozójában a tiszaújlaki polgárok törzsasztalaik körül gondterhelt arcokkal össze-összehajolva suttogó, izgatott vitákba kezdenek.
Roykó uram - de genere Roykó, akinek ősei már Mátyás király idejében nemesi státusba emeltettek - Roykó uram sincs megelégedve sem az idők járásával, sem önmagával, sem életével. Zsinóros dolmányában, szorosan testhez tapadó nadrágjában és csizmájában most épp dolgozószobájának széles, parasztos szekrényéhez támaszkodik; vastag szemöldökei között kemény ráncot húzott a gond a szikrázó fekete szemek és merészen ívelt orr fölé. Ideges kézzel tépdesi gondosan kisodort, hosszú bajszát és hol felesége, hol vendége felé fordulva élénken beszél... Vissza

Fülszöveg

Egy XIX. századbeli család történetét mondja el. Mesteri ábrázolásban mutatja meg a világot erőszakosan újjárendezni akaró hatalom és nagyság kápráztató álmát, egy magyar kisvárosi patikárius sorsában visszatükrözve.
Roykó uram, a tiszaújlaki gyógyszerész, sajátkészítményű bajuszpedrője révén érintkezésbe kerül a franica császárral, az olasz királlyal, Európa valamennyi fejedelmi személyiségével. Abban az időben a kor divatja szerint, mindenki keskeny, hosszú, vékonyra pödört bajuszt viselt és ez a bajuszdivat - akárcsak napjainkban - bizonyos mértékig politikai színvallást is jelentett. Az előkelő összeköttetések, a hírnév, a váratlan anyagi jólét magukkal ragadják az egyszerű sorsra hivatott kispolgárt, hogy végül emberi és politikai ideáljaival együtt - elbukjék.
A napoleoni nagy álom szertefoszlik, hogy utat engedjen az ébredő, szociális lelkiismeretnek, az ifjúságnak, mely fellázad a hatalmasok minduntalan véráldozatokat követelő, kíméletlen játékai ellen és síkraszáll az általános emberi jólét s béke örömeiért.
A regény tökéletes kulturképét adja a barokk világnak. Szereplői kitűnően megrajzolt figurák: a politizáló orvos, a vidéki ügynök, a divatszalon-tulajdonosnő, a cukrászné Tiszaújlakon és szemben velük: az államférfiak, az urdvarnép, katonák és szépasszonyok a második császárság tündöklő fővárosában, Párizsban. Vissza