Az olvasóhoz | |
MAROSI ERNŐ | |
A honfoglalástól az államalapításig | |
A honfoglaló magyarság művészete | 7 |
Magyarország művészete a honfoglalás korában | 10 |
Preromantika | |
Változások a 10. század második felében | 13 |
Az államalapítás korának művészete | 14 |
Kelet és Nyugat határvidékén: a 11. század második harmada | 18 |
Román kor | |
Az érett romantika első korszaka | 21 |
Az érett romantika virágkorának Magyarországi műhelyei a 12. század második felében | 27 |
A koragótika Magyarországon | 32 |
A késő románkor | 39 |
Kapcsolatok a közép-európai koragótikával | 45 |
Várak és udvarhelyek | 49 |
Gótika | |
A klasszikus gótika stílusa a 13. század második felében | 52 |
A késői klasszikus gótika a 14. században | 56 |
Udvari művészet Károly Róbert korában | 60 |
Kapcsolatok Közép-Európa művészetével | 62 |
Magyarország, a Közép-európai gótikus művészet egyik központja | 69 |
Várak, kastélyok, paloták | 69 |
Új törekvések az építészeti téralkotásban és dekorációban | 77 |
A festészet irányzatai | 86 |
Kolozsvári Márton és György | 91 |
Az internacionális gótika művészete | 92 |
Csehországi mintaképek hatása 1400 körül | 93 |
Építőműhelyek, központok a 15. század elején | 97 |
A Zsigmond-kor udvari művészete | 100 |
A lágy stílus | 104 |
A szobrászat a 15. század elején | 108 |
A későgótikus művészet kezdete | 113 |
Építészet | 118 |
A későgótika a 15. század végén és a 16. században | 122 |
A későgótikus építészet stílusváltozatai | 128 |
A naturalisztikus és a geometrikus ornanems | 134 |
Az új szárnyasoltár-típus | 136 |
Oltárművészet 1500 körül | 141 |
FEUERNÉ TÓTH RÓZSA | |
A korai reneszánsz (1470-1541) | |
A reneszánsz művészete Mátyás korában | 148 |
Az új építészeti stílus befogadásának jellegzetességei | 152 |
Mátyás király építkezései | 154 |
A toszkán-dalmát művészkolónia kialakulása | 158 |
A reneszánsz első helyi mesterei: a vörösmárvány-szobrászok | 165 |
A reneszánsz 1490-1541között | 166 |
A Jagello-kor művészete | 166 |
Az esztergomi Bakócz-kápolna | 170 |
A továbbélő toszkán művészkolónia alkotásai | 173 |
A helyi mesterek reneszánsz munkái és a stílus széles körű elterjedése | 175 |
A mohácsi vész és a toszkán művészkolónia felbomlásának következményei | 180 |
Későreneszánsz (1541-1686) | |
Építészet | 182 |
Erdély későreneszánsz építészete a 16. század második felében | 184 |
A királyi Magyarország későreneszánsz építészete | 185 |
A "pártázatos" reneszánsz | 189 |
A Bethlen-Rákóczi korszak építészete Erdélyben | 192 |
A "virágos" reneszánsz és a faépítészet emlékei | 196 |
Festészet és szobrászat (Galavics Géza) | 198 |
Iparművészet | 205 |
A török művészet emlékei Magyarországon | |
Építészet | 209 |
Iparművészet | 213 |
GALAVICS GÉZA | |
Barokk | |
A barokk kezdetei (1630-1690) | 215 |
Építészet és ellenreformáció | 215 |
A királyi udvar mint megrendelő | 219 |
A főnemesi-udvari kultúra | 220 |
Művészek és mesterek a magyar főnemesi udvarokban | 222 |
Ősgalériák és metszetsorozatok | 226 |
Történeti kép és aktualitás | 228 |
Változatok a festészetben, a szobrászatban és az iparművészetben | 233 |
A barokk uralomra jutása (1690-1740) | 240 |
Építkezések a századfordulón | 240 |
Rákóczi-szabadságharc és képzőművészet | 243 |
Új típusú kastélyok | 247 |
A városkép barokká válása | 250 |
A legfőbb mecénás a katolikus egyház | 254 |
Pozzo, Bibiena és az olasz dekorátorok | 254 |
Egy kísérlet tanulságai - Mányoki | 257 |
Templomok és építészek | 259 |
A barokk szobrászat két változata: Donner és a fafaragó hagyomány | 261 |
A barokk magyarországi virágkora (1740-1780) | 267 |
A királyi palota és a magyar kastélytípus | 269 |
Egy nagy hatású építész -. F. A. Pilgram | 273 |
Az osztrák festőiskola vezető mesterei Magyarországon | 275 |
Magyarország barokk festői | 279 |
Irányzatok a szobrászatban és az iparművészetben | 281 |
Rokokó udvarok és festészetük | 285 |
Rokokó szobrászat | 289 |
A változás jelei | 294 |
Gerl és Hillebrandt | 295 |
A kései Kracker | 300 |
A felvilágosodás kora (1780-1820) | |
Utak a későbarokk művészet felől | 304 |
Három kísérlet folytatás nélkül | 307 |
Felvilágosult abszolutizmus és képzőművészet | 311 |
A barokk festészet utolsó emlékei | 314 |
Két felfelé ívelő műfaj: a sokszorosított grafika és a portré | 318 |
Klasszicizmus és korai romantika | 318 |
Klasszicizmus és építészet | 323 |
Táj, tájkép és nép-életkép | 329 |
Kisfaludy Károly, a szervező művész | 329 |
Az iparművészet új útjai | 330 |
NÉMETH LAJOS | |
Magyar képzőművészet a 19. század derekán | |
A művészeti élet szerkezete | 333 |
A reformkor művészetének stílustörekvései | 335 |
A klasszicista építészet virágkora | 337 |
A nemzeti szobrászat kezdetei | 341 |
A nemzeti festészet kialakulása | 347 |
Magyar képzőművészet a 19. század második felében | |
Művészet és társadalom viszonyának változásai | 354 |
A magyar romantika | 356 |
A realista törekvések | 366 |
Historizmus és akademizmus a századvégen | 376 |
Historizáló és eklektikus építészet | 376 |
Az akademikus szobrászat | 381 |
Az akademikus festészet | 383 |
A századforduló művészete | |
A magyar képzőművészet a századforduló éveiben | 385 |
A Hollósy-kör és Nagybánya | 386 |
Mednyánszky László és az alföldi festők | 393 |
Szecesszió és szimbolizmus | 397 |
A szecessziós építészet | 397 |
A gödöllőiek | 413 |
Az avantgarde térhódítása | 417 |
A Nyolcak | 423 |
Az aktivizmus | 430 |
A Magyar Tanácsköztársaság művészete | 430 |
ARADI NÓRA | |
A két világháború között | |
A művészeti élet feltételei, tendenciái | 432 |
A fejlődés folyamatosságának megszakadása | 432 |
Művészeti szervezetek, intézmények | 434 |
Építészet | 436 |
Hivatalos építészeti igények | 436 |
A Bauhaus hatása | 439 |
A művészek az emigrációban | 440 |
Klasszicizálás és hivatalos művészet | 445 |
Szocialista törekvések | 449 |
Derkovits és a Szocialista Képzőművészek Csoportja | 449 |
Műfaji és tematikai sajátosságok | 454 |
Népi törekvések | 457 |
Az alföldiek | 459 |
Népművészeti hatás | 460 |
Medgyessy Ferenc | 461 |
A "Posztnagybányaiak" | 463 |
A Gresham-kör | 465 |
Szobrászok | 469 |
Konstruktív és expresszionista törekvések | 470 |
Az École de Paris hatása | 473 |
A művészet és a második világháború | 474 |
1945 után | |
A művészeti élet összetevői | 478 |
A jelenkor periódusai | 479 |
Művészet és közösség | 481 |
Az építészet | 482 |
Építészeti műfajok | 483 |
Várostervezés, lakásépítés | 485 |
Középületek | 487 |
A szobrászat és a köztéri szobor | 492 |
A korszak kezdetei | 493 |
Az 1960-as évek | 494 |
Az újabb emlékműszobrászat | 497 |
A festészet és a faldíszítés | 501 |
Az indulás és az ötvenes évek | 502 |
Műfaji változások 1960 után | 504 |
Rajz, grafika, könyvillusztráció | 509 |
Alkalmazott grafika | 513 |
Iparművészet, ipari művészet | 516 |
Iparművészet | 516 |
Ipari forma | 518 |
A Jelen | 521 |
Képjegyzék | 523 |
Művésznév-mutató | 551 |
Helységnév-mutató | 561 |