A műszaki kutatás-fejlesztés gazdaságtana

Kézirat/Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Szerző

Budapest

'Dr. Pálinkás Jenő: A műszaki kutatás-fejlesztés gazdaságtana ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	235 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 326 példányban jelent meg. 21 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: J10-1413. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tudomány és technika terén az utóbbi néhány évtizedben bekövetkezett fejlődés nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent és az emberiség történetében eddig példa nélkül álló tudományos-technikai forradalom kezdetének tekinthető. A tudományos-technikai forradalom legkézzelfoghatóbban a termelés technikájában és az emberi tevékenység más területein végbemenő rendkívül gyors és mélyreható minőségi változásokban fejeződik ki.
A termelés volumenének növekedését, a termelési folyamatok átalakulását, a termelés gazdasági hatékonyságának fokozódását egyre nagyobb mértékben a tudományos vívmányok, az elveiben új módszerek és felépítésükben új anyagok alkalmazásba vételének üteme szabja meg. Az iparilag fejlett országokban megfigyelhető, hogy jelentős mértékben emelkedik a termelés intenzív tényezőinek szerepe, amely kifejezi, hogy a tudományos-technikai forradalom eredményeként már lényeges változások következtek be a termelés műszaki bázisában. Ez a folyamat egyrészt az egyre szélesedő tudományos munkaterületek tevékenységének, másrészt a szükségleti oldal "szívó" hatásának eredménye. A tudományos kutatás - szervezeti hovatartozástól függetlenül - a társadalmi munka specializálódott, új ágazatává vált. Az e területen, sajátos feltételek mellett folyó munka egyre inkább elválaszthatatlan kapcsolatba kerül a termelő tevékenységgel, idomul ahhoz, ugyanakkor részben meghatározója is az időben később bekövetkező termelési folyamatnak.
A kutató-fejlesztő munka speciális jellege, a viszonylag szűkösen rendelkezésre álló kutatási-fejlesztési erőforrások hatékony felhasználása; az e területen fennálló objektív összefüggések, törvényszerűségek felismerése és a felismeréseknek a gyakorlati kutatás-szervezésben való felhasználása szükségessé teszi a politikai gazdaságtan által feltárt általános gazdasági törvényeknek a kutatás-fejlesztés területén való érvényesülésének vizsgálatát. A termelés és a kutatás-fejlesztés között fennálló bonyolult összefüggések felismerése és felhasználása lehetőséget teremt a termelés gazdasági hatékonyságának növelésére. E tárgy keretében bemutatjuk a kutatásfejlesztés tervezésével, szervezésével, eredményeinek alkalmazásba vételével kapcsolatos feladatokat; azokat a makró- és mikrogazdaság terén működő mechanizmusokat, amelyek felismerése és tudatos felhasználása kedvező irányba terelhetik e tevékenységet, javíthatják e munka hatásfokát. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS
1. A MŰSZAKI KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS GAZDASÁGTANÁNAK TÁRGYA 7
1.1 Alapfogalmak 9
1.2 A műszaki kutatás-fejlesztés gazdaságtanának tárgya és kapcsolata egyéb tárgyiakkal 12
1.3 A tananyag további fejezeteinek összefüggései 15
2. A TUDOMÁNY (EZEN BELÜL A MŰSZAKI KUTATÁS-FEJLESZTÉS) ÉS A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS KAPCSOLATA 17
2.1 A tudománypolitika szerepe 17
2.2 A tudatos kutatómunka megjelenése, szerepe 17
2.3 A tudomány termelőerővé válása 20
2.4 A kutató-fejlesztő tevékenység fejlődésének főbb nemzetközi tendenciái 24
2.5 A kutatás-fejlesztés hatása a gazdasági fejlődésre 27
3. AZ IPAR ÉS AZ IPARI KUTATÁS STRUKTÚRÁJA 36
3.1 Strukturális változások az iparban 36
3.2 Kutatási-fejlesztési potenciál és a struktúra kapcsolata 38
3.3 A termelés és az ipari kutatási-fejlesztési ráfordítások növekedési üteme, valamint a makrostruktúrára gyakorolt hatásuk 41
3.4 A kutatásigényesség és várható változási tendenciája 43
4. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA 52
4.1 A kutatás-fejlesztés irányítási rendszere hazánkban 53
4.2 A tudományos-műszaki haladás tervezése 56
4.3 A távlati terv és a prognózisok kapcsolata 58
4.4 Az előrejelzés lehetőségei és korlátai 59
4.5 A műszaki kutatási-fejlesztési célkitűzések és tervek megalapozása 52
4.6 A műszaki fejlesztési terv 55
4.7 A nemzetközi tudományos kapcsolatok 67
5. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA 69
5.1 A kutató-fejlesztő szervezetek és irányító szervek pénzügyi forrásai 69
5.2 A műszaki fejlesztési alap képzése és felhasználása 71
5.3 A kutatás-fejlesztés finanszírozásának főbb módszerei és elvei a szocialista országokban 72
6. A VÁLLALATI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK KITŰZÉSE 76
6.1 A felhasználás-fogyasztás várható alakulásának figyelembevétele 78
6.2 A kutató-fejlesztő bázis figyelembevétele 80
6.3 A vállalat beruházási és licenciapolitikája 81
6.4 A vállalat kutatási-fejlesztési ráfordításai 85
7. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA, ÁTFUTÁSI IDEJÉNEK ÉS
KÖLTSÉGEINEK TERVEZÉSE 88
7.1 A kutatási-fejlesztési célkitűzések megvalósítási feltételeinek vizsgálata 89
7.2 Az optimális kidolgozási időtartam 95
7.3 Költségtervezés 98
7.4 Hálótervezési módszerek műszaki fejlesztésben történő alkalmazásának egyes lehetőségei és problémái 101
8. A KUTATÓ-FEJLESZTŐ MUNKA HATÉKONYSÁGA ÉS KOCKÁZATA 105
8.1 A kutató-fejlesztő munka gazdasági hatékonyságának értelmezése 106
8.2 A gyártmányfejlesztés gazdaságossága, mérésének modellrendszere 108
8.3 Mérési módszerek és csoportosításuk 113
8.4 A gyártmányok műszaki-gazdasági vizsgálata 121
8.5 Az új technológia bevezetésének gazdasági vizsgálata 126
8.6 A műszaki kutatás-fejlesztés kockázata 127
8.7 Az optimális kutatási-fejlesztési program 142
8.8 Nem számszerűsíthető tényezők figyelembevétele 146
8.9 A hatékonyságmérés és az érdekeltségi rendszer egyes összefüggései 149
9. A MŰSZAKI ALKOTÓMUNKA SZERVEZÉSE 155
9.1 Az alkotó munka jellege és folyamata 155
9.2 Az alkotó ember 157
9.3 A kutató-fejlesztő munka megszervezése 160
9.4 A vezetés módja és visszahatása az alkotó tevékenységre 162
9.5 A tudományos munkaközösség 163
9.6 Az anyagi és pszichológiai ösztönzők 165
9.7 A kutatási-fejlesztési társulások 167
10. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS SZERVEZETE 169
10.1 A kutatás-fejlesztés szervezete a vállalaton belül 170
10.2 Az önálló kutató-fejlesztő intézetek szervezete 172
11. A KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK BEVEZETÉSE A TERMELÉSBE 179
11.1 A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásra való átadása 180
11.2 Az új termék gyártásbevételének, gyártási feltételeinek vizsgálata 182
11.3 A konstrukció és technológia kölcsönhatása 185
12. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI KUTATÁS-FEJLESZTÉS EREDMÉNYEINEK SZÉLESKÖRŰ ELTERJESZTÉSE 188
12.1 A tudományos-műszaki eredmények elterjedésének időszükséglete 188
12.2 Az új technika elterjedését befolyásoló gazdasági tényezők 191
12.3 Az új technika széleskörű elterjedésének szubjektív akadályai 193
FÜGGELÉK 195
1.sz. Szakképesítési adatok 197
2.sz. Személyi karton 200
3.sz. Példa kifejlesztett és piacon lévő gyártmányok műszaki paramétereinek összehasonlító vizsgálatára 201
Műszaki paraméterek súlyozása 206
4.sz. példa a kutatás-fejlesztés gazdaságosságának meghatározására 208
A kutatás-fejlesztés és gyártásbevezetés költségei 208
5.sz. Példa a licenciavásárlás döntés előkészítésére 211
6.sz. A hazai K+F bázis népgazdasági súlyát jellemző mutatók 217
7.sz. A hazai K+F bázis fajlagos ráfordításai 1970-1975-ben 218
8.sz. Távlati tudományos kutatási terv 219
9.sz. A műszaki fejlesztés tervezése hálótechnikai módszerekkel 221
10.sz. Az EIVRT műszaki fejlesztési szervezete 223
11.sz. Irodalomjegyzék 234