A műszaki fejlesztés rendszere

Előszó

Ez a könyv nem kívánja megoldani a gépiparból kijövő gyártmányok, -gépek és berendezések számtalan mechanikai-hidrosztatikai pneumatikai, stb. szaktudományai által feltett kérdéseket, ez az egyes illetékes tudományok dolga. Azt, hogy egy energiaforrás milyen elemek segítségével mozgatja annak a gépnek a munkavégző elemeit, és hogyan méretezhető az így létrejövő mechanizmus, az az egyes ágazatok gépeinél (erőgépek, szerszámgépek, járművek, textilgépek, mezőgépek, vízgépek, hőerőgépek, stb.) gépeinél számtalan variációt jelentő feladat. A mechanizmusok tudománya maga köteteket tölt meg. Elég bepillantani Kurt Hain Getriebe Atlas-ába (Hajtómű Atlasz), hogy erről fogalmunk legyen. A gép - kezdő megjelenése a „kísérleti gép" - munkavégző elemeinek mechanizmusait meghatározni: ez a konstruktőr (a terveződesigner) alapvető feladata. E feladat mérnöki munkáit tehát magának a mechanizmusnak (a gépészmérnök, a mechanikus) a megteremtése indítja el. A gép hajtóműve és a mozgatott mechanizmusok fő csoportjait K Hain a következő módon helyezi rendszerbe:
1. Lengő, forgató, illetve lengőtoló hajtóművek (42 példa)
2. Indító-keringető hajtóművek (12 példa)
3. Kapcsolópályákat (cikloid, sarok, stb.) pályákat ábrázolva mozgató hajtóművek
4. Vezető-haj tóm űvek
5. Lengő-szünetelő hajtóművek
6. Keringő szünetelő hajtóművek
7. Térbeli hajtóművek
8. Átállítható hajtóművek
9. Rugós hajtóművek
Mindezekre alkalmazható példákat dolgozott ki K. Hain, melyekből feladata során megoldásra váró geometriai és mechanikai példákból e könyvben azok fontossága miatt néhányat - a kiadó engedélyével - idézek. Remélem, hogy a műszaki fejlesztés elméleti követelményei iránt elkötelezettséget érző olvasók részére ezekbe való bepillantás hasznos lesz. A gépiparban gyártott számtalan termék között egyszerűbbek és bonyolultabbak vannak. Ezek új gondolatok nyomán újulnak meg ismét és ismét. Úgy vélem, hasznos, ha a fejlesztési munkát rendszerbe szervező szerző egy ténylegesen végrehajtott bonyolult termék példáján mutatja be a gyártmányfejlesztési munka végrehajtását. Erre legalkalmasabbnak vélem, ha az általam és Molnár Sándor villamosmérnök által az utóbbi 10 évben kifejlesztett robotgépek példáján keresztül mutatom be ezt a munkát. Ma a robot - méghozzá a gondolkodó robot - képviseli a legbonyolultabb gépipari technikát. Ez a példa vonul végig ezen a könyvön. Tehát a műszaki fejlesztés rendszerét figyeljük meg.Itt sok elem működik.Ha felismertük hogy melyek ezek az elemek,érzékelj ük,hogy ezek működtetését a műszaki fejlesztés tudománya képes biztosítani. Remélem, így a könyvben megjelenő unalmasabb elméleti - vagy túl egyszerű - gyakorlati fejtegetések az olvasó számára világosabbá válnak. Vissza