A muravidéki magyar könyvek világa

Előszó

Szeretettel üdvözlöm az Olvasót, aki megtisztelt azzal, hogy e kötetet a kezébe veszi, amely több mint két évtizedes, a szlovéniai, vagyis a muravidéki magyarság könyvkultúrája, irodalma, olvasáskultúrája és nemzetiségi könyvtártörténete területén végzett megfigyeléseimnek az összegzése.
Ebbe a kötetbe válogatott tanulmányaim, cikkeim, recenzióim, jegyzeteim és esszéim a szlovéniai magyarság könyvkultúrájának egyben a keresztmetszetét is adják, hiszen azokkal a magyar művekkel kapcsolatosak, amelyek a 80-as évek végétől kezdve napjainkig a Muravidéken megjelentek, vagy a muravidéki magyarság szellemi hagyatékára vonatkoznak, és gazdagítják a magyar nemzetiség szépirodalmát. Tanulmányaim nemcsak a magyar könyvekre, hanem a magyar sajtótörténetre is kiterjednek, hiszen a Naptár, a szlovéniai magyarok évkönyve, a Népújság című nemzetiségi hetilap és a Muratáj folyóirat történetének is szenteltem egy-egy írást. Egy fejezetbe foglaltam azokat az olvasásszociológiai tanulmányaimat, amelyek a muravidéki, azaz a szlovéniai magyarok anyanyelvű kultúrájának és olvasási szokásainak a helyzetképét tárják fel, összpontosítottam az olvasáskultúra és az identitás, a kultúrák közti dialógus kölcsönhatására, valamint a magyar nemzetiség kulturális életének meghatározására. Ezenkívül fontosnak tartottam közölni Kiss Gábortól és Kégli Ferenctől azokat a kritikákat is, amelyek egyik művemről szólnak.
Márai Sándor szavaival élve, nem az a fontos, hogy sok író legyen egy közösségben, de fontos, hogy sok olvasó legyen. Nem fontos, hogy te szövegezd meg a szépet és igazat; fontosabb, hogy megismerjed. A könyvekben leírt értékek közvetítéséhez nagymértékben hozzájárulnak a nemzetiségi könyvtárak, amelyek gyűjtik a magyar helyismereti anyagot és a szépirodalmi műveket. Az Európai Unió térségében új feladatokkal is el vannak látva - a magyar-magyar, valamint a magyar-szlovén partnerkapcsolatok erőteljesebb kiépítésével, valamint az online szolgáltatások által a digitális dokumentumok terjesztésével és befogadásával az úgynevezett hibrid- és digitális könyvtárak megteremtését tűzték ki jövőképükben. Átmeneti helyzetben van a nemzetiségi könyvtárügy Szlovéniában. Ahogy a globalizáció és a modern nyugati paradigma terjed az életünkben, úgy alakítja ez át a nemzetiségi közösség életét is. A muravidéki nemzetiségi könyvtárügy a kétnyelvűségre épít, egy adott helyen és egy adott korban, ehhez kell alkalmazkodnia térben és időben is a muravidéki magyarságnak. Egyszerre kell kötődnie a magyar értékekhez, társadalmi igazságokhoz, és felfedeznie az ezek mellett működő különbségeket, amelyek a szlovén kultúrában és könyvtárügyben nyilvánulnak meg. A modern technológiák pedig közvetítik azokat az információkat, amelyek ennek a hibrid könyvtárügynek az ismérveit alkotják, amelyek állandó érintkezésben és kommunikációban vannak egymással.
Irodalomtörténeti írásaim főleg a muravidéki magyar írók és költők, közülük Bence Lajos. Szúnyogh Sándor. Varga József, Gábor Zoltán, Báti Zsuzsa, Halász Albert és Czimmermann Toplák János műveinek elemzésére terjednek ki. A magyar irodalomból Márai Sándor Idegen emberek című regényét és Pilinszky János költészetéi, valamit a Zrínyi főúri dinasztia kettős, magyar-horvát identitását is elemeztem. Vissza

Fülszöveg

Dr. Zágorec-Csuka Judit A muravidéki magyar könyvek világa című kötetének tematikai értelemben szerteágazó tanulmányai mélyebb jelentést tulajdonítanak a muravidéki magyar irodalom- és könyvtártörténetnek. A gyűjteményes kötet írásai felölelik a Muravidék nemzetiségi könyvtermésének egészét, a könyves szakma széles spektrumát, amely egy sajátos irodalomtörténeti vizsgálat alanyaként szerepel a kötet szövegeiben. Zágorec-Csuka jól kidolgozott gondolatmenete során két nagy tudományterületen mozog otthonosan - a könyvtártudományban, valamint az irodalomtörténet, közelebbről a szöveg-versinterpretáció terén.
A tanulmánykötet négy nagy egységből álló első része - A muravidéki magyar kiadványok - a vizsgálódása terepéül a szlovéniai magyar könyvkiadást, a Naptárt (muravidéki magyarok évkönyvét), a Pannon irodalmi protrékat, valamint a Bánffy család szellemi hagyatékát jelöli ki. A második, Olvasásszociológia címet viselő rész alapvetően az olvasáskultúra, az identitás, a kultúra, a kultúraköziség, a többszörös peremhelyzetbeni lét szempontjait veszi alapul, ezek kulcsfontosságú szerepét elemzi. A harmadik, Nemzetiségi könyvtárügy címet viselő fejezet tágabb kontextusba helyezi a könyvtárak nemzeti és nemzetiségi mivoltát. Az Irodalomtörténeti írások és Interjúk című fejezetek irodalomtörténeti - leíró - jellegűek, ám a szerzők és művek kontextusba állításához irodalomelméleti és kultúrtörténeti hátteret biztosítanak.
A kötet első alappillérét a szlovéniai magyar könyvkiadás helyzetének, a szlovéniai magyarok anyanyelvi kultúrájának, valamint a kétnyelvű oktatás helyzetképének leírása adja. A bemutatás egyik legfontosabb szervezőelve az az összefüggésrendszer, amely meggyőzően bizonyítja, hogy a szlovéniai magyar kisebbség, irodalom, oktatás és könyvkiadás sokrétű és komplex egész. Erre a sokszínűségre és összetettségre irányulnak Zágorec-Csuka elemzései, vizsgálatai.
A kötet második nagyobb tömbje irodalomtörténeti írásokat tartalmaz, mindenekelőtt a "magyarországi magyar" és a "határon túli magyar" narráció kapcsolatának kérdését tárgyalja.
Dr. Zágorec-Csuka Judit A muravidéki magyar könyvek világa című gyűjteményes kötete hiánypótló írás, eredményeket hozó munka, amely egy lépéssel előrébb visz a muravidéki könyvtár- és irodalomtörténet anyagának feldolgozásában. Vissza