A munkaügyi tevékenység tartalma, társadalmi-gazdasági keretei és szervezése

Tartalom

A MUNKAÜGYI TEVÉKENYSÉG TARTALMA, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KERETEI
1. A munkaügyi tevékenység fogalma 1
A munkaügyi tevékenység tárgya, célja és feladata 1
Munkaügy - munkatudomány - munkagazdaságtan 4
2. Munkaügyi tevékenység főbb területei és
feladatai 7
Népgazdasági és regionális szintű feladatok 7
A termelés funkciórendszere és a munkaügyi
funkció 7
A központi állami feladatok és megvalósításuk típusai 8
A vállalati munkaügyi tevékenység 13
A munkaügyi funkció ellátására irányuló
feladatok 13
A munkaügyi funkció vállalaton belüli
helye, önállósága 13
A munkaügyi funkció és a többi vállalati
funkció közötti főbb kapcsolatok 15
3. A társadalmi-gazdasági viszonyok és a népgazdaság irányítási rendszerének hatása a
munkaügyi tevékenységre 17
A szocialista tulajdon és a munka 17
A munka szerinti elosztás elve 21
A direkt és indirekt gazdaságirányítási rendszer hatása a munkaügyi tevékenységre 23
4. A foglalkoztatáspolitika 29
A foglalkoztatás, a foglalkoztatáspolitika fogalma 29
A foglalkoztatáspolitika célja, feladata, módszere 29
A foglalkoztatás egyensúlya 34
5. A munkaerőszükséglet gazdaságpolitikai irányítása 38
Kereskedelmi és termelési politika 39
Beruházáspolitika 43
Jövedelmezőségi politika /ár- és pénzügyi szabályozás/ 47
6. A munkaerőkínálat gazdaságpolitikai irányitása 49
Oktatási és képzési politika 50
A munkaerő mobilizálásának szervezési formái,
technikai eszközei 51
Életszínvonal-politika 51
Munkajogi szabályozás 60
Nemzetközi munkaügyi együttműködés 61
II. A MUNKAÜGYI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSE
1. Szervezeti hely és a belső szervezet jelentősége 63
Szervezeti hely és funkció "rangja" 63
Szervezeti hely és a tevékenység tartalma 64
Belső szervezet és racionális vezetés 65
Belső szervezet és racionális tevékenység 67
2. A szervezetkialakítás főbb elméleti és módszertani alapjai 69
A döntési jogkörök szabályozása és elhatárolása 69
A döntéselőkészítés rendszere 71
Hatáskörök rendezése és a felelősség 72
3. Munkaügyi funkció felbontása 74
Elvileg célszerű funkciók 74
A felbontás alapjai és korlátai 78
A felbontás és a vállalati szervezet 86
4. A főbb munkaügyi döntések előkészítése 87
A döntéselőkészítés általános szempontjai 87
A munkaügyi döntések társadalmi feltételei 89
Tipikus munkaügyi döntések és feltételeik 90
A döntések realizálása 96
5. A vállalati munkaügyi szervezet 97
A munkaügyi funkció ellátásának szervezeti helye 97
A résztevékenységek gyakorlati elhatárolása 98
Az operativitás mértéke szerinti elhatárolás 98
A vezetés szintjei szerinti elhatárolás 99
A tevékenység területe szerinti elhatárolás 100
Az egyes munkaügyi szervek munkájának összehangolása 102
6. A munkaügy vállalaton kívüli szervei, ezek vállalati kapcsolatai 107
1. sz. Függelék: A munkaügyi tevékenység kialakulása és fejlődése hazánkban a második világháború után 113
2. sz. Függelék: Leegyszerűsített példa a munkaigényességi arányszámok felhasználására a termelési tényezők arányosságát biztosító termelési
szerkezet kialakításában 122
Irodalom 126

Témakörök