1.062.403

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenységének társadalmi hasznossága (dedikált példány)

Rézler Gyula Mediációs Intézet által készített kutatás záró tanulmánya/Kutatási beszámoló/Az MKDSZ kiadványa

A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenységének társadalmi hasznossága (dedikált példány)
Kapcsolódó személy
Budapest
'Balogh Eszter: A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenységének társadalmi hasznossága (dedikált példány) ' összes példány
Kiadó: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 110 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: A kutatásban résztvevő egyik munkatárs, Balogh Eszter által dedikált példány.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Rézler Gyula Alapítvány támogatásával létrehozott Rézler Gyula Mediációs Intézet érdekes és fontos feladatra kapott megbízást a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálattól (MKDSZ). Az előbb... Tovább

Előszó

A Rézler Gyula Alapítvány támogatásával létrehozott Rézler Gyula Mediációs Intézet érdekes és fontos feladatra kapott megbízást a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálattól (MKDSZ). Az előbb említett három intézmény között már korábban is szakmai kapcsolat alakult ki. Ennek keretében a Szolgálat megalakítását követően maga Rézler Gyula, az Egyesült Államokba emigrált professzor és kiváló döntőbíró is segítette a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat koncepciójának kialakítását; előadást, képzést tartott az MKDSZ tagjainak, később pedig az Alapítvány és az Intézet amerikai partnerei, T. Zane Reeves, Scott Hughes, az Új-Mexikói Egyetem professzorai tartottak előadásokat a Szolgálat tagjainak. Összességében e szakmai kapcsolat további fontos elemének tekintjük az e tanulmányban összegzett kutatási feladatunkat.
A kutatásban az MKDSZ működésének társadalmi hasznosságát (annak „mérhetőségét", tényszerű igazolhatóságát) kívántuk megvizsgálni. A nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve, az ilyen jellegű vizsgálatok meglehetősen újnak számítanak és nem választhatóak el attól a trendtől, hogy az állami, költségvetési (ill. az ilyen feladatokat kiváltó civil) szolgáltatások az utóbbi időben váltak a hatékonysági vizsgálatok tárgyává.
A társadalmi hasznosságra vonatkozó vizsgálat alapkérdése az, hogyan tehetjük mérhetővé, dokumentálhatóvá az MKDSZ működésének társadalmi, gazdasági hatását, milyen háttéranyag feltárása, elemzése szükséges ahhoz, hogy e hatásokat megfelelően le tudjuk írni. A kutatás ugyanakkor nem pusztán mérések lefolytatását és ezek dokumentálását tűzte célú.
A kutatás eredményeinek alapulvételével további feladatnak tekintettük, hogy az MKDSZ hatékonyságát javító javaslatokat is megfogalmazzon a Szolgálat vezetése és tagjai számára, ahogyan a jogalkotó, a szociális partnerek, a munkaügyi kapcsolatok területén döntéshozatali helyzetben lévő-, illetve a döntéseket befolyásoló más szervek, intézmények számára is.
A kutatás tehát a következő három céllal rendelkezik:
1. Az MKDSZ társadalmi és gazdasági hasznosságának méréséhez szükséges jogi, nemzetközi háttér feltárása,
2. Az MKDSZ társadalmi és gazdasági hasznosságának mérésére alkalmas módszertan kidolgozása;
3. Az MKDSZ működési szabályainak, tevékenységének az elkészített módszertan alapján történő elemzése és bemutatása, jövőbeni lehetőségeinek feltérképezése. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
I. rész a kutatási kérdések és a felhasznált módszerek 7
1. A kutatás főbb kérdései és a hipotézisek 7
2. A kutatás módszere 7
II. rész A kutatási eredmények 10
1. Az alternatív vitarendezés nemzetközi jog- és intézményrendszere 10
1.1. Az ADR tipikus felhasználási területei egyes külföldi országok munka jogában 10
1.2. A bírósági eljáráshoz kapcsolódó ADR eljárások 16
2. A munkaügyi viták rendezésének jogi és intézményi gyökerei Magyarországon 18
2.1. A munkaügyi viták típusai 18
2.2. Történeti áttekintés a munkaügyi vita rendezésről a szocialista politikai és gazdasági
modell kialakulásától a jelenlegi szabályok megjelenéséig 20
2.3. Munkaügyi viták megoldása az egyéni munkajogban 20
2.4. Munkaügyi viták megoldása a kollektív munkajogban 23
3. Munkaügyi vitamegoldás a hatályos Munka Törvénykönyvében 26
3. 1. Érdekviták 26
3. 1. 1. A kollektív érdekviták rendezéséről szóló fejezet szabályaival szemben megfogalmazott kritikai észrevételek 28
3. 1.2. Kritikai észrevételek a közvetítés kapcsán 28
3. 1.3. Kritikai észrevételek a döntőbíráskodás kapcsán 30
3. 1.4. Közös, mind a közvetítés, mind a döntőbíráskodás kapcsán felmerülő problémák 32
3. 2. Jogviták 34
3. 2. 1. A kollektív jogviták rendezéséről szóló fejezet szabályaival szemben megfogalmazott kritikai észrevételek 35
4. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenységének a bemutatása 39
4.1. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat megalakulásának az előzményei 40
4.2. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat Szervezeti, Működési és Eljárási
Szabályzatának áttekintése 42
4.3. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat által kezelt ügyek statisztikai elemzése 47
4.4. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenységének a bemutatása:
dokumentumelemzések és az interjúk alapján 54
4.5. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenysége, ahogyan a közvetítők
látják 61
4.5.1. A szakértelem problémája 61
4.5.2. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat közvetítői módszerének, technikájának az értékelése 61
4.5.3. A terelések módja 63
5. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat társadalmi hasznossága: az illusztrációk 63
5.1. Nemzetközi kitekintés 64
5.2. Esetek 65
5.2.1 . Első eset: Versenyszféra állami holding irányítása alatt 65
5.2.2. Második eset: Közvetlen politikai irányítással működő nagyvállalat. Gazdasági
veszteséget okozó politikai lépések 69
5.2.3. Harmadik eset: Közszféra 74
5.2.4. Negyedik eset: Versenyszféra. A sokszereplős piacon való túlélés egy lehetséges formája 77
5.2.5. Ötödik eset: Intézményesült prevenciós testület, mint a prevenció egy lehetséges formája 79
6. A peres eljárások és a sztrájkkal felmerülő kórok számításának a módszertana 83
6.1. A sztrájk jogkövetkezményei általában 83
I. A munkavállalóknál 90
II. A szakszervezetnél 90
III. A munkáltató 90
6.2. A peres eljárásokkal felmerülő károk 91
III. rész Konklúziók és javaslatok 94
1. A kutatás konklúziói 94
2. Javaslatok 101
I. Első javaslatcsomag 101
II. Második javaslatcsomag 103
III. Harmadik javaslatcsomag 107
Bibliográfia 109

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem