A munkaügyi kapcsolatok rendszere, fejlődése

Tartalom

BEVEZETŐ 5
1. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK ALAPJAI 8
1.1. A munkaügyi kapcsolatok kialakulásának, fejlődésének fontosabb szakaszai
(az individuális kapcsolatoktól a kollektív kapcsolatok felé) 8
1.2. A munkaügyi kapcsolatok alapelvei 12
1.3. A munkaügyi kapcsolatok és a munkaerőpiac kölcsönhatása 15
1.4. A munkaügyi kapcsolatok fogalma 18
1.4.1. A munkaügyi kapcsolatok általános fogalma 19
1.4.2. A munkaügyi kapcsolatok, szűkebb, klasszikus fogalma 20
1.4.3. A munkaügyi kapcsolatok tágabb, bővített fogalma 21
1.4.4. A munkaügyi kapcsolatok tágabb, bővített fogalmának dimenziói 22
1.5. A munkaügyi kapcsolatok fogalma Magyarországon 30
1.6. A munkaügyi kapcsolatok tárgya 36
1.7. A munkaügyi kapcsolatok elméleti iskolái 38
1.8. A munkaügyi kapcsolatok a kutatások tükrében 41
1.9. A munkaügyi kapcsolatok nemzetközi szabályozása 43
1.10. Az Európai Unió közösségi szabályozása és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok 46
1.10.1. Közösségi munkajog a tagállami munkaügyi kapcsolatok vonatkozásában 47
1.10.2. Tagállami munkaügyi kapcsolatok, mint a közösségi jogszabályok tagállami átvételének és érvényesítésének eszköze 49
1.10.3. Tagállami munkaügyi kapcsolatok igazodása az európai szociális párbeszédhez 52
2. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI 55
2.1. Szükséglet, érdek, érték. Érdekszervezetek, típusaik 55
2.1.1. Szükséglet, érdek, érték - az érdekérvényesítés lehetősége 55
2.1.2. Érdek és érték, kölcsönösségük 57
2.1.3. A pártok és az érdekszervezetek jellemzői, funkcióik, különbségeik, típusaik 59
2.1.3.1. A pártok alapvető jellemzői, funkciói 60
2.1.3.2. Érdekszervezetek fogalma, jellemzői 61
2.2. A munkaügyi kapcsolatok szereplői, jellemzői 64
2.2.1. A szereplők meghatározása 65
2.2.2. A szereplők csoportosítása 65
2.2.3. Az individuális szereplők jellemzői, kapcsolatuk 66
2.2.4. A koalíció (érdekképviselet) 68
2.3. A szakszervezetek: a munkavállalói tartós koalíciók 70
2.3.1. A szakszervezetek típusai 71
2.3.2. A szakszervezeti tagsági viszony létesítése 74
2.3.3. A szakszervezetek taglétszáma, szervezettségi szintje 75
2.3.4. A szakszervezetek és a politikai pártok kapcsolata 78
2.3.5. A szakszervezetek a munkahelyen 79
2.3.6. A szakszervezetek reprezentativitása 79
2.3.7. A szakszervezetek koalíciója: szövetségeik, koalícióik 81
2.4. A munkaadói érdekképviseletek: munkaadói tartós koalíciók 83
2.4.1. A munkaadói szervezetek típusai, kettős dualitásuk 84
2.4.2. Munkaadói (munkáltatói) érdekképviseletek 85
2.4.3. Gazdasági érdekképviseletek 85
2.4.4. Kamarák 86
2.4.5. Közjogi státuszú gazdasági kamarák 87
2.4.6. Lobbizás, lobbi-szervezetek 87
2.4.7. A munkaadói szervezetek tagsága 88
2.4.8. A munkaadói szervezetek/szövetségek/ konföderációk szerveződési elvei 89
2.4.9. A munkaadói szervezetek szervezettségi szintje 90
2.4.10. Munkaadói szervezetek és a politikai pártok 92
2.5. A szociális partnerek 92
2.6. Participáció, a munkavállalói részvétel szereplői 92
2.7. A munkaügyi kapcsolatok szereplőinek helyzete szintenként 93
2.8. Munkaügyi kapcsolatok a különböző foglalkoztatási jogviszonyokban 95
3. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK INTÉZMÉNYEI 98
3.1. A munkaügyi kapcsolatok intézményei a piacgazdaságokban 99
3.1.1. Az intézmények fő típusai 99
3.1.2. A munkabéke és a munkaharc intézményei 100
3.1.3. Bipartizmus, tripartizmus 100
3.1.4. A bipartizmus és a tripartizmus gazdaság-filozófiai elvei 100
3.1.5. Bipartizmus versus tripartizmus politikai jellege 102
3.2. A munkaügyi kapcsolatok intézményi struktúrája, a struktúra differenciáltsága 102
3.3. A bipartit munkaügyi kapcsolatok 104
3.3.1. Az individuális munkaügyi kapcsolatok jellemzői 104
3.3.2. A kollektív alku, kollektív tárgyalás intézménye 104
3.3.3. A munkavállalói részvétel (participáció) intézményei 104
3.3.4. A munkaügyi konfliktusok, munkaügyi viták. A munkaügyi viták rendezésének intézményei 106
3.3.5. Direkt akciók: a nyomásgyakorlás intézményei 106
3.4. A munkaügyi kapcsolatok tripartit intézményei 106
3.5. A munkaügyi kapcsolatok intézményeinek kölcsönhatása 108
4. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE 109
4.1. A munkaügyi kapcsolatok európai története, fejlődésének tendenciái, modelljei 109
4.1.1. A munkaügyi kapcsolatok modelljei 109
4.1.2. A munkaügyi kapcsolatok európai fejlődési modelljei 111
4.1.2.1. Az európai munkaügyi kapcsolatok létrejöttének feltételei, előzményei 111
4.1.2.2. A munkaügyi kapcsolatok "szerződéses liberalizmus" modellje 114
4.1.2.2. A. A korai participáció paternalista modellje 118
4.1.2.2. B. A közvetlen kapcsolatok bipoláris modellje 120
4.1.2.2. C. A belső közvetítés modellje 122
4.1.2.3. Az "ipari kapcsolatok" modell kialakulása 128
4.1.2.4. A munkaügyi kapcsolatok "átmeneti" modellje 132
4.1.2.5. A munkaügyi kapcsolatok "komplementer" modellje 136
4.1.2.6. A munkaügyi kapcsolatok Európán kívüli modelljei 139
4.2. A munkaügyi kapcsolatok magyarországi fejlődése, története 140
4.2.1. A munkaügyi kapcsolatok szerves piacgazdasági szakasza 140
4.2.2. A piacgazdaságtól eltávolodó átmeneti szakasz 141
4.2.3. A munkaügyi kapcsolatok fejlődési szakaszai 1949-től napjainkig 141
4.2.3.1. A klasszikus tervgazdasági modell 142
4.2.3.2. Az indirekt (liberalizált) tervgazdasági modell 145
4.2.3.3. 1988-1990 kihívásai: az önmeghatározás, a szereplők keresésének, legitimizálásának szakasza 147
4.2.3.4. A megszakítottságot követő piacgazdasági kísérleti szakasz 1990-től napjainkig 148
4.3. A munkaügyi kapcsolatok érdekképviseleti szereplőinek fejlődéstörténete: a szakszervezetek 152
4.3.1. A szakszervezetek kialakulása, fejlődése Angliában (A szakszervezeti mozgalom bölcsője: Anglia) 153
4.3.2. A szakszervezetek fejlődése Franciaországban 160
4.3.3. A német szakszervezetek kialakulása 163
4.3.4. Az európai szakszervezetek helyzete a XIX. század végén, a századfordulón (Differenciálódás az ideológiai és vallási különbségek mentén) 167
4.3.5. Szakszervezetek az I. Világháború előestéjén 169
4.3.6. Az európai szakszervezetek a I. Világháború és a béke idején 170
4.3.7. A szakszervezetek kialakulása, fejlődése az Egyesült Államokban 174
4.3.8. Nemzetközi szakszervezeti szövetségek 180
4.3.9. A magyar szakszervezetek kialakulása 183
4.3.9.1. Előzmények és feltételek 183
4.3.9.2. A szociáldemokrata szakszervezet: szakegylet+szabadszervezet+szaklap 188
4.3.9.3. Az egyletek, a szakegyletek, a szakszervezetek dimenziói, funkciói, a funkciók változása 194
4.3.9.4. A keresztényszociális szakszervezetek működése 198
4.3.9.5. Az I. Világháború hatása a magyar szakszervezetekre 199
4.3.9.6. A szakszervezetek a forradalmak után: súlyos kompromisszumok az életben maradásért 201
4.3.9.7. Új érdekképviseleti rendszer terve és előkészítése - olasz mintára 203
4.3.9.8. Szakszervezetek a II. Világháború előtt és annak időszakában 204
4.3.9.9. Szakszervezetek a háborút követő időszakban (A politikaformálás, a politizálás színterévé váló szakszervezetek) 207
4.3.9.10. Szakszervezetek a rendszerváltásig 214
4.3.9.11. Rendszerváltás. A szakszervezeti pluralizmus kialakulása 216
4.3.9.12. A rendszerváltás során kialakult szakszervezeti struktúra jellemzői 219
4.4. A munkaügyi kapcsolatok érdekképviseleti szereplőinek fejlődéstörténete: a munkaadói szervezetek 220
4.4.1. A munkaadói (munkáltatói) szervezetek kialakulása 220
4.4.1.1. Előzmények - a céhek, szakmai egyesülések 220
4.4.1.2. Az első munkaadói szervezetek 221
4.4.1.3. A munkáltatói szervezetek történeti típusai: a „harcias" és a „tárgyaló" szervezet 221
4.4.1.4. A gazdasági és munkáltatói érdekképviseletek szervezeti dualizmusa 223
4.4.2. A magyarországi munkáltatói szervezetek kialakulása 223
4.4.2.1. Az első magyar munkaadói szervezetek 223
4.4.2.2. A munkaadói szervezetek az átmenet időszakában (1945-1948) 225
4.4.2.3. Munkaadói szervezetek szerepvesztése (1949-1988) 225
4.4.2.4. Úton az önállósulás felé 226
4.4.2.5. Rendszerváltás a munkaadói szervezetekben 227
4.4.2.6. A munkaadói oldal szervezeteinek tömörülései, együttműködése 231
4.4.2.7. A munkaadói szervezetek nemzetközi kapcsolatai 231
kollektív tárgyalások és szerződések 233
5.1. A kollektív tárgyalás, a kollektív alku fogalma, természete 233
5.1.1. A kollektív tárgyalás kialakulása 233
5.1.2. A kollektív tárgyalás fogalmának értelmezése a nemzetközi munkaügyi normák szerint 234
5.1.3. Az alku, a kollektív alku fogalma, a szereplők stratégiája 236
5.1.4. A kollektív alku, a kollektív tárgyalás jellemzői, szakaszai 240
5.2. A kollektív tárgyalások szereplői 244
5.3. A kollektív tárgyalások szintjei, centralizáltsági foka 245
5.3.1. A kollektív tárgyalások szintjei, a szintek közötti kapcsolat 245
5.3.2. Ideális alkuszint, a tárgyalási szintek jellemzői 247
5.3.3. Az alkuszint megválasztásának következményei 248
5.3.4. A kollektív alku centralizáltsági foka. Intézményesített és domináns alku szintek 249
5.4. A kollektív szerződés kiterjedtsége, hatóköre, a lefedettség mértéke 251
5.4.1. A kollektív szerződések lefedettségi rátája 251
5.4.1.1. A lefedettségi ráta fogalma, típusai 251
5.4.1.2. A lefedettségi ráta jellemzői a fejlett országokban 252
5.4.2. A lefedettségi ráta és a szakszervezeti szervezettségi szint összefüggései 254
5.4.3. A lefedettségi ráta és a kollektív alku domináns szintje közötti összefüggések 255
5.5. A kollektív tárgyalások koordinációs mechanizmusa 257
5.5.1. A koordináció típusai, a koordinációs kapacitás 258
5.5.2. A nem-koordinált alku-rendszer 259
5.5.3. Rejtett alku koordináció 260
5.5.4. Nyílt alku koordináció 260
5.5.5. A kordináció jellemzői - következtetések 261
5.5.6. Az alku koordinációjának szerepe a lefedettségi ráta alakulásában 261
5.6. A kollektív szerződések kiterjesztése 262
5.6.1. A kollektív szerződés személyi hatálya 262
5.6.2. A kiterjesztés fogalma, típusai 263
5.6.3. A kiterjesztés célja, előnyei és hátrányai 263
5.6.4. A kiterjesztés érvényesítése a gyakorlatban 264
5.6.5. A kiterjesztés hatása a lefedettségi ráta alakulására 265
5.7. A kollektív alku tárgya, témája: miről folynak a tárgyalások? 266
5.7.1. A kollektív alku tárgyalási témáit befolyásoló tényezők 266
5.7.2. A kollektív alku témáit meghatározó szereplők 267
5.7.3. A tárgyalandó témák körének történeti változása 267
5.8. A kollektív szerződés szerkezete, kialakulásának fejlődési szaka 268
5.8.1. A kollektív szerződés szerkezete: a kötelmi és a normatív rész 268
5.8.2. A kollektív szerződés átalakító ereje 269
5.8.3. A kollektív szerződés fejlődésének történeti szakaszai 269
5.8.4. A kollektív szerződés formális szerkezete 270
5.9. Az állam szerepe a kollektív tárgyalásokban 271
5.9.1. Az állami beavatkozás funkciói 271
5.9.2. Az állami beavatkozás formái 272
5.9.3. A szociális partnerek álláspontja az állami beavatkozásról 273
5.10. A kollektív alku fejlődése Magyarországon 274
5.10.1 A kialakulástól 1945-ig 274
5.10.1.1. A történeti kezdetekről 274
5.10.1.2. A kollektív szerződéskötés kibontakozása: a szakmai szerződés dominanciája 274
5.10.2. A kollektív szerződéskötés 1945 után 277
5.10.2.1. Kollektív szerződések minden szinten (1945-1948) 277
5.10.2.2. A kvázi kollektív szerződés időszaka (1949-1967) 279
5.10.2.3. A tervutasításos kötöttségek lazulása: (1968-1988) 280
5.10.2.4. Kollektív keretszerződések lehetősége (1989) 280
5.10.2.5. A kollektív szerződéskötés szintjei 1992-től 281
5.10.2.6. A kollektív szerződések lefedettségi rátája hazánkban 285
5.11. EU tagországok: A kollektív tárgyalások és szerződések "európaizálódása" 287
5.11.1. Nemzetközi tendenciák 287
5.11.1.1. Nemzeti szint 288
5.11.1.2. Ágazati szint 288
5.11.1.3. Vállalati szint 290
5.11.2. Kilátások, jövőbeli trendek 290
5.11.3. A kollektív alku "európaizálódása" és az új EU tagországok 291
5.11.4. Kollektív alku az EU 12 tagországokban 292
munkavállalói részvétel (participáció) 300
6.1. A munkavállalói részvétel értelmezése 300
6.1.1. A részvétel általános fogalma 301
6.1.2. A részvétel munkajogi fogalma 301
6.1.3. A részvétel politikai, vezetéstudományi, pszichológiai, szervezetszociológiai fogalma 301
6.1.4. A részvétel munkaügyi kapcsolatok fogalma 302
6.1.5. A részvétel szabályozása az Európai Unióban 302
6.2. A konzultáció fogalma 303
6.2.1. A konzultáció általános fogalma 303
6.2.2. A konzultáció és tájékoztatás fogalma az Európai Uniós szabályozásban 304
6.3. A participáció szereplői 305
6.4. A participáció kialakulásának társadalmi indítékai 305
6.5. A participációs intézmények kialakulása 307
6.5.1. A participáció fejlődési szakaszai 307
6.5.1.1. A céh-rendszer paternalizmusának átöröklése 307
6.5.1.2. A „meghallgatás" intézménye 307
6.5.1.3. Kísérletek a participációs formák intézményesítésére (munkásválasztmányok, üzemi választmányok, az első „üzemi tanácsok") 308
6.5.1.4. A vállalkozások hasznából való részesedés; munkásrészvény 308
6.5.1.5. Az üzemi tanácsok intézményesülése 309
6.5.1.6. Ausztria, 1919: az első törvény az üzemi tanácsokról 309
6.5.1.7. Az üzemi tanácsok intézményesülése Németországban 310
6.5.1.8. Participáció versus korporáció 311
6.5.1.9. Személyzeti képviselők; szociális partnerség 312
6.5.1.10. Az amerikai participáció 312
6.5.1.11. Üzemi tanácsok fejlődése a II. Világháborút követően Németországban 313
6.5.1.12. A participáció a munkaügyi kapcsolatok európai fejlődésében 313
6.5.2. A munkavállalói részvétel fejlődése az Európai Unióban, a hatályos irányelvek 314
6.5.2.1. Az Európai Üzemi Tanács irányelv: az áttörés 314
6.5.2.2. A konzultációra és tájékoztatásra, részvételre vonatkozó közösségi irányelvek 315
6.6. A munkavállalói részvétel intézményei 319
6.6.1. Mire irányul a részvétel? 319
6.6.2. A részvétel történetileg kialakult intézményei, típusai 319
6.6.2.1. A munkafolyamatra, termelésre orientált részvétel 320
6.6.2.2. A hatalomra orientált részvétel 321
6.6.2.3. A munkaszervezetre (üzemi szervezetre) orientált részvétel 321
6.6.2.4. A transznacionális kapcsolatokra irányuló részvétel 321
6.7. A munkavállalók munkahelyi képviseletének modelljei 322
6.8. Az üzemi tanács 323
6.8.1. Az üzemi tanács jogi helyzete 323
6.8.2. Üzemi tanácsok típusai, jellemzői a nemzetközi szabályozás tükrében 323
6.8.2.1. Az üzemi tanácsok típusai 324
6.8.2.2. Az üzemi tanács összetétele: az arányos képviselet elve 325
6.8.2.3. Az üzemi tanácsok szintjei 328
6.8.3. Az üzemi tanácsok megválasztása 328
6.8.4. Az üzemi tanácsok jogai, kompetenciái 328
6.8.5. Az üzemi tanács hatékony működésének társadalmi feltételei 331
6.8.6. Munkavállalói részvétel versus kollektív tárgyalások 331
6.9. A munkavállalói képviselők részvétele a vállalat vezető testületeiben, a vállalati döntéshozatalban 332
6.9.1. A vezető testületekben való részvétel formái 333
6.9.2. A vezető testületekben történő részvétel jellemzői 333
6.10. A participációs intézmények kialakulása Magyarországon 334
6.10.1. Participációs intézmények 1945 előtt 334
6.10.2. Participációs intézmények 1945 után 335
6.10.3. Kísérlet az „üzemi demokrácia" fórumainak megteremtésére 337
6.10.4. 1989: a vezetésben való részvételre jogosultak körének meghatározása 337
6.10.5. A részvétel szervezeti kereteinek megteremtése: üzemi, közalkalmazotti tanácsok (1992) 338
6.10.6. Az üzemi tanács (Magyarországon) 338
6.10.6.1. Az üzemi tanács létesítése, küldetése 338
6.10.6.2. Üzemi megbízott 340
6.10.6.3. A központi üzemi tanács 340
6.10.6.4. Az üzemi tanács jogai 340
6.10.6.5. Az üzemi tanácsok választási eredményei - konföderációkra vonatkozó adatok 342
6.10.6.6. A közalkalmazotti tanács 343
6.10.7. Munkavállalói részvétel a felügyelő bizottságban 347
6.10.8. Részvétel a munkavédelemben 348
6.10.8.1. A hazai munkavédelem szabályozásának dimenziói 349
6.10.8.2. A munkavédelem szabályozása, irányítása, ellenőrzése, szereplői 349
6.10.8.3. Szakszervezeti jogok a munkavédelemben 350
6.10.8.4. Az üzemi tanácsok jogai a munkavédelemben 350
6.10.8.5. A munkavédelem önálló participációs intézményei és szereplői 350
6.10.9. Speciális részvételi jogok 353
7. munkaügyi konfliktusok, munkaügyi viták, rendezésük intézményei 355
7.1. A konfliktus és típusai 355
7.1.1. A konfliktus fogalma, természete 355
7.1.2. Az alapkonfliktus 356
7.1.3. A konfliktusok típusai 358
7.2. A munkahelyi konfliktus 361
7.3.Munkaügyi konfliktus 361
7.3.1. A nyílt munkaügyi konfliktus 361
7.3.2. A látens munkaügyi konfliktus 361
7.3.3. A munkaügyi konfliktusok forrásai 362
7.4. Munkaügyi viták 362
7.4.1. A munkaügyi vita fogalma 362
7.4.2. A munkaügyi viták típusai 363
7.4.2.1. Egyéni munkaügyi vita 363
7.4.2.2. Kollektív munkaügyi vita 364
7.4.2.3. A jogvita 364
7.4.2.4. Az érdekvita 364
7.4.2.5. Az egyéni jogviták 365
7.4.2.6. A kollektív jogviták 365
7.4.2.7. A kollektív érdekviták 365
7.4.3. A munkaügyi viták típusai Magyarországon a hatályos jog szerint 366
7.4.3.1. A munkaügyi jogviták a foglalkoztatási jogviszonyokat rendező törvényekben 366
7.4.3.2. Kollektív munkaügyi viták (érdekviták) a Munka Törvénykönyvében 370
7.5. A munkaügyi viták rendezése 372
7.5.1. A munkaügyi konfliktusok és viták rendezésére szolgáló eljárások csoportosítási elvei 372
7.5.2. A munkaügyi viták rendezésének fő intézményei, eljárásai 373
7.5.2.1. A bírói eljárás 374
7.5.2.2. Munkaügyi bíróság 374
7.5.2.3. A munkaügyi bíróságok Magyarországon 375
7.5.3. Az alternatív vitamegoldó eljárások, intézmények 377
7.5.3.1. Az alternatív vitamegoldó eljárások kialakulása 377
7.5.3.2. Az alternatív vitamegoldó eljárások, intézmények Magyarországon 379
7.5.3.3. Egyeztetés/békéltetés (konsziliálás) 380
7.5.3.4. Közvetítés (mediálás) 381
7.5.3.5. Egyeztetés/békéltetés, közvetítés Magyarországon 381
7.5.3.6. Döntőbíráskodás (arbitrálás) 383
7.5.3. 7. Panaszeljárási rendszer 386
7.5.3.8. Ténymegállapítás 387
7.5.3.9. Alternatív vitamegoldó intézmények történeti kialakulása 387
7.5.3.10. Az alternatív vitamegoldás fontosabb külföldi szervezetei 388
7.5.3.11. Magyarország: Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) 389
7.6. Direkt akciók. A nyomásgyakorló eszközök alkalmazása 394
7.6.1. A direkt akció fogalma, típusai 394
7.6.1.1. A sztrájk fogalma, típusai 394
7.6.1.2. A sztrájkok típusai 397
7.6.1.3. A sztrájk típusok korlátozása 401
7.6.2. A direkt akciók sztrájkon kívüli formái 401
7.6.3. A sztrájk szabályozása 403
7.6.3.1. Sztrájktilalom 404
7.6.3.2. Sztrájkszabadság 405
7.6.3.3. Sztrájkjog 405
7.6.3.4. A sztrájkjog korlátozása 406
7.6.3.5. A sztrájkok következményei 407
7.6.4. A sztrájk folyamata, szervezése 408
7.6.4.1. A sztrájk kiindulópontja, kezdeményezésének feltételei 408
7.6.4.2. A sztrájkbizottság megalakulása, szerepe 411
7.6.4.3. A sztrájkfelhívás megfogalmazása 414
7.6.4.4. A sztrájk támogatottságának felmérése: a sztrájk megerősítése vagy elhalasztása 416
7.6.4.5. A sztrájk időpontjának megválasztása 418
7.6.4.6. Egyeztetés a sztrájk előtt és a sztrájk alatt 419
7.6.4.7. A sztrájk előkészítése és végrehajtása 423
7.6.4.8. A sztrájk lezárása, befejezése, értékelése 424
7.6.5. A sztrájkaktivitás jellemzői a fejlett országokban 424
7.6.5.1. Sztrájkaktivitás mutatói, a sztrájk aktivitási ráták 424
7.6.5.2. A sztrájkaktivitás a fejlett országokban 425
7.6.6. A sztrájk szabályozása, gyakorlása Magyarországon 429
7.6.6.1. A sztrájkhoz való jog az Alkotmányban. A sztrájktörvény és a Megállapodás 429
7.6.6.2. A sztrájk kezdeményezésének joga 430
7.6.6.3. A sztrájkjog gyakorlásának általános szabályai 430
7.6.6.4. A sztrájk jogellenessége, annak megállapítása 431
7.6.5.5 A sztrájk lehetséges következményei 433
7.6.6.6. A sztrájkok (direkt akciók) főbb jellemzői Magyarországon 1989-2007 között 433
7.6.7. A munkáltatók nyomásgyakorló eszközei 437
IRODALOM 442
TARTALOMJEGYZÉK (RÉSZLETES) 471

Témakörök