A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A munkaügyi döntőbizottságok kézikönyve

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Táncsics Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 284 oldal
Sorozatcím: Munkaügyi döntőbizottságok könyvtára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A munkaügyi viták intézésében alapvető követelmény, hogy a vitákat gyorsan, bürokráciamentesen, a dolgozok bevonásával lehetőleg ott intézzék el. ahol felmerültek.
A felszabadulás előtt nem volt... Tovább

Előszó

A munkaügyi viták intézésében alapvető követelmény, hogy a vitákat gyorsan, bürokráciamentesen, a dolgozok bevonásával lehetőleg ott intézzék el. ahol felmerültek.
A felszabadulás előtt nem volt olyan szerv, amely intézményesen csak a munkaügyi vitákkal foglalkozott. A felszabadulás után az iparági egyeztető bizottságok intézték a munkaügyi vitákat, ha azok a kollektív szerződés rendelkezéseivel kapcsolatban merültek fel. Ezekben a bizottságokban kaptak a szakszervezetek először szerepet.
Ahogy azonban nőtt a. viták száma, egyre kevésbé bírták a megterhelést. és a helyi ismeretek hiányában hozták meg döntéseiket. Az említett elveket első ízben 1951-ben A Munka Törvénykönyve valósította meg. amikor a munkaügyi viták intézésére mindenütt — ahol szakszervezeti bizottság működött és a dolgozók száma elérte a 30 főt — vállalati egyeztető bizottságot kellett alakítani. A vállalati egyeztető bizottságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a megyeszékhelyeken alakított területi egyeztető bizottságok bírálták el. Közben maradtak munkaügyi viták az egyeztető bizottság hatáskörén kívül is.
Az egyeztető bizottságokban a szakszervezeti bizottság és a vállalat igazgatója által egyforma arányban delegált dolgozók vettek részt, a bizottság ügyintézési határideje rövid volt. eljárása egyszerű, és a vitákat ott intézte el. ahol azok felmerültek. Ez a rendszer jónak bizonyult, az évek során bebizonyosodott, hogy az egyeztető bizottságok jól dolgoztak, és az utóbbi időben évenként már több mint százezer munkaügyi vitát intéztek el. Konkrét adatok bizonyították, hogy határozataiknak alig több, mint negyedrésze ellen éltek további jogorvoslattal, és a jogorvoslati szervek a megtámadott határozatok egyharmadát helyezték hatályon kívül vagy változtatták meg.
Az évek során szerzett tapasztalatok azonban azt is megmutatták, hogy a munkaügyi viták intézése bonyolult. Egyes ügycsoportok kizárólag egyeztető bizottsági Hatáskörbe voltak utalva, egyesek csak első fokon tartoztak egyeztető bizottsági hatáskörbe, azok is csak a munkaviszony fennállása alatt áll. Vissza

Tartalom

Bevezető 3
Az összeállításban használt rövidítések és jelölések 7
A munkaügyi viták első fokú intézése 9
A munkaügyi viták elintézése A Munka Törvénykönyve XVII. fejezetének alapján 11
A munkaügyi vita fogalmának meghatározása 11
A szakszervezeti szervek nyilatkozati joga gyakorlásának módja nem képezheti munkaügyi vita tárgyát 14
A nyereségrészesedés csökkentésével vagy megvonásával kapcsolatos vita: munkaügyi vita 15
Kisipari termelőszövetkezeti tagok munkaügyi vitái 16
A kisipari termelőszövetkezeti tag munkabér iránti keresete 16
A munkaviszonyban állott dolgozó jogutódjával kapcsolatos vita 17
A legelő- és apaállat-gazdálkodás dolgozóinak munkaügyi vitája 17
A törzsgárda-tagsággal kapcsolatos vita 18
A prémiumviták elintézése 19
Hatáskör a munkáltató által a dolgozónak okozott kár megtérítésére irányuló igény elbírálásában 19
Az Mt. 141. § (1) bekezdése értelmében a munkaügyi vitákat általában A Munka Törvénykönyve XVII. fejezetében foglalt szabályok szerint kell elintézni 20
A munkaügyi viták intézésére vonatkozó néhány idevágó átmeneti intézkedés ismertetése 27
A munkaügyi döntőbizottságok megalakítása 28
A tanácsok hivatali szervezetében szakigazgatási szervként működő önálló előadók munkaügyi vitái 28
A munkaügyi döntőbizottság működéséhez szükséges feltételek biztosítása 32
A munkaügyi döntőbizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak kijelölése 34
Kik nem lehetnek tagjai a munkaügyi döntőbizottságnak? 36
A munkaügyi döntőbizottsági tagság megszűnésének esetei 36
A munkaügyi döntőbizottság elnökének visszahívása 37
A megbízólevelek kiadása 37
A munkaügyi döntőbizottsági tagok Névsorának közzététele 37
Az összeférhetetlenség és az elfogultság jelentősége az eljáró tanács tagjainak esetébe 38
A munkaügyi döntőbizottsági tagok munkajogi védelme 38
A munkaügyi döntőbizottság eljárása 39
A munkaügyi döntőbizottság illetékessége 47
A Budapesti Helyiérdekű Vasút vonalfőnökségi dolgozóinak munkaügyi vitáiban első fokon a vonalfőnökségnél szervezett munkaügyi döntőbizottság jogosult eljárni 48
A határidő-mulasztás igazolása, más szóval a kimentés 50
A panaszbeadványok és egyéb iratok átvétele 51
A panaszok és egyéb iratok iktatása 51
kiveszett (megsemmisült) iratok pótlása 52
Az ügyiratokba való betekintés, felvilágosítás nyújtása 52
Az ügyiratok kiadása 53
A tárgyalások időről időre azonos napokon való megtartása 54
Hiánypótlás, kiegészítés 54
Iratok, adatok beszerzése más szervtől 56
Vállalaton kívüli külső szervek megkeresése 50
Fontosabb teendők bonyolultabb munkaügyi viták esetén 56
A hatáskörbe nem tartozó panaszok áttétele 53
A tárgyalás kitűzése 58
A tárgyalásra szóló idézés kézbesítése 59
Távbeszélő igénybe vétele 59
A szükséges iratok beszerzése 60
A tárgyalás rendjének és fegyelmének biztosítása 63
A felek jelenléte a tárgyaláson 63
Összeférhetetlenség és elfogultság 66
A beadvány, az iratok tartalmának ismertetéséről, valamint a kimentésről 69
A felek és a tanúk meghallgatása 70
A felek tárgyaláson kívüli meghallgatása 71
A tanúk meghallgatása 71
Szemle tartása 72
Köztudomású, való tények elfogadása 72
Bizonyítási kérelem előterjesztése a tárgyaláson 73
A szakértői tevékenységről 75
A képviselet ellátása 77
Azonos természetű ügyek együttes tárgyalása 78
Az eljárás félbeszakítása 78
A tárgyalási jegyzőkönyv 79
A panaszos megváltoztathatja korábbi előadását 81
A munkaügyi döntőbizottság határozata 81
A határozat meghozatala 81
A panasz visszavonása 83
Részhatározat hozatala 83
A határozat szóbeli kihirdetése 84
Létszám- (béralap-) túllépést okozó határozat 85
A határozat tartalma és formája 85
Egyezség 88
A határozat szerkezete 89
A határozat indokolásának tartalma 90
A határozat közlése 91
A határozatok kijavítása, kiegészítése 91
Az eljárási költségek megtérítése 92
A munkaügyi döntőbizottság határozata elleni jogorvoslat 94
A másodfokú bírói hatáskörbe tartozó ügyek 95
A leltárhiánnyal kapcsolatos munkaügyi vita 95
A baleseti kártérítési igénnyel kapcsolatos munkaügyi vita 96
A dolgozó által bűncselekménnyel okozott kár megtérítésével" kapcsolatos munkaügyi vita 98
A munkaügyi viták másodfokú intézése 101
A területi munkaügyi döntőbizottság 103
Bírói eljárás a munkaügyi vitákban 108
A hatásköri vita eldöntése 109
A járásbíróságnak a „Népköztársaság nevében" kell meghoznia a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán hozott határozatát 109
Eljárás magasabb vezető állású dolgozók munkaügyi vitáiban 111
A teljesítménykövetelménnyel kapcsolatos vita 114
A munkaügyi vitában hozott határozatok teljesítése és végrehajtása 115
Új eljárás kezdeményezése 117
Ügyészi óvás 120
Az óvás halasztó hatálya 122
Vállalati intézkedés ellen benyújtott ügyészi óvás kapcsán követendő eljárás 123
A munkaügyi döntőbizottságok gyakorlata 125
A munkaszerződés módosítása 127
A munkaviszony folyamatosságáról 147
A munkaviszony kezdete 149
A fegyelmi felelősségre vonás szabályai 161
Fegyelmi felelősségre vonás 163
Fegyelmi büntetések 165
A fegyelmi eljárás 176
Az állástól való felfüggesztés 184
A fegyelmi határozat 185
Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól 192
Kivétel e fejezet rendelkezése alól 191
Az anyagi felelősség 195
A dolgozó anyagi felelőssége a vállalatnak okozott kárért 197
Felelősség vétkesség esetén 197
A felelősség mértéke 200
A kártérítési kötelezettség megállapításának módja 204
A kártérítés levonása, behajtása 207
Több dolgozó együttes károkozása 208
Felelősség vétkességre való tekintet nélkül 209
Megőrzési felelősség 210
A leltárhiányért fennálló felelősség 212
A vállalat anyagi felelőssége az üzemi balesetekért és más egészségi károsodásért 214
A, szakszervezeti szervek szerepe a munkaügyi viták intézésében 217
A szakszervezeti bizottságok általános jellegű és fontosabb teendői 219
Mellékletek 225
1. számú melléklet
A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa 103/1965. (2) MüM számú együttes utasítása a területi munkaügyi döntőbizottságok és a munkaügyi döntőbizottságok megalakításának módjáról, valamint a bizottságok tagjainak oktatásáról (Részleges közlés) 227
A területi munkaügyi döntőbizottságok megalakítása 227
A munkaügyi döntőbizottságok megalakítása 223
Oktatás 230
2. számú melléklet
Az igazságügyminiszter 3/1965. (II. 11.) IM számú rendelete a bíróság eljárásáról munkaügyi vitákban 231
3. számú melléklet
Az igazságügyminiszter 2/1966. (III. 27.) IM számú rendelete az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó jogszabályok kiegészítéséről 235
Az igazságügyminiszter 6/1961. (XII. 16.) számú rendelettel módosított 9/1954. (IX. 1.) IM számú rendelete az igazságügyi szakértők díjazásáról 238
A szakértői díjak felszámítása 238
Orvosszakértő 241
Könyvszakértő 241
Műszaki szakértő 241
Írásszakértő 241
Tárgyszakértő 242
Szakértői díj ujjnyomatvizsgálat esetén 242
Vegyes rendelkezések 242
Melléklet az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló módosított 9/1954. (IX. 1.) ÍM számú rendelethez 243
4. számú melléklet
Az 5/1962. (VI. 19.) IM számú rendelet az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról (Részleges közlés) 247
Munkadíj a nem peres eljárásban 247
Munkadíj a másodfokú eljárásban 247
Munkadíj a működési helyen kívül végzett eljárás esetén 248
5. számú melléklet
Összefoglaló a hatásköri és illetékességi, szabályokról 249
Hatáskör 249
Illetékesség
6. számú melléklet
A munkaügyi miniszter 2/1964, (IV. 3.) MüM számú rendelete a dolgozó egészsége vagy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítéséről 251
Általános rendelkezés 251
Elmaradt jövedelem 251
Dologi kár 233
Költségek és kiadások 253
A hozzátartozók kára 253
Járadék megállapítása 253
A körülmények megváltozása 254
Általános kártérítés 254
A kártérítést csökkentő tényezők 254
A kár megtérítése 255
A magánmunkáltató felelőssége 255
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 256
7. számú melléklet
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 98/1952. (X. 19.) MT számú rendelete a raktárban dolgozók anyagi felelősségéről 257
I. Felelősség a leltárhiányért 257
II. Felelősség az egyéb kár okozásáért 260
III. Vegyes rendelkezések 260
8. számú melléklet
A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 58/1958. (XI. 13.) számú rendelete a kereskedelmi dolgozók leltárhiányért fennálló anyagi felelősségéről 262
9. számú melléklet
A munkaügyi miniszter 5/1965. (XII. 16.) MüM számú rendelete egyes munkaviszonyt érintő kérdésekről 206
Munkaruha 266
Anyagi felelősség 266
Munkaügyi viták elintézése 267
Munkakönyv 268
Munkavállalói igazolási lap 269
Hatálybalépés 270
• 269
• 270
10. számú melléklet
A munkaügyi miniszter 11/1964. (XII. 24.) MüM számú rendelete a munkavállalói igazolási lapról 271
Melléklet a 11/1964. (XII. 24.) MüM számú rendelethez 27411. sz. melléklet
A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 29/1966. (XII. 21.) számú rendelete egyes munkaviszonyból eredő követelések érvényesítéséről 276
12. számú melléklet
A munkaügyi miniszter 6/1966. (XII. 21.) MüM számú rendelete a dolgozót terhelő kártérítés megállapításáról 277
Tartalomjegyzék 279-284
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A munkaügyi döntőbizottságok kézikönyve A munkaügyi döntőbizottságok kézikönyve A munkaügyi döntőbizottságok kézikönyve A munkaügyi döntőbizottságok kézikönyve

A borító sérült. Néhány lap és a lapélek kissé foltosak. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható.

Állapot:
980 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba
10-100% kedvezmény!