Nagy-Britannia munkásosztályához | 7 |
Előszó | 10 |
Bevezetés | 13 |
A munkások helyzete az ipari forradalom előtt | 13 |
A jenny | 15 |
Az ipari, a mezőgazdasági proletariátus keletkezése | 16 |
A throstle, a mule, a mechanikai szövőszék, a gőzgép | 17 |
A gépek győzelme a kézi munka felett | 18 |
Az ipari hatalom fejlődése | 18 |
Pamutipar | 18 |
Harisnyaszövés | 19 |
Csipkegyártás | 19 |
Fehérítés, nyomás, festés | 19 |
Gyapjúipar | 20 |
Vászonipar | 20 |
Selyemipar | 22 |
Vastermelés és -feldolgozás | 22 |
Szénbányák | 22 |
Fazekasipar | 24 |
Földművelés | 24 |
Utak, csatornák, vasutak, gőzhajók | 24 |
Összefoglalás | 26 |
A proletariátus fejlődése folyamán nemzeti jelentőségre tesz szert | 26 |
A burzsoázia nézete a proletariátusról | 28 |
Az ipari proletariátus | 30 |
A munkások osztályozása | 30 |
A tulajdon centralizációja | 30 |
A modern ipar emelői | 31 |
A népesség centralizációja | 31 |
A nagyvárosok | 34 |
A London keltette közvetlen benyomás | 34 |
Szociális háború és általános rablórendszer | 35 |
A szegények sorsa ebben | 35 |
A sötét negyedek általában | 37 |
London sötét negyedei: St. Giles és környéke | 38 |
Whitechapel | 39 |
Hajléktalanok a parkokban | 42 |
Éjjeli menhelyek | 43 |
Dublin | 44 |
Edinburgh | 44 |
Liverpool | 47 |
A gyárvárosok: Nottingham, Birmingham, Glasgow, Leeds, Bradford, Huddersfield | 47 |
Lancashire: általános megjegyzések | 52 |
Bolton | 54 |
Stockport | 54 |
Ashton-Under-Lyne | 54 |
Stalybridge | 55 |
Manchester részletes leírása: általános építési módja | 56 |
Az óváros | 58 |
Az újváros | 64 |
A munkásnegyedek építési módja | 64 |
Udvarok és hátsó utcák | 64 |
Ancoats | 67 |
Kis-Írország | 70 |
Hulme | 71 |
Salford | 72 |
Áttekintés | 74 |
Éji szállások | 76 |
A lakosság zsúfoltsága | 76 |
Pincelakások | 76 |
A munkások ruházkodása | 76 |
Táplálkozása | 78 |
Romlott hús | 78 |
Áruhamisítások | 80 |
Hamis mértékek stb. | 82 |
Összefoglalás | 84 |
A konkurrencia | 86 |
A munkások egymással való konkurrenciája, mely a bér minimumát, a vagyonosok egymással való konkurrenciája, mely a bér maximumát határozza meg | 86 |
A munkás a burzsoázia rabszolgája, napról napra és óráról órára kénytelen eladni magát | 91 |
Felesleges népesség | 92 |
Kereskedelmi válságok | 92 |
Munkástartalék | 95 |
E tartalék sorsa az 1842. évi válság idején | 98 |
Az ír bevándorlás | 101 |
Okai és a bevándorlók száma | 101 |
Jellemzésük Carlyle alapján | 101 |
Az írek tisztátlansága, nyeresége, iszákossága | 102 |
Az ír konkurrencia és szomszédság kihatása az angol munkásra | 104 |
Következmények | 105 |
Bevezető megjegyzések | 105 |
A fenti körülmények kihatása a munkások fizikai helyzetére | 106 |
A nagyvárosok, a lakások, a tisztátlanság stb. hatása | 106 |
A tények | 108 |
Tüdővész | 108 |
Tífusz, különösen Londonban, Skóciában és Írországban | 109 |
Az emésztőszervek betegségei | 111 |
Az iszákosság következményei | 113 |
Kuruzslók | 114 |
"Godfrey's Cordial" | 114 |
A proletariátus, különösen a kisgyermekek halandósága | 116 |
Szociális gyilkosság vádja a burzsoázia ellen | 120 |
Következmények a munkások szellemi és erkölcsi helyzetére | 121 |
A művelődés eszközeinek hiánya | 121 |
Az esti és vasárnapi iskolák ki nem elégítő volta | 122 |
Tudatlanság | 123 |
A munkások életviszonyai pótolják nevelésük hiányait | 124 |
A munkások erkölcsi elhanyagolása | 124 |
A törvény, az egyetlen erkölcsnevelő | 126 |
A munkásokat helyzetük arra indítja, hogy túltegyék magukat a törvényen és az erkölcsön | 126 |
A proletariátus szegénységének kihatása | 127 |
Helyzete, bizonytalanságának kihatása | 127 |
Kényszermunkára való kárhoztatásának kihatása | 129 |
A népesség centralizációjának kihatása | 130 |
Az ír bevándorlás kihatása | 134 |
A burzsoá és a proletár jellemének különbsége | 136 |
A proletár előnyei a burzsoáziával szemben | 137 |
A proletár jellem árnyoldalai | 138 |
Iszákosság | 138 |
Nemi kicsapongás | 140 |
A család felbomlása | 141 |
A társadalmi rend semmibevevése | 142 |
Bűnözés | 142 |
A társadalmi háború jellemzése | 144 |
Az egyes munkaágak, a szűkebb értelemben vett gyári munkások | 146 |
A gépi berendezés hatása | 146 |
Kéziszövők | 151 |
A férfiak kiszorítása | 152 |
A nők munkája, a család felbomlása | 155 |
Minden családi viszony visszájára fordítása | 156 |
Sok nő gyárakban való összezsúfolásának erkölcsi következményei | 159 |
Jus primae noctis | 160 |
A gyermekek munkája | 160 |
Tanoncrendszer | 161 |
A későbbi berendezkedés | 162 |
A gyermekmunka leírása a gyári jelentés alapján | 162 |
Hosszú munkaidő | 163 |
Éjjeli munka | 163 |
Elnyomorodás | 163 |
Kisebb külső bajok | 166 |
A munka jellege | 166 |
A szervezet általános elgyengülése | 167 |
Sajátos betegségek | 168 |
Tanúvallomások | 169 |
Korai öregség | 170 |
A gyári munka sajátos következményei a női szervezetre | 172 |
Egyes különösen ártalmas munkaágak | 175 |
Balesetek | 176 |
A burzsoázia véleménye a gyárrendszerről | 178 |
Gyári törvényhozás és a tízórás agitáció | 180 |
A munka lélekölő és eltompító jellege | 188 |
Rabszolgaság | 190 |
Gyári szabályok | 190 |
Truck-rendszer | 194 |
Cottage-rendszer | 196 |
Párhuzam az 1145-ben élő jobbágy és az 1845-ben élő szabad munkás között | 198 |
A többi munkaág | 202 |
A harisnyaszövők | 202 |
Csipkegyártás | 204 |
Kartonnyomók | 210 |
Bársonynyírók | 212 |
Selyemszövők | 213 |
Fémáruk | 214 |
Birmingham | 214 |
Staffordshire | 218 |
Sheffield | 220 |
Gépgyárak | 224 |
Az észak-staffordshire-i fazekasság | 225 |
Üveggyárak | 226 |
A kézművesek | 227 |
A londoni divatárusnők és varrónők | 228 |
Munkásmozgalmak | 231 |
Bevezető | 231 |
Bűnözés | 232 |
Felkelések a gépi berendezés ellen | 232 |
Egyesületek, munkabeszüntetés | 233 |
Az egyesületek és sztrájkok hatása | 235 |
Sztrájkokból fakadó bűncselekmények | 238 |
Az angol proletariátus burzsoáellenes harcának jellege | 241 |
A manchesteri 1843. májusi ütközet | 243 |
A proletariátustól távol áll a törvénytisztelet | 244 |
Chartizmus | 244 |
A chartista mozgalom története | 244 |
Az 1842. évi felkelés | 247 |
A proletár chartizmus határozott különválása a burzsoá radikalizmustól | 249 |
A chartizmus szociális tendenciája | 251 |
Szocializmus | 252 |
A munkások általános álláspontja | 255 |
A bányaipari proletariátus | 256 |
A cornwalli bányászok | 256 |
Alston Moor | 257 |
Vas- és szénbányák | 258 |
A férfiak, nők és gyermekek munkája | 259 |
Sajátos megbetegedések | 260 |
Munka alacsony tárnákban | 262 |
Balesetek, robbanások, stb. | 263 |
A művelődés állapota | 264 |
Erkölcsi állapotok | 264 |
Bányatörvények | 265 |
A bányamunkások rendszeres kizsákmányolása | 266 |
Mozgalmaik | 267 |
Az "Unió" | 267 |
Az 1844. évi nagy észak-angliai hadjárat | 267 |
Roberts és a békebírák és a Truck-rendszer elleni hadjárat | 268 |
A harc eredményei | 272 |
A mezőgazdasági proletariátus | 274 |
Történelmi áttekintés | 274 |
Pauperizmus a falun | 275 |
A mezőgazdasági napszámosok helyzete | 276 |
Gyújtogatások | 280 |
Közömbösség a gabonanövények kérdése iránt | 281 |
Vallástalanság | 282 |
Wales: a kisbérlők | 283 |
Rebekka-zavargások | 284 |
Írország: a földbirtok parcellázása | 284 |
A nemzet pauperizálódása | 285 |
Bűnözés | 288 |
Repeal-agitáció | 288 |
A burzsoázia magatartása a proletariátussal szemben | 290 |
Az angol burzsoázia erkölcsi romlottsága | 290 |
Pénzéhség | 290 |
Nemzetgazdaságtan és szabad konkurrencia | 291 |
A jótékonykodás képmutató jellege | 292 |
Nemzetgazdaságtani és politikai képmutatás a gabonanövények kérdésében | 294 |
A burzsoázia törvényhozása és igazságszolgáltatása | 295 |
A burzsoázia a parlamentben | 296 |
Az urak és szolgák viszonyáról szóló törvényjavaslat | 297 |
Malthus elmélete | 298 |
A régi szegénytörvény | 299 |
Az új szegénytörvény | 300 |
A dologházi brutalitás példái | 302 |
Anglia jövő kilátásai | 309 |
Függelék | 315 |
Előszó az 1887-es amerikai kiadáshoz | 317 |
Előszó az 1892-es német kiadáshoz | 325 |
Jegyzetek | 341 |
Életrajzi és könyvészeti adatok | 359 |
A képek jegyzéke | 375 |