A Munkácsi vár

Előszó

A munkácsi vár, az erdélyi származású Rákócziak ősi fejedelmi sasfészke a kúp alakú, vulkanikus eredetű hegytetőn olyannak tűnik, mint egy mesebeli óriás rezidenciája. Hetven méteres magasságból úgy tekint alá a Kárpátok lábáig előrenyúló kelet-európai síkság e vidékre, mint éber őre e térségnek. Mögötte a Kárpátok méltóságteljes hegyvonulata, melynek hágóin túl az európai szemmel nézve még mindig eléggé ismeretlen Ukrajna, maga a legendák övezte Kelet egy sajátságos darab ja terül el.
A megyei jogú város, az ősi Munkács nyugati peremén büszkén dacol a múló századokkal a középkor e legendáktól és harci dicsőségtől övezett tárgyi emléke, a munkácsi vár, amely harcászati-erődítési szempontból a XIV-XVIII. század európai várépítészetének egyik gyöngyszeme.
A vár keletkezéséről írott források nem állnak rendelkezésre. Régészetileg bizonyított azonban, hogy a jelenlegi formájában ismert erődítmény helyén egykoron fából épült erősség állt. A krónikák tanúsága szerint, szinte pontosan egy évszázaddal a magyar honfoglalást követően, 1089-ben a Kutiesko kán vezetésével betörő kunok 50 napon át ostromolták az erősséget, sikertelenül. Az 1241-es tatárjárás idején Batu kán Kelet-Európát elözönlő hordái hömpölyögtek át a vár alatti síkságon, de a hátrahagyott 60 ezres ostromló sereg hiába kísérletezett kétszer is a hosszas körülzárást követő várostrommal. Vissza