A múlt ösvényein

Előszó

Tiszakarád képviselőtestülete 1996. őszén bennünket bízott meg a község írott dokumentumainak felkutatásával és az iratok alapján elkészítendő községtörténeti monográfia megírásával. Kutatásaink során minden olyan forráshelyet felkerestünk, ahol esély mutatkozott karádi vonatkozású dokumentumok fellelésére. Minden esetben a lehetőség szerinti teljes forrásfeltárásra törekedtünk. A történetírás azonban olyan tudomány, ahol mindig felbukkanhatnak új, eddig nem ismert dokumentumok. Ennek alapján tehát az is elképzelhető, hogy akár egy hét, akár 10 év múlva felvetheti valaki, hogy ezt és ezt miért nem írta bele a szerző a községtörténeti monográfiába ? A felhasznált forrásokról. A feudális kori rész törzsanyagát a Magyar Országos Levéltár három szekciójának (Urbaria et Conscriptiones, Conscriptiones Portarum. Regesta Decimarum) iratanyaga adja, amit helyenként kiegészít a Zemplén vármegye Levéltárában őrzött vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok sorozata. Ez utóbbi forráshely szolgáltatta a 18-20. századi birtoktörténeti, „árvizes", közigazgatási és iskolatörténeti iratok túlnyomó többségét. Itt kell megemlítenünk, hogy a vármegye közigazgatási (alispáni) iratai a múlt század végétől kezdődően jóformán kutathatatlanok, mivel a korabeli segédletek nagyrészt megsemmisültek az idők folyamán (Trianon). Ezek segítsége nélkül pedig több éves munka lenne az iratok "szálanként!" átnézése. A főszolgabírói hivatal és a községi irattár forrásai pedig megsemmisültek. Ami iratot találtunk az 1942-ig terjedő időszakra, azok nagy szerencsével a külön gyűjteményekben maradtak fenn. Ha már a szerencsét említettük: a községi képviselőtestület jegyzőkönyvei sértetlenül átvészelték a világháború pusztításait és fennmaradtak 1948-ig. Ezek segítségével szinte teljes képet kaphatunk a falu életének ezen időszakára. Az is a szerencsének köszönhető, hogy Tiszakarád 1950-es évekbeli iratai mennyiségét tekintve kis számban maradtak ugyan fenn, forrásértékük azonban maximálisnak mondható. Egyéb kutatásaink során még sohasem találkoztunk az itt szép számban meglévő és az „interregnum" időszakában (a tanácsválasztásokig terjedő időszakra gondolunk) oly jelentős függetlenségi népfront jegyzőkönyveivel valamint a minden szempontból érdekes és értékes községi híranyaggal. Ezek mindent elárulnak a község akkori hangulatáról. Az 1960-1994 közötti időszak nem történelem. Ezért általában tartózkodtunk a következtetések levonásától, tiszteletben tartva ezzel a még ma is élő szereplők személyiségi jogait. Nem volt, nem lehetett célunk sebek esetleges felszakítása. Ezt a korszakot értékeljék majd az utánunk következő generációk. Ezért is tartózkodtunk a szóbeli visszaemlékezések közlésétől, és egyedül a vb-jegyzőkönyveket használtuk fel az időszak tényeinek rögzítésekor. Vissza