Fülszöveg
I. Kötet
Schaffer Károly:
(1864-1939)
Schaffer Károly a modern magyar agykutatás megalapítója, egyetemeink mai ideg- és elmegyógyász professzorai az ő tanítványai. Az öröklődő ideg- és elmebajok kórtani lényegének világszerte ismert és becsületes kutatója volt, ezenkívül a lelki gyógymódok alapos ismerője és művelője.
Schaffer Károly életútja érdekes olvasmány a magyar orvostudomány minden művelője és egyben a művelt olvasóközönség számára.
II. Kötet
Huzella Tivadar
(1886-1951)
Huzella Tivadar orvostudóst a modern magyar biológiai tudományok úttörőjének tekinthetjük. Sejt- és szövettani kutatásai nagy jelentőségűek. Törő Imre akadémikus, Huzella tanítványa és tanszéki utódja személyes élményein és dokumentumokon keresztül mutatja be az orvos-biológus színes, eredeti életútját és munkásságát.
III. Kötet
Acsády Ignác
(1845-1906)
Acsády Ignác a századforduló neves történésze és újságírója volt, aki elsősorban társadalmi és gazdaságtörténeti kérdésekkel foglalkozott....
Tovább
Fülszöveg
I. Kötet
Schaffer Károly:
(1864-1939)
Schaffer Károly a modern magyar agykutatás megalapítója, egyetemeink mai ideg- és elmegyógyász professzorai az ő tanítványai. Az öröklődő ideg- és elmebajok kórtani lényegének világszerte ismert és becsületes kutatója volt, ezenkívül a lelki gyógymódok alapos ismerője és művelője.
Schaffer Károly életútja érdekes olvasmány a magyar orvostudomány minden művelője és egyben a művelt olvasóközönség számára.
II. Kötet
Huzella Tivadar
(1886-1951)
Huzella Tivadar orvostudóst a modern magyar biológiai tudományok úttörőjének tekinthetjük. Sejt- és szövettani kutatásai nagy jelentőségűek. Törő Imre akadémikus, Huzella tanítványa és tanszéki utódja személyes élményein és dokumentumokon keresztül mutatja be az orvos-biológus színes, eredeti életútját és munkásságát.
III. Kötet
Acsády Ignác
(1845-1906)
Acsády Ignác a századforduló neves történésze és újságírója volt, aki elsősorban társadalmi és gazdaságtörténeti kérdésekkel foglalkozott. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar parasztság történetének feltárása terén. "A magyar jobbágyság története" c. munkája nagy hatást gyakorolt minden haladó társadalmi mozgalomra.
Gunst Péter tanulmánya elsősorban Acsády tudományos munkásságát elemzi, de egyben rámutat a történetírás, a politika és az irodalom általános összefüggéseire is.
IV. Kötet
Sajnovics János
(1735-1785)
Sajnovics János nyelvész és csillagász egyike azon kisszámú magyar tudósoknak, akik már a XVIII. században európai hírnévre tettek szert. Lakó György munkája részletesen beszámol Sajnovics vardöi expedíciójáról - melynek célja a Venus Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt -, lapp néprajzi és nyelvészeti észrevételeiről, melyeket "Demonstratio" c. művében foglalt össze. E könyv a nyelvtudomány, a néprajz, a földrajz és a csillagászat iránt érdeklődők számára egyaránt tanulságos olvasmány.
V. Kötet
Pikler Gyula
(1864-1937)
Pikler Gyula, a századforduló univerzális érdeklődésű jogtudósa, a magyar pozitivista jogbölcselet legnagyobb alakja, a polgári radikális irányzat egyik elindítója.
Szabó Imre akadémikus könyve nemcsak a jogászoknak szól, hanem a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek általában, de élvezettel olvashatják azok is, akik a tudománytörténettel, illetve a hazai gondolkodás történetével foglalkoznak.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal