1.062.611

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A műemlékvédelem alapjai

Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Porta Speciosa Egyesület
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 175 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-87054-4-0
Megjegyzés: Megjelent 1000 példányban. Fekete-fehér és színes ábrákkal, fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Magyarországon, 2010-ben mintegy 11000 műemléket tartott nyilván a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A műemlék szót többféleképpen használjuk: a köznyelvben egyszerűen csak egy régi épület, amelyet mindenki műemléknek gondol, vagy a helyi (önkormányzati) védelem alatt álló épített örökségi érték, vagy egyéb védelem (pl. régészeti-, iparművészeti-, természetvédelem) vonatkozik rá. A helyes értelmezés alapján, valóban műemléknek, azaz jogilag is országos műemléki védelem alatt álló ingatlannak azt nevezhetjük, amelyet a kulturális örökség részeként az ágazati miniszter - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felterjesztésében - műemlékké nyilvánított. Tehát műemlék az, amit a miniszter rendeletben műemlékké nyilvánított.
A műemlék szó a magyar nyelvben a német kunstdenkmal tükörfordításaként gyökeresedett meg. A francia és az angol nyelvben a monument szó a latin monere-ből jön, ami annyit jelent: „emlékeztetni". A műemlék esetében nem elsőrendű jelentőségű a hasznosság, a használati... Tovább

Fülszöveg

Magyarországon, 2010-ben mintegy 11000 műemléket tartott nyilván a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A műemlék szót többféleképpen használjuk: a köznyelvben egyszerűen csak egy régi épület, amelyet mindenki műemléknek gondol, vagy a helyi (önkormányzati) védelem alatt álló épített örökségi érték, vagy egyéb védelem (pl. régészeti-, iparművészeti-, természetvédelem) vonatkozik rá. A helyes értelmezés alapján, valóban műemléknek, azaz jogilag is országos műemléki védelem alatt álló ingatlannak azt nevezhetjük, amelyet a kulturális örökség részeként az ágazati miniszter - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felterjesztésében - műemlékké nyilvánított. Tehát műemlék az, amit a miniszter rendeletben műemlékké nyilvánított.
A műemlék szó a magyar nyelvben a német kunstdenkmal tükörfordításaként gyökeresedett meg. A francia és az angol nyelvben a monument szó a latin monere-ből jön, ami annyit jelent: „emlékeztetni". A műemlék esetében nem elsőrendű jelentőségű a hasznosság, a használati érték vagy a terület és az ingatlan értéke. Hanem az, ami a szóban is benne rejlik: a mű-emlék művészeti értéke és a történeti emlékezete (eszmeisége, mondanivalója), ezek emelik az örökség kiemelkedő részévé. A műemlék művészeti értéke és történeti értéke lehet közvetett és közvetlen, teljességében csak helyi és kulturális összefüggéseiben (in situ: eredeti helyén/környezetében) értelmezhető és érthető meg.
A műemlékvédelem, a legmélyebb értelemben, a művészeti emlék relatív-aktuális épségének visszaállítását jelenti. A műemlékvédelem feladata általánosságban az épített örökség megóvása: „...elsősorban a műemlékek felvételében és összeírásában, másodsorban azok fenntartására és helyreállítására vonatkozó tevékenységben, harmadsorban azok ismertetésében fekszik" - összegezte 1906-ban báró Forster Gyula (1846-1932), aki a 1895-től a Műemlékek Országos Bizottságának első elnöke volt. A műemlékvédelem feladatai sokrétűek, részben hatósági, részben tudományos kutató és részben építészeti jellegűek, vagyis az épített örökség kiemelkedő részének, a feltárása, tudományos feldolgozása, megóvása, védelme, fenntartható használata és közkinccsé tétele.
A védelem célja nem pusztán az értékek megőrzése és fenntartása, hanem az, hogy az épített örökséget a lehető legjobb állapotban, és lehetőleg tovább gazdagítva adjuk át az utánunk jövő nemzedékeknek. Jól kell sáfárkodni tehát ezzel az örökséggel. Élni vele, és nem felélni, mert ez a jövő nemzedékeinek jussa. Vissza

Tartalom

Előszó
A MŰEMLÉKVÉDELEM ALAPJAI
A kulturális örökség részel
A kulturális örökség védelmére vonatkozó legfontosabb jogszabályok.
Az épített örökség és védett részei
Világörökség
Európai Örökség
Európa Nostra Örökségi Díj
Az épített örökség részei Magyarországon
Régészeti örökség
Műemlék
Területi műemléki védelem
Helyi védettségű műemlékek
A műemlékvédelem feladata
A műemlékvédelem intézményei
A műemlékvédelem hatósági követelményei és lehetőségei
Műemlékké nyilvánítás
A MŰEMLÉKVÉDELEM TÖRTÉNETE
A műemlékvédelem európai születése
Görög felújítások és átépítések
Római császári szabályok
Középkori egyházi előírások
A reneszánsz fordulat
Az antik épületek rombolása
Klasszicizmus: „Grand Tour" a klasszikus ókorba
A felvilágosodás mint racionalizált antikvitás
A francia forradalom: vandalizmus és védelem
Az első épület-helyreállítások
A helyi purizmus nemzetközi szelleme
A modern műemlékvédelmi elvek kialakulása
A műemlékvédelem története Magyarországon
Római kori romok jelentősége
Az első helyreállítások - gotizáló nyitány
A nemzeti műemlékvédelem kialakulása
A magyarországi műemlékvédelem intézményesülése
A karták kora, a 20. század
Athéni Karta - 1931
Velencei Karta a konzerválásról és restaurálásról - 1964.
Washingtoni Karta a történeti városok védelméről - 1987.
A beavatkozások reverzibilitása
Krakkói Karta az épített környezet védelméről - 2000
Hitelesség és didaktika
Értékfelmérés és integrált értékvédelem
Fenntartható építés és globalizáció
Felhasznált irodalom
Névmutató
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem