Előszó | 11 |
A műanyagokról | |
A műanyagok fogalma | 13 |
A műanyagok osztályozása | 14 |
Az egyes műanyagok ismertetése | 14 |
A műanyagok elnevezésének rövid jele | 31 |
Irodalom | 32 |
Az égés elméletének alapjai | |
Az égés definíciója | 35 |
Kémiai és fizikai-kémiai folyamatok az égésben | 35 |
Éghetőség és kémiai összetétel | 35 |
Az égési reakciók mechanizmusa | 36 |
Az égés hőeffektusa | 39 |
Az égési reakciók egyensúlya | 41 |
Az adszorpció és diffúzió szerepe az égésben | 42 |
Az égési reakciók sebessége | 42 |
Az égés időbeli lefolyása | 45 |
A gyulladás feltételeinek kialakulása | 45 |
A gyulladás | 50 |
Az égés fennmaradása és kiterjedések | 53 |
A műanyagok égésének elméleti megtontolásai | 55 |
A műanyagok égésében lejátszódó jelenségek | 56 |
A felmelegedés | 60 |
Termikus és termooxidatív bomlás | 63 |
A gyulladás | 72 |
Az égés fennmaradása és terjedése | 74 |
Az égést fenntartó hőmennyiség; az égés hőmérséklete | 75 |
Az égés atmoszférája | 78 |
Az égés sebessége | 81 |
Irodalom | 86 |
A műanyagok éghetőségének vizsgálati módszerei | |
Anyagvizsgálatok | 90 |
A termikus és termooxidatív bomlás vizsgálata | 90 |
A súlyveszteség vizsgálata | 91 |
A hőeffektus vizsgálata | 92 |
A derivatográf | 93 |
A keletkező bomlástermékek vizsgálata | 97 |
A gyulladás vizsgálata | 99 |
A gyulladási hőmérséklet | 99 |
A gyulladási idő | 107 |
Az égéshő vizsgálata | 114 |
Az oxigénindex vizsgálata | 118 |
Az égés terjedésének vizsgálata | 124 |
A fóliák vizsgálata | 125 |
A merev, tömör műanyagok vizsgálata | 128 |
A műanyaghabok vizsgálata | 141 |
A különféle vizsgálati módszerek eredményei közötti összefüggés | 149 |
A hőálló műnyagok éghetősége | 160 |
A műanyagporok robbanásveszélye | 162 |
Termékvizsgálatok | 171 |
Építőipari éghetőségi vizsgálatok | 171 |
Az építőanyagok éghetősége | 171 |
Az épületszerkezetek tűzállósága | 185 |
A villamosszerkezetek tűzállósága | 190 |
Szigetelőanyagok | 190 |
Villamos szerelési anyagok | 196 |
Műanyag csövek | 196 |
Műanyag szigetelésű vezetékek és kábelek | 197 |
A textíliák éghetősége | 200 |
A járműiparban alkalmazott műanyagok éghetősége | 203 |
A bányászatban alkalmazott műanyagok éghetősége | 205 |
Egyéb iparágakban alkalmazott műanyagok éghetősége | 207 |
Modellvizsgálatok | 208 |
Építőipar | 208 |
Műanyag csövek | 209 |
Műanyaghabok | 216 |
Műanyag tetők és álmennyezetek | 224 |
Műanyag padlók és falfestékek | 226 |
Üvegszálas polészterből készített hajtatóház | 226 |
Műanyag ajtók, ablakok | 227 |
Műanyag tárolóedények | 227 |
Egyéb modellkísérletek | 233 |
Irodalom | 234 |
Járulékos jelenségek a műanyagok égésekor | |
A műanyagok füstképzése | 241 |
Kutatások az Egyesült Államokban és Európában | 242 |
Az Egyesült Államokban és Európában alkalmazott fogalmak és jelölések | 242 |
Kutatások az Egyesült Államokban | 244 |
Az ASTM E 84 szerinti vizsgálat és az XP-2 kamra | 244 |
Az NBS-kamra | 246 |
Seader és Chien elméleti megfontolásai | 252 |
Nem optikai elven alapuló módszerek | 257 |
Kutatások Európában | 258 |
Kutatások Angliában | 258 |
Kutatások Franciaországban | 259 |
Kutatások a Német Szövetségi Köztársaságban | 260 |
Kutatások Svájcban | 260 |
Kutatások a szocialista országokban | 262 |
Kutatások Magyarországon | 262 |
Kutatások Japánban | 264 |
Japán kutatók által alkalmazott fogalmak és jelölések | 264 |
Japánban alkalmazott vizsgálati módszerek | 265 |
Saito elméleti megfontolásai | 266 |
Jin kutatásai a látási viszonyok vizsgálatára | 269 |
Monokromatikus fénnyel megvilágított jel láthatósága | 269 |
A színes jel láthatósága a füstön keresztül | 271 |
A füstsűrűség változása az idővel | 272 |
Füstképzés csökkentése | 273 |
A műanyagok égésgázainak mérgező hatása | 276 |
Analitikai vizsgálatok | 278 |
Laboratóriumi analitikai vizsgálatok | 279 |
Az égéskomponensek kimutatása Dräger-csövekkel | 279 |
A mérgező égésgázkomponensek mennyiségének becslése sztöchiometrikus számítással | 285 |
Biológiai vizsgálatok | 289 |
Különféle égésgázkomponensek mérgezési tünetei | 289 |
Szén-monoxid | 289 |
Szén-dioxid | 289 |
Kén-dioxid | 290 |
Kén-hidrogén | 290 |
Hidrogén-cianid | 290 |
Hidrogén-klorid, hidrogén-bromid | 290 |
Hidrogén-fluorid, fluorvegyületek | 290 |
Nitrogénvegyületek | 290 |
Alifás szénhidrogének | 291 |
Aromás szénhidrogének | 291 |
Oxigénhiány | 291 |
Állatkísérletek | 291 |
A mérgező hatás értékelése | 296 |
Az égés közbeni csepegés vizsgálata | 301 |
Irodalom | 302 |
A műanyagok tűzveszélyességének csökkentése | |
A műanyagok éghetőségének csökkentése | 305 |
Égésgátló adalékok | 307 |
Az égésgátlók hatékonysága | 307 |
Az égésgátlás mechanizmusa | 314 |
Halogéntartalmú égésgátlók | 314 |
Foszfortartalmú égésgátlók | 326 |
Szervetlen foszforvegyületek | 326 |
Szerves foszforvegyületek | 327 |
Foszfor mellett egyéb aktív elemet is tartalmazó égésgátlók | 332 |
Aminovegyületek | 337 |
Bórvegyületek | 340 |
Alumínioum-oxid-trihidrát | 341 |
Egyéb égésgátló hatású vegyületek | 344 |
Égésgátló koncentrátumok (mesterkeverékek) | 344 |
Az égésgátló adalékok élettani hatása | 345 |
A különféle műanyagok éghetőségének csökkentése égésgátló adalékokkal | 346 |
Poliolefinek | 346 |
Polisztirol | 347 |
Poli(vinil)-klorid | 349 |
Poliakrilátok | 353 |
Poliamidok | 354 |
Egyéb hőre lágyuló műanyagok | 354 |
Elasztomerek | 355 |
Poliuretánok | 355 |
Poliészterek | 358 |
Epoxigyanták | 359 |
Fenolgyanták | 361 |
Az éghetőség csökkentése felületi védelemmel | 361 |
Az éghetőség csökkentése különleges kémiai szerkezet kialakításával | 364 |
Műanyagtüzek oltása | 367 |
Oltóanyagok | 367 |
Víz | 368 |
Oltóhabok | 368 |
Oltóporok | 368 |
Szén-dioxid | 369 |
Halogénezett szénhidrogének (halon) | 369 |
Oltóeszközök | 369 |
Égő műanyagok oltása | 369 |
Égő laboratóriumi próbatestek oltása | 371 |
Kisméretű műanyagtüzek oltása | 371 |
Műanyagok alkalmazásának tűzvédelmi szabályozása | 371 |
Építőipar | 372 |
Raktározás, tárolás | 373 |
Járműipar, közlekedés | 376 |
Egyéb iparágak | 377 |
Irodalom | 379 |
Műanyaghulladék megsemmisítése égetéssel | 379 |
Irodalom | 385 |
Tárgymutató | 387 |