A műalkotás szemlélete

Tartalom

ELŐSZÓ XV
I. RÉSZ
ISMERETELMÉLETI ALAPVETÉS
1. A MŰVÉSZET
I. A kultúra és művészet - Magasabb rendeltetésünk és a művészet - Tudományos és művészi szemlélet - A művészi tevékenység lényege - A művészet lényege 3
II. Vallás, erkölcs és művészet - A valószerűség - Idealizálás - A művészet: kifejezés - Tartalom és alak 7
2. A SZÉP
A fogalom tisztázásának nehézségei - Főbb kísérletek - Ontológiai értelmezés - Axiológiai értelmezés - A viszony fogalma és a szép - A jó és a szép - A szép öncélúsága - Művészi igazság - A szép, mint lelki élmény - A jó, szép és igaz értékrendszere 12
3. AZ ESZTÉTIKA MÓDSZEREI ÉS PROBLEMATIKÁJA
Deduktív és induktív esztétika - Ismeretelméleti és pszichológiai módszerek - A szép értékjellege; vonatkozás és viszonyszerűség - Történelmi módszer - Objektív és leíró módszer - Kauzális és teleológiai szempontok - Normatív elvek - Az esztétikus törvénykutató és kodifikátor, de nem törvényalkotó - Az érvényesség elve - A szép fogalma és a természet - Az esztétika helye a tudományok rendszerében 20
4. AZ ESZTÉTIKAI KÖZÖSSÉG
I. A pszichológiai módszer nehézségei - Lelki jelenségek időbelisége és egyetlensége - Evolúciós jellege - Az ember és világa - Az emberi életközösség - Pszichikai közösség 29
II. Esztétikai közösség - Esztétikai közösség és a művész - A művészet tárgya - A tárgy feldolgozásmódja - A művész fokozott érzékenysége 33
III. Pszichikai közösség és egyéniség - Egyéniség és művészet - Faj és nemzet - Egyéniség és műélvezet - Nemzetköziség és művészet - Kulturális közösség - A nemzeti jelleget semmiféle fejlődés nem győzi le 38
5. FELOSZTÁS
I. Az esztétikai anyag felosztása - Az esztétikum központjában az ember áll - A megismerés tárgyainak ontológiai valósága - Az esztétika anyagának pszichikai alapjai - Történelmi előzmények - Érzés és akarat szerepe a műélvezetben és műalkotásban - Ezek fontossága - Az esztétikai megismerés - Az esztétikai megismerés és esztétikai érzelmek - Esztétikai észrevétel és megértés - Áttekintés 45
II. A művészetek felosztása - Erre irányuló kísérletek - Saját felosztásunk
II. RÉSZ
AZ ESZTÉTIKAI MEGISMERÉS
A) Az esztétikai észrevétel
6. AZ ESZTÉTIKAI ÉSZREVÉTEL ÁLTALÁBAN
Az érzéklés - Az érzéki és tartalmi elemek viszonya - Az érzéki elemek szimultán és szukcesszív érvényesülése - A különböző érzékletek szerepe - Az érzéklés alanyi föltételei - Az esztétikai küszöb - Az esztétikai segítség vagy fokozás elve 59
7. TÉRBEOSZTAS
I. A térbeosztás jelentősége általában - Az utcák s terek szabályozása - Koncentrikus térbeosztás - A térbeosztás szerepe a képírásban 65
II. A szobrászatban - A természetben - Párhuzamosság szervi adottságaink és az esztétikai szemlélet körében - A szimmetria - Vízszintes tagoltság - Dinamikus szimmetria - Jelentőség-szimmetria 68
III. Függőleges tagoltság - Nehézkedési erő - Piramidális szerkesztés - Egység és sokféleség - Tartalmi jelentőség szerint való csoportosítás függőleges irányban 73
IV. Aranymetszés - Részarányosság - Az alaki szép elve - Történelmi előzmények - Az ókori klasszikus művészetben - Végső következtetések 79
8. VONALVEZETÉS
I. Tömeg és vonal - Vonalszerűség - Tér beosztás és vonal 85
II. A vonal, mint a mozgás, és erő kifejezése - A »beleérzés« - A vonalak életében érvényesülő mechanikus törvényszerűség, mint a széphatás föltétele - Párhuzamosság a mechanikai törvényszerűség és a lelki élet között - Vonal és »kifejezés« 87
9. A HANG
I. Felsőbb- és alsóbbrendű érzékszervek - A hallás - A hallás kivételes jelentősége: az érzések kifejezése 93
II. A zene az érzelmek művészete - Az esztétikai tetszés alapelve és a zene érzelmi jellege - Az érzelmi jelleg és a hangok egymás fölötti elhelyezkedése - Az érzelmi jelleg és a matematikai alapok összefüggése - A zene függetlensége az anyagtól - Zene és építészet - A zene jelentősége 96
III. A hallás biológiai alapjai - A hallószerv - A csiga - A hártyás csiga - A Corti-féle szerv - A hallóideg 100
IV. A Helmholtz-féle elmélet, a hangérzet keletkezése 103
V. A hangérzetek keletkezése és az esztétikai tetszés törvénye - A hangok fizikája: a zörej - A zenei hangok erőssége - Magassága - Minősége - Színezete - Kombinációs hangok - Vokalizmus - Összhang 104
VI. Skálák, történelmi fejlődésük - A dur és a moll hangnemek 112
VII. A hangsor jelentősége - A tetsző hatás alapjai - A ritmus - Az ütem - A dallam 113
10. SZÍNEZÉS
I. A színes látás fontossága 118
II. Fiziológiája - A színes és színtelen látás biológiája - A színek megkülönböztetése - A színek fizikája - Színösszhang - Biológiai magyarázat - A biológiai és pszichológiai magyarázat ecyeaése - A színkontraszt - A színek osztályozása: Homogén, vagy prizmatikus színek - Prímér és szekundér színek - Meleg és hideg színek - Előre- és hátralépő színek - A színek teltsége és törtsége - A színek világossága - Kontraszthatások a művészi gyakorlatban - össze nem férő színkontrasztok - A színfoltok kiterjedésének hatása - A Field-féle elmélet - Az esztétikus színhatásnak a kontrasztelemek harmóniáján kívüleső föltételei - Fény- és hangtünemények párhuzamossága és eltérései 119
11. AZ ESZTÉTIKAI ÉSZREVÉTEL A KÖLTÉSZETBEN ÉS SZÓNOKLATBAN
Az emberi hang esztétikai értéke - Egyetemes törvényszerűségek - Részekre tagolt egység - A verses alak szerepe a kezdetleges kultúrában - Ritmus a szervi életműködésben - A művészet az emberi életműködés tükrözése - Ritmus és életközösség - A nyelv belső szabadsága a vers kötött formáiban - Alak és tartalom egysége - Rím és alliteráció - A nyelv zeneisége 142
B) Az esztétikai megértés
12. AZ ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉS ÁLTALÁBAN
Történelmi előzmények - Az esztétikai megértés jelentősége - Esztétikai megértés és pszichikai egység - Esztétikai közösség - Az esztétikai megértés sajátos vonásai: érzékletesség, rögtönösség, tudattalanság, alakszerűség, egyéniesség - A szimbólum - A művészet mint kifejezés - A tárgy és kifejezés viszonya - Az esztétikai megértés valódi tárgya - Szerkezeti elemek a díszítésben; stílszerűség
13. AZ ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉS AZ IPARMŰVÉSZETEK KÖRÉBEN
Kis- és nagyművészetek, vagy technikai és képzőművészet - Ábrázolás és reális valóság - A cél és az anyag - Goblen, szőnyeg - Mozaik - Üveg-kép - Bútor - Kisebb használati tárgyak -
Szerkezeti elemek a díszítésben; stílszerűség 163
14. AZ ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉS A NAGYMÜVÉSZETEK KÖRÉBEN: Az ÉPÍTESZET
I. Az építészet a tér művészete - Őse a többi térművészetnek - Kollektív művészet - A mai városrendezés - A tervező egyénisége 173
II. Iparművészet és építészet - A célfogalom szerepe - Dekoratív építészet - Diadalkapuk 176
III. Gyakorlati célú épületek - Gyakorlati rendeltetés - Kifejezés - Anyagszerűség - Térprobléma - A mai építészet és az alaki szépség kérdésé - A nemes anyagok alkalmazása - Modern építészet és a képzőművészetek 180
IV. Időjárási viszonyok - A freskó és szgrafittó - Klíma és stilusfejlődés - Stílus és faji jelleg 184
15. A SZOBRÁSZÁT
I. Építészet és szobrászat - Az esztétikai negáció és koncentráció elve - Zárt egység - A plaszticitás - Szobrászat és »beleérzés« - A mozgás. - Dekoratív szobrászat - A dombormű - Az épületek díszítő szobrai 188
II. Körülformált vagy önálló szobor - Természethűség, képmás - Valószerűség és művészi szabadság - Az anyag és alakítás - A márvány - A viasz - Terrakotta és biszküit - Bronz 194
16. A KÉPÍRÁS
A sík művészete - A térviszonyok ábrázolása a síkban - A tájkép - Zárt egység - A színtávlat - A levegő - Fény-es színproblémák - Valószerűség és annak határai a fény és színek visszaadásában - Az ábrázolás tárgyának és a technikai megoldásnak viszonya - A rajz - A karrikatúra - Szén és pasztell - Al fresco és al secco - A plakát - A falkép - A grafika 200
17. A ZENE - Irta Schroeder Attila báró dr.
Az akusztikai naturalizmus - Natura és tonalitás - Pszichológia és esztétika egysége - Formalisztikus zeneésztetika - Művészét és tartalom - Fenomenológia - Az esztétikum immanenciaja - Transzcendens zeneesztétika - Forma és ritmus - Az érzelem szerepe - Programzene - Az abszolút zene és tartalma - A zenei kifejezés útjai
18. IRODALMI MŰVEK ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉSE (A)
A belvilág költészete - Szónoklás - Líra
I. Poétikai elméletek. Élményszerűség - A képzelet - Tudattalanság - Érzelmiség - Utánzás - Eszme - Belső alak - Ugyanaz a mai poétikában - A műalkotás egészet alkot - A mi álláspontunk 241
II. A kifejezés - Anyagszerűség a költészetben - A beszéd értelmi jellege - Értelmi művészetek - A hatás rögtönössége az irodalomban - A költemény nem puszta hangkép - A lelki egység és a költészet - A nyelv időbelisége - Térbeliség a költészetben - Költői leírás - A magamérzés élvezete - Tudományos leírás 248
III. A szónoklás 253
IV. A költészet - Bel- és külvilág - A bel- és külvilág költészete - Belvilági költészet és fölosztása - Az epigramm - Tanító költemény - A dal - A többi lírai műfaj 255
19. IRODALMI MŰVEK ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉSE (B)
A külvilág költészete - 1. Epika
I. A belvilági elemek kibontakozása - Állatmesék - Allegória - A valóságérzés növekvése - Népmese 260
II. Hősi eposz - Műeposz - Lovagi eposz 263
III. A regény - A fantasztikus regény 266
IV. A legenda - Románc és ballada 268
20. IRODALMI MÜVEK ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉSE (C)
A külvilág költészete - 2. Dráma
A dráma a színpad költészete - Viszonya a többi művészetekhez - A dráma eredete - A drámai cselekvés - A színpadi kép - A drámai cselekvés kerek és befejezett - A hármas egység - A görög dráma --A mai dráma - A drámai jellem - A dráma a legmodernebb műfaj - Egyéni és kollektív - Színi, költői, vagy drámai hatási? - Drámai műfajok - A színész - Költő és színész viszonya - A színpadi játék - A színpad - A rendező 271
21. MOZGÁSMÜVÉSZETEK
Mozgókép - Tánc
I. A mozgókép - Előzmények - Lényege: kép és mozgás - A hangosfilm - Fejlődési zavarok - A fejlődés helyes iránya 282
II. A művészi tánc - Ritmus, erő, szimmetria - Az alaki szép művészete 284
III. RÉSZ
AZ ESZTÉTIKAI ÉRZELMEK
22. AZ ÉRZÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN
I. Irodalmi előzmények - Az érzések különállása - Perszeveráció, expanzió, diffúzió - Az érzések ellentétessége - Biotónuselmélet - Biológiai elmélet - Pszichológiai elmélet 289
II. Az érzések sokfélesége - Az érzések felosztása - Cohen a »tiszta« érzésekről 292
23. A SZÉPÉRZELMEK ALAPELEMEI (A)
I. Alanyi érzések - Az esztétikai és a többi érzelmek - Általános vagy közérzés - Képzetszerű kapcsolatok kísérő érzése - A megkönnyebbülés érzése - Asszociációs elmélet - Érzelmi elevenség - Akaratérzés - A műélvezet és műalkotás érzelmi kölcsönössége - A tetsző hatás föltételei: A szépérzék fejlődése - Az esztétikai nevelés - A viszony fogalma - Az ellentét - A sorrend - Az esztétikai kiegyenlítődés elve - Egységes törvényszerűség 297
24. A SZÉPÉRZELMEK ALAPELEMEI (B)
II. Tárgyi érzések - Funkcionális és tárgyi érzések - Ingererő és kvalitás - Fölrészelés és összefoglalás - A tárgy képzet- és érzéstartalma - Az emberileg jelentékeny élvezése 312
III. Közösségi, vagy kollektív érzések - Átviteles érzések - A művészetek antropomorfizmusa - A »beleérzés«-elmélet fejlődése - A belső utánzás elmélete 315
25. AZ ESZTÉTIKAI TETSZÉS LÉNYEGE
A tetszés alaptörvénye - L'art pour l'art - Kifejezés - Esztétikai koncentráció - Érzékletesség - Érzékletesség és költészet - Képzeleti szép - Egyéni és konkrét megvalósulás - Rögtönösség - Tudattalanság - A tudattalanság és a képzelet érzelmi jellege - A tudattalanság elméletének fejlődése - A műalkotás »egész« gyanánt való hatása. - összefoglalás: az esztétikai tetszés lényege 320
Betűrendes névmutató 333
Képmellékletek 335
KÉPMELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. TIZIAN: Lavinia, Színes.
2. SZINYEY-MERSE: Majális. Színes.
3. RIPPL-RÓNAI: A terebesi kastély éjjel. Színes.
4. COROT: Tájkép. Színes.
5. ZALA GYÖRGY: A millenniumi emlékmű Budapesten.
6. FADRUSZ JÁNOS: Mátyás király szobra Kolozsváron.
7. HORVAY JÁNOS: Kis furulyám.
8. MYRON: A diszkoszvető.
9. Az ú. n. Medici-Vénusz.
10. A paestumi Neptunus-templom.
11. a) Cave Canem!
b) Mozaikkút Pompejiben,
12. a) Vadmacska és libák.
b) Dísztál a Pompeji melletti Bosco Reale-ből.
13. a) A római Capitolium lépcsője,
b) A spanyol lépcső Rómában.
14. a) A milánói dóm oldalnézetben.
b) A milánói dóm reneszánsz kapuja.
15. a) A brandenburgi kapu Berlinben,
b) Az Isar-kapu Münchenben.
16. a) A Pitti-palota Firenzében.
b) A strassburgi dóm főkapuja.
17. A budai Szent Anna-templom kapudísze.
18. a) A Vettiusok peristylje Pompejiben,
b) Részletek a velencei Doge-palotáról.
19. a) A párisi Etoile.
b) A Maximilianeum Münchenben.
20. SCHULEK: Halászbástya.
21. STEINDL: Részlet a budapesti Országházról.
22. a) A debreceni Déri-múzeum homlokzata a Medgyessy-szobrokkal.
b) FADRUSZ JÁNOS: Wesselényi Miklós szobra Zilahon.
c) MEDGYESSY FERENC: A sárospataki hősi emlék.
23. A Közmunkatanács épülete Budapesten.
24. Csomózott szőnyeg.
25. RÓTH MIKSA: A debreceni Vármegyeház üvegablaka.
26. BOCHENEK: A Zeising-féle aranymetszés embernél.
27. Krisztus, a jó pásztor. Galla Placidia síremléke. (Ravenna.)
28. MICHELANGELO: Ádám teremtése.
29. MICHELANGELO: Éva teremtése.
30. MICHELANGELO: A bűnbeesés.
31. MICHELANGELO: A vízözön.
32. RAFFAEL: A Sixtus-Madonna és kompozíciója.
33. a) RAFFAEL: Az athéni iskola,
b) RAFFAEL: Disputa.
34. RAFFAEL: II. Gyula pápa.
35. GIORGIONE: A család.
36. TIZIAN: V. Károly.
37. REMBRANDT: Bruyningh-képmás.
38. REMBRANDT: Éjjeli őrjárat.
39. REMBRANDT: Anatómiai lecke.
40. REMBRANDT: Levétel a keresztről.
41. RUBENS: Három királyok imádása.
42. MUNKÁCSY MIHÁLY: Mozart halála.
43. a) KÁPLÁR MIKLÓS: A Hortobágy.
b) MITROVICS MIKLÓS: A kácsárdi szőlőhegyen.

Témakörök