A műalkotás szemlélete

Előszó

E könyvnek első kidolgozását 1914-1922. végeztem s főbb irányvonalait 1923 május 7.-én mutattam be az Akadémia I. osztályában. A régi kézírást később újból elővettem és a beosztás és alapelvek megtartásával ugyan, de egészen átdolgoztam. Ebben az átdolgozott alakban nyujtom át most a közönségnek. Közben más tudományos feladatokkal voltam ugyan elfoglalva, életem főcélját, egy rendszeres magyar esztétikának a megalkotását azonban sohasem tévesztettem szem elől s ebbe a körbe tartozó tanulmányaim kiegészítésével állandóan foglalkoztam. Abból az elvből kiindulva, hogy életrevaló tudományrendszer csak mint előző fejlődési sor folytatása alakulhat ki valamely nemzeti kultúra keretében, részletesen feldolgoztam s 1928-ban kiadtam A Magyar Esztétikai Irodalom Történetét, mint ahogy több nagy rendszer megalkotói: Lotze, Zimmermann, Schasler, Croce stb. is történeti műveikkel támasztották alá elméleti fejtegetéseiket.
Alapvető gondolatom, hogy a művészetet, mint az emberi szellem legjellemzőbb kifejezését kell fölfogni, többeknél játszik nagy szerepet. Azzal a nézetemmel pedig, hogy a művészetet elsősorban mint kifejezést kell értelmezni - ami egyébiránt az előbbiből önként következik - legközelebb Crocehoz állok. Máskülönben azonban sem íróhoz, sem rendszerhez szorosabban nem csatlakoztam. A pszichológiai módszer alkalmazásának régi híve vagyok ugyan, azonban ennek esetleges egyoldalúságait is igyekeztem elkerülni. Irodalom- és művészettörténeti tanulmányaim felhasználásával párhuzamosan alkalmazom a fenomenológiai módszert és az ismeretelméleti tanulságokat. Általában erősen ápolom - bár tartózkodom erőszakolásától - a széptudomány szerves kapcsolatát a bölcselettel. Vissza

Fülszöveg

KÉPMELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. TIZIAN: Lavinia. Színes.
2. SZINYEY-MERSE: Majális. Színes.
3. RIPPL-RÓNAI: A terebesi kastély éjjel. Színes.
4. COROT: Tájkép. Színes.
5. ZALA GYÖRGY: A millenniumi emlékmű Budapesten.
6. FADRUSZ JÁNOS: Mátyás király szobra Kolozsváron.
7. HORVAY JÁNOS: Kis furulyám.
8. MYRON: A diszkoszvető.
9. Az ú. n. Medici-Vénusz.
10. A paestumi Neptunus-templom.
11. a) Cave Canem! b) Mozaikkút Pompejiben.
12. a) Vadmacska és libák.
b) Dísztál a Pompeji melletti Bosco Reale-ből.
13. a) A római Capitolium lépcsője.
b) A spanyol lépcső Rómában.
14. a) A milánói dóm oldalnézetben.
b) A milánói dóm reneszánsz kapuja.
15. a) A brandenburgi kapu Berlinben.
b) Az Isar-kapu Münchenben.
16. a) A Pitti-palota Firenzében.
b) A strassburgi dóm főkapuja.
17. A budai Szent Anna-templom kapudísze.
18. a) A Vettiusok peristylje Pompejiben.
b) Részletek a velencei Doge-palotáról.
19. a) A párisi Etoile.
b) A Maximilianeum Münchenben.
20. SCHULEK: Halászbástya.
21. STEINDL: Részlet a budapesti Országházról.
22. a) A debreceni Déri-múzeum homlokzata a Medgyessy-szobrokkal.
b) FADRUSZ JÁNOS: Wesselényi Miklós szobra Zilahon.
c) MEDGYESSY FERENC: A sárospataki hősi emlék.
23. A Közmunkatanács épülete Budapesten.
24. Csomózott szőnyeg.
25. RÓTH MIKSA: A debreceni Vármegyeház üvegablaka.
26. BOCHENEK: A Zeising-féle aranymetszés embernél.
27. Krisztus, a jó pásztor. Galla Piacidia síremléke. (Ravenna.)
28. MICHELANGELO: Ádám teremtése.
29. MICHELANGELO: Éva teremtése.
30. MICHELANGELO: A bűnbeesés.
31. MICHELANGELO: A vízözön.
32. RAFFAEL: A Sixtus-Madonna és kompozíciója.
33. a) RAFFAEL: Az athéni iskola.
b) RAFFAEL: Disputa.
34. RAFFAEL: II. Gyula pápa.
35. GIORGIONE: A család.
36. TIZIAN: V. Károly.
37. REMBRANDT: Bruyningh-képmás.
38. REMBRANDT: Éjjeli őrjárat.
39. REMBRANDT: Anatómiai lecke.
40. REMBRANDT: Levétel a keresztről.
41. RUBENS: Három királyok imádása.
42. MUNKÁCSY MIHÁLY: Mozart halála.
43. a) KÁPLÁR MIKLÓS: A Hortobágy.
b) MITROVICS MIKLÓS: A kácsárdi szőlőhegyen. Vissza