Előszó
A Pytheas Kiadó célja megalakulása óta a történeti szempontból nagy jelentőségű tanulmányok, források kiadása és irodalmi gondozása. E program keretébe illeszkedik a "Mosonszentjánosi Kódex" megjelentetése is. E műnek érdekessége, hogy egy Magyarországon élő német eredetű etnikai csoport német nyelven íródott, XVII-XVIII. századi emléke. A Kódex műfaja talán a biblia pauperum típusához áll a legközelebb, azaz bibliai jeleneteket dolgoz fel, ugyanakkor képi és írásos kompozícióban sajátos népi látásmódot tükröz. A kódex azonban ennél jóval több: vallásos és népi fogantatású énekek gyűjteménye, különböző népi játékok leírása, és egy hitét, szokásait, nyelvét szigorúan őrző nép irodalmi hagyatéka, lenyomata. Az említett néhány sajátosság is bizonyítja, hogy ez a Johann Anton Lang keze munkáját dicsérő írásmű milyen fontos német-magyar kultúrtörténeti forrás. A Pytheas Kiadó ezért vállalkozott a kódex kiadására, pontosabban a legszebb szövegrészek kétnyelvű (német és magyar) közlésére, amelyek Manherz Károly válogatásában az eredeti sorrendet követik. A szöveggel párhuzamosan közreadjuk a kódex teljes illusztrációs anyagát, 51 képet, valamint néhány különösen szép iniciálét, ezek önmagukban is önálló képzőművészeti értéket képviselnek. A teljes szövegkiadásra, elsősorban terjedelmi okok miatt, sajnos nem vállakozhattunk, a kiemelt részek azonban meggyőzően reprezentálják az egész művet.
A szerkesztésnél azt az elvet igyekeztünk megvalósítani, hogy az illusztrációk és a szövegválogatások külön-külön is érthető egységet alkossanak, s így a kódex megismerésének egy-egy különböző szempont szerinti megközelítését kínálják.
A könyv első fejezete a Mosonszentjánosi Kódex keletkezési körülményeit, szellemtörténeti jelentőségét vázolja. A második fejezetben mutatjuk be a kép- és szöveganyagot. A harmadik fejezet a Mosoni-síkságról és az itt élő németségről ad összefoglaló képet egy rövid tanulmány keretében. A könyvet egy részletes bibliográfia zárja, mely közli az alapvető forrásanyagot, és az érdeklődők számára további támpontokat nyújt a téma vizsgálatához.
Itt fejezzük ki külön köszönetünket a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárának és személyesen néhai dr. Szabó Flóris főkönyvtárosnak, valamint dr. Várszegi Asztrik püspök és főapát úrnak, és a Rendnek azért, hogy e fontos történeti és irodalmi emlék kiadását együttműködésükkel lehetővé tették.
Ugyancsak köszönetünket fejezzük ki a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának, valamint az Osztrák-Magyar Akció Alapítványnak a könyv kiadásához nyújtott támogatásért.
Vissza