A mosonmagyaróvári nagyüzemek szerepe a városkép kialakításában

Előszó

Moson nagyközség és Magyaróvár város 1939-ben egyesültek. A történelmi múltú, ős; nevéhez mindkettő ragaszkodott és így az új város Mosonmagyaróvár néven került a helységnévtárba és a köztudatba. (Térkép melléklet) A város 700 hektár területen a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, a budapesti-bécsi műút két oldalán, Budapesttől 169 km-re az ország délnyugati határán fekszik. Az országalapító I. István király idejében a királyi várral rendelkező Moson az ország egyik legkisebb megyéjének névadója és 250 évig székhelye. A XIII. század második felében pontosan 1271-ben Ottokár cseh király hadai földig lerombolták a várat és az többé fel sem épült. Ugyanez a sors érte Magyaróvár római alapokra épült várát is, azonban az, mint a történelem folyamán állandó királyi, illetve I. Ferdinándtól Királynői birtok központja, ismételten újra épült.
Az utóbbi település előnyös stratégiai helyzete miatt a védtelenné vált Moson rohamosan elvesztette jelentőségét és nem telt bele egy század, 1345-ben már hivatalosan Magyaróvár a megye székhelye. A két település egymástól két kilométernyire, a következő évszázadokban közösen, de nem egyformán vészelte át a történelem viharát. Magyaróvár a vár tövében, annak, és a szerte ágazó Lajta (akkor sárvíz), valamint a Mosoni-Duna mocsarainak védelme alatt, városfallal körülvéve, bár korlátozott terjeszkedés lehetőségekkel a történelem viharait jobban át tudta vészelni. Ugyanakkor Moson védtelenül ki volt szolgáltatva minden ellenséges támadásnak. Lakossága védelmet csupán a környező dunai és hansági mocsárvilágban talált, ahol igen gyakran csak puszta életét menthette meg. Vissza