A monetáris irányítás

Tartalom

A kiadó előszava 11
Bevezetés 13
1. A monetáris politika működésének intézményi kerete 15
1.1. A monetáris hatóságok 15
1.2. Kereskedelmi (betétteremtő) bankok 20
1.3. Nem monetáris pénzintézetek 24
Függelék az 1. fejezethez 26
1. A pénzintézeti rendszer fejlődése. Történeti visszatekintés 26
2. A gazdasági szektor és a monetáris közvetítők mérlegei 30
2. A pénzállomány és a likviditás mérése 32
2.1. A monetáris rendszer összevont mérlege 32
2.2. A pénzállomány mérése, monetáris aggregátumok 33
2.3. A pénzállomány klasszifíkációjában jelentkező eltérések
a nemzeti és nemzetközi módszertanban 34
2.4. A pénzkínálat változását előidéző tényezők meghatározása 35
2.5. A pénzkínálat változását előidéző tényezők monetáris
politikai megközelítése 37
2.6. A pénzforgalmi adatok származtatása a pénzintézetek
mérlegének állományi adataiból 42
Függelék a 2. fejezethez 44
1. Monetáris aggregátumok az Egyesült Királyságban 44
2. A monetáris rendszer összevont mérlege 46
3. A pénzteremtés mechanizmusa 47
3.1. A pénzmultiplikátor makrogazdasági megközelítése 47
3.2. A pénzmultiplikátor üzemgazdasági megközelítése 49
3.3. A pénzmultiplikátor stabilitása 55
3.3 .1. A banki szolgáltatások növekvő igénybevételének
hatása a készpénz/betét arányra 55
3.3 .2. A hitelexpanzió adminisztratív szabályozása 56
3.3.3. A gyorsuló infláció beépülése a várakozásokba 57
3.4. A hitelmultiplikátor 58
4. A pénz kereslete 60
4.1. A pénzkereslet indítékai 61
4.1.1. A tranzakciós pénzkereslet 61
4.1.1.1. A tranzakciós pénzkereslet készletelméleti megközelítése 61
4.1.2. Az óvatossági pénzkereslet 63
4.1.3. A spekulációs pénzkereslet 64
4.2. A pénzkereslet számszerűsítése 66
4.2.1. A pénz forgási sebességén alapuló pénzkereslet-számítások 66
4.2.1.1. A forgási sebesség hosszabb távú alakulása 68
4.2.2. A pénzkeresleti függvény 69
4.3. A pénz forgási sebessége gyors infláció idején: az inflációs
adó és a seigniorage értelmezése 73
5. A pénz gazdasági hatásmechanizmusa - a monetáris
célkitűzések rendszere 76
5.1. A monetáris politika transzmissziós mechanizmusa 76
5.1.1. A monetarista iskola felfogása a monetáris politika
transzmissziós mechanizmusáról 76
5.1.2. A keynesi iskola felfogása a monetáris politika
transzmissziós mechanizmusáról 79
5.1.3. A hagyományos tervgazdasági iskola felfogása a
monetáris politika transzmissziós mechanizmusáról 80
5.2. A likviditásfelesleg monetáris politikai kezelésének
lehetőségei 80
5.3. A transzmissziós mechanizmus értelmezése a
gyakorlati monetáris politikában 82
5.4. A monetáris politika célkitűzéseinek csoportosítása 85
5.4.1. A végső célkitűzések 85
5.4.2. A közbeeső célkitűzések 86
5.4.3. Az operatív célkitűzések 88
5.4.4. A monetáris célkitűzések értékének megválasztása 88
5.4.5. A pénzmennyiségi és a kamatcélkitűzések konfliktusának
feloldása 89
6. A monetáris programozás alapjai 90
6.1. A fizetésimérleg-célkitűzés számszerűsítése a
pénzügyi programban 90
6.2. A költségvetési egyenleg finanszírozási struktúrája és
bevezetése a pénzügyi programba 92
6.3. A pénzkereslet számszerűsítése a gyakorlatban 92
6.4. A hitelexpanzió lehetséges mértéke 94
6.5. A monetáris program előirányzatainak összehangolása
a gyakorlatban 94
6.6. Egyszerű makromodellek felhasználása a monetáris
programok készítésénél 97
6.6.1. A Polak-modell 98
6.6.2. A Polak-modell kiterjesztése a kétszintű bankrendszerre 99
6.6.3. A fejlettebb pénzpiacokkal rendelkező országokra
alkalmazható modellek 100
6.6.4. A monetáris politikai modellek a gyakorlatban 101
7. A monetáris politika eszközeinek megválasztása 104
7.1. A monetáris politika direkt eszközei 104
7.1.1. A kamatszabályozás alkalmazása 104
7.1.2. A hitelplafonok (kontingensek) rendszerének alkalmazása 1
7.2. A monetáris politika indirekt eszközei 107
7.2.1. A kötelező tartalékráta változtatása 107
7.2.2. A kötelező tartalékolás rendszerének kialakítása 108
7.2.2.1. A kötelező tartalék alapjai 108
7.2.2.2. A kötelező tartalék elhelyezésére igénybe vehető eszközök
7.2.2.3. A kötelező tartalék szintje 109
7.2.2.4. A kötelező tartalék díjazása 109
7.2.2.5. A kötelező tartalék számítási módjának meghatározása 1 ]
7.2.3. A monetáris bázis kínálati összetevőire ható eszközök 111
7.2.3.1. A rediszkontpolitika 111
7.2.3.2. A refinanszírozási politika 112
7.2.3.3. Nyíltpiaci műveletek 113
7.2.3.4. A pénzkínálatra ható egyéb eszközök 114
7.3. Az erkölcsi ráhatás (morál suasion) 115
7.4. A monetáris politika vezérlése: kötött szabályok
avagy rugalmas döntések 115
8. A kamatmeghatározás mechanizmusa 117
8.1. Történeti visszatekintés 117
8.2. A jelenkori monetáris politikában érvényesülő
kamatelméletek 118
8.2.1. A hitelezhető pénzalapok elmélete 118
8.2.2. A likviditáspreferencia elmélete 119
8.2.2.1. A reálpénzkereslet és a kamatszint összefüggése 120
8.2.2.2. A reálpénzkínálati görbe formája és a pénzpiaci
egyensúly feltételei 122
8.2.2.3. Az „alkalmazkodó" monetáris politika értelmezése 124
8.2.2.4. A kiszorítási (crowding out) probléma értelmezése 126
8.2.2.5. A kamatszint átmeneti változása 126
8.2.2.6. Az inflációs várakozások és a reálkamat változása 127
8.3. A pénzkínálat és a kamatszint összefüggése a gyakorlatban 128
9. A hozamgörbék kialakulásának magyarázata 129
9.1. A hozamgörbe fogalma és kialakulása 129
9.2. A hozamgörbék kialakulásának magyarázata 132
9.2.1. A várakozási elmélet 132
9.2.2. A likviditásprémium elmélete 133
9.2.3. Az intézményi vagy kockázatfedezési elmélet 133
9.3. A hozamgörbe jelentősége a monetáris irányítás szempontjából 134
10. Az áru- és pénzpiacok egyidejű egyensúlyának kialakulása 135
10.1. A pénzpiac egyensúlyi görbéjének származtatása 135
10.2. Az LM-görbe speciális formája 137
10.3. Az árupiacok egyensúlyi görbéjének származtatása 138
10.4. Az IS-görbe speciális formája 141
10.5. A kivitel és a behozatal bevezetése az áru- és pénzpiaci
egyensúly diagramjába 141
10.6. Az árupiaci és a pénzpiaci egyensúly együttes megvalósulása 142
10.7. A monetáris és a fiskális politika eredményessége az IS- és az LM-görbe különböző formái mellett 145
10.8. A fizetésimérleg-egyensúly figyelembevétele az együttes
áru- és pénzpiaci egyensúly diagramjában 147
10.8.1. A BP-görbén lévő és azon kívüli pontok értelmezése 148
10.8.2. Az áru- és pénzpiacok, valamint a fizetési mérleg
egyidejű egyensúlyának kialakulása 149
10.8.3. Az általános egyensúly a tökéletes külföldi tőkemobilitás esetén 150
11. A monetáris politika eszközeinek és célváltozóinak megválasztási
szempontjai 152
11.1. A stabilitás és az instabilitás értelmezése 153
11.2. Az eszközök megválasztása az IS- és az LM-függvény
stabilitása esetén 153
11.3. Az eszközök megválasztása a pénzpiac instabilitása esetén 153
11.4. Az eszközök megválasztása az árupiac instabilitása esetén 154
11.5. Az eszközök megválasztása az áru- és pénzpiacok
egyidejű instabilitása esetén 155
11.6. A monetáris politikai eszközök kombinációja 156
12. A monetáris irányítás analitikai kerete liberalizált pénzügyi
rendszerben 157
12.1. A diszkontkincstárjegyek és a jegybanki pénzpiaci
instrumentumok árverésének használata monetáris
szabályozási célokra 158
13. A magyar monetáris irányítás 162
13.1. A kétszintű bankrendszer létrehozása 163
13.2. A vállalati és a lakossági banktevékenység integrálása 164
13.3. A devizabanki tevékenységek decentralizálása 165
13.4. A piaci szerkezet változása 167
13.5. A pénzpiac kialakulása 168
13.5.1. A kincstárjegyek aukciós piaca 169
13.5.2. A jegybank által szervezett bankközi pénzpiac 170
13.5.3. A kereskedelmi kötvények (commercial papers)
piacának kialakulása 172
13.6. A monetáris politika eszközei a kétszintű bankrendszerben 172
13.6.1. A kötelező tartalékelőírások 173
13.6.2. A refinanszírozási politika 173
13.6.2.1. A rövid lejáratú refinanszírozási politika jellemzői
1991-ig 173
13.6.2.2. A rövid lejáratú refinanszírozási politika jellemzői
1992-től 174
13.6.2.3. A középlejáratú refinanszírozási hitelek 174
13.6.3. A jegybank szelektív hitelkeretei 175
13.6.3.1. Az állami vagyon értékesítéséhez kapcsolódó
refinanszírozási konstrukciók 175
13.6.3.2. A szállítást megelőző exportfinanszírozási konstrukció 175
13.6.3.3. A vállalkozások élénkítésére bevezetett hitelkonstrukciók 176
13.6.4. Reorganizációs hitel az élelmiszergazdaság részére 176
13.6.5. Nyíltpiaci típusú műveletek 176
13.6.6. Devizaswapok, határidős műveletek és
devizafedezet mellett nyújtott refinanszírozó hitelek 177
13.6.7. A jegybanki kamatpolitika és a betét-, illetve
hitelkamatok alakulása 178
13.6.7.1. A pénzintézetek vállalati hitelekre és betétekre
felszámított kamatainak alakulása 179
13.6.8. Árfolyampolitika 182
13.7. A hitel- és pénzfolyamatok alakulása a kétszintű
bankrendszer kialakulása utáni időszakban 182
13.7.1. A hitel- és pénzfolyamatok 1989 végéig 182
13.7.2. A pénz-és hitelfolyamatok alakulása 1990-94-ben 185
13.8. A monetáris politika korlátai 188
13.8.1. A vállalatközi kényszerhitelek („sorbanállás") növekedése 188
13.8.2. A bankrendszer strukturális gyengeségei 191
13.8.2.1. Az 1992. évi bankcsődök 192
13.8.2.2. Az 1992-93. évi hitelkonszolidáció 193
13.8.2.3. Az 1994. évi hitelkonszolidáció 197
13.9. A jegybanki önállóság és a jegybanki
szabályozás problémái 198
Függelék: Feladatgyűjtemény 201
Rövidítések jegyzéke 242
Irodalomjegyzék 244

Témakörök