Előszó | 9 |
Bevezetés | 11 |
A mondatszó fogalma | 11 |
A fogalom jelölésére használt műszók | 16 |
Az ókori görög grammatikusok | 26 |
Az ókori latin grammatikusok | 26 |
A középkori latin grammatikusok | 27 |
Az újkori nemzeti nyelvtanok | 30 |
A legújabbkori nyelvtanok és nyelvtudományi irodalom tanulságai | 31 |
A magyar nyelvtanok és a magyar nyelvtudományi irodalom tanulságai | 33 |
A mondatszók tipizálása | 36 |
Kifejező érték szerinti tipizálás | 43 |
Érzelemkifejező mondatszók vagy indulatszók | 43 |
Az akaratkifejező (akarati) mondatszók | 55 |
Az érzékeléssel, a szemlélettel, a gondolati tartalom kifejezésével kapcsolatos mondatszók | 66 |
A mutató mondatszók | 85 |
Az elkülönületlen mondatszók | 88 |
Alkalmi átvitelek | 90 |
A funkcionális tipizálás főbb típusainak és átmeneti típusainak áttekintése | 91 |
A mondatszók tipizálása a használók köre szerint | 92 |
A népnyelv és a nyelvjárások mondatszavai | 92 |
Egyes foglalkozási ágak sajátos mondatszavai | 93 |
Az argó sajátos mondatszavai | 93 |
A gyermeknyelvi (dajkanyelvi) mondatszók | 94 |
A mondatszók etimológiai tipizálása | 100 |
Belső keletkezésű mondatszók | 101 |
Idegenből átvett mondatszók | 106 |
A mondatszók mondattani, szintaktikai jellemző sajátságai | 109 |
Az önálló mondatként való használat | 109 |
A tagmondatként való használat | 111 |
Átmenet a tagmondatként és mondatba vagy tagmondatba épülő módosítóként való használat közt | 119 |
Vonzattal járó mondatszók | 121 |
Állítmányszerű használat | 121 |
Jelzőként használt mondatszók | 122 |
Alanyként, tárgyként, határozóként és birtokos jelzőként használt mondatszók | 122 |
A mondatszók mondatjelentéstani sajátságai | 123 |
A mondatszók szótani jellemző sajátságai | 129 |
A szójelentéstani sajátságok áttekintése | 129 |
A mondatszók azonos-alakúsága | 130 |
A mondatszók többjelentésű volta | 131 |
Rokon jelentésű mondatszók | 131 |
Ellentétes jelentésű mondatszók | 131 |
Szóalaktani sajátságok | 133 |
A mondatszók személyragozhatóságának kérdése | 133 |
Önállóan is használt mondatszók ismételhetősége | 137 |
Alaktanilag elemezhető mondatszók | 143 |
Szóismétléssel, szótagismétléssel keletkezett mondatszók | 144 |
Ikerítéssel, ikerszók analógiájával magyarázható mondatszók | 151 |
Összetapadással "összetétel"-lel magyarázható mondatszók | 160 |
Képzéssel magyarázható mondatszók | 200 |
Szóvegyüléssel magyarázható mondatszók | 288 |
Többféleképpen származtatható mondatszók | 289 |
A mondatszó mint más szófajú összetett szó előtagja | 298 |
A mondatszó mint más szófajú képzett szó alapszava | 303 |
Mondatszóból képző nélkül lett névszók | 381 |
Mondatszók határozóragos alakjából önállósult határozószók | 383 |
Mondatszóból lett módosítószók | 383 |
Mondatszóból fejlődött kötőszók | 384 |
A hangtani jellemző sajátságok áttekintése | 385 |
A mondatszók helye a nyelvtani rendszerben | 387 |
Rövidítések jegyzéke | 395 |
Jelmagyarázat | 401 |
Szómutató | 402 |
Toldalékok mutatója | 427 |
Tárgymutató | 429 |