Bevezetés | 9 |
A funkcionális tudományrendszerezés és a gyakorlati szükségletek | 17 |
A tudományok polgári és marxista igényű osztályozása | 30 |
A tudományok osztályozásának történeti előzményei és néhány polgári kísérlete | 30 |
Engels a mozgásformák és a tudományok összefüggéséről | 36 |
Kedrov klasszifikációs rendszere | 38 |
Viták a mozgásformákról | 46 |
Egyéb osztályozási javaslatok | 52 |
Az osztályozás kiritikai összefoglalása (különös tekintettel a mozgásformákon alapuló kísérletekre) | 59 |
A tudományok elsődleges felosztása | 63 |
Tudománytérképek és regiszterek | 63 |
A tudományregiszterek inkonzisztenciája: a geológiáról készült esettanulmány alapján | 71 |
Kritikai megjegyzések a tudományszakok ábrázolásához és áttérés az osztályozásról a rendszere | 75 |
Régi elvek helyett újak bevezetése | 75 |
Elavult térszemlélet a tudományok osztályozásában | 90 |
A tudományok rendszerének logikai és matematikai ábrázolása | 94 |
A tudomány mint rendszer és helye a társadalomban | 109 |
A tudományok fejlődéstörvényei | 111 |
A tudományok kapcsolódási rendszere: differenciálódás és integrálódás | 118 |
A tudomány operatív fogalma | 129 |
Néhány gondolat a tudomány jövőjéről | 138 |
A tudományok "másodfajú" felosztása | 142 |
Az "alkalmazott tudományok" problémája | 147 |
Az "elméleti" és "gyakorlati" tudományok | 150 |
"Határtudományok" | 154 |
A mérnöki tudományok rendszertani sajátosságai | 158 |
A vegyészmérnöki tudományról | 165 |
A "másodfajú" felosztások kritikai összefoglalása | 172 |
A társadalmi-gazdasági szükségletek szerinti rendszerezés | 176 |
A cél és a módszer szerepe | 177 |
Kiemelt cél: a tudományok közvetlen termelőerővé válása | 180 |
A tipizálás mint a cél szerinti rendszerezés egyik formája | 184 |
A tudományos ismeretek rendszerezésének egyik formája | 184 |
Munkamegosztás és tudományszervezés | 205 |
A hálószerű tudománystruktúrák | 209 |
A tudomoánytan (Science of Science) ágazati felfogása | 209 |
Áthidaló megoldások | 212 |
A tudomány "tradicionális" felfogásának általános jellemzése | 214 |
A tudomány "korszerű" modelljének jellegzetésségei | 215 |
A tudományelmélet és a tudománygyakorlat ellentomándása | 217 |
Az ágazati tudományszemlélet és a tudományosztályozás kritikája | 219 |
A tudomány és a tudományágak (szakok) fogalma kritikai átértékelésének szükségessége | 221 |
A tudományrendszerezés problémájának hálószerű kérdése | 225 |
A hálóképzés néhány kérdése | 231 |
A Science of Science, a tudományszervezés, a tudománypolitika és a politikai tudomány hálózatos összefüggéséről | 233 |
A tudományok rendszerezésének szerepe a szekemberképzésben | 236 |
A felsőoktatás rendszerének erényei és hibái | 237 |
A pedagógiai forradalom történelmi szükségeszerűsége | 239 |
Az oktatott és a kutatott tudomány ellentmondása | 240 |
Áttérés a tudomány tematikus osztályozásaioról a funkcionális rendszerezésre | 244 |
Differenciálódott tantárgyak helyett egyetlen "integrált tudomány" kialakítása | 247 |
Az optimalizált képzés szervezéstechnikai kérdései | 252 |
Korszerűsítési tendenciák a felsőoktatásban és a szakember új típusa | 255 |
Összefoglaló megjegyzések a hálószerkezetű oktatási javaslatról | 259 |
Befejezés | 263 |
Contents | 265 |