kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 247 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Kézirat. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: J1-314. Kihajtható melléklettel. |
Előszó | |
A szervezés intézményesülése és tudománnyá válása | 9 |
A szervezés intézmény- és elmélettörténetének viszonya | 9 |
A modern társadalmi mechanizmus fő intézményi rendszerei: termelés, igazgatás, politika, képzéskutatás | 11 |
A szervezés iránti igény kifejlődésének formális jegyei, és a szervezés - formális ismérvének szerinti - alaptípusai | 13 |
A szervezés társadalmi meghatározottsága | 17 |
A társadalmak szervezési kapacitását befolyásoló általános tényezők | 17 |
A tradicionális eljárás és a "nagyember" a szervezésben | 23 |
A szervezés professzióvá válása és modern hivatása | 25 |
A szervezéstudomány kialakulása és a folyamat akadályozó társadalmi tényezők | 26 |
A termelési forma fejlődése és az üzem(munka-) szervezés speciális tudománya | 35 |
A termelésszervezeti formák változásai és társadalomalakító funkciójuk a kapitalizmus kezdetétől napjainkig | 35 |
Az üzem (a gyár) formaváltozásai | 36 |
Az európai gazdasági fejlődés típusai | 38 |
Az üzemszervezés tudománnyá válása | 42 |
Taylor szerepe az üzemszervezés-tudomány megalapozásában | 43 |
Taylor módszere: a munka-művelet mérése | 44 |
A taylorizmus szakmai, ideológiai kritikája | 56 |
A szocialista országok üzemszervezés-tudománya | 57 |
Az igazgatás intézményei és az azokra vonatkozó főbb tudományos nézetek | 62 |
Az igazgatási szervezés fő területei: a vállalat (intézet) és a modern állam | 62 |
A vállalati (magán) igazgatás kialakulása | 64 |
A magánszféra elsődlegességén alapuló liberális állam | 67 |
A tőkés igazgatási állam | 72 |
A szovjet típusú igazgatási állam kialakulása és fejlődése | 79 |
Az igazgatási viszonyok szervezéstudományi irányzatai | 88 |
A XIX. századi normativista igazgatási koncepciók | 89 |
Az állam marxista igazgatási elmélete | 91 |
A termelési szervezetek igazgatási viszonyaiból kiinduló igazgatástudományi irányzat: az igazságtan | 99 |
A szocialista igazgatási szaktudomány | 107 |
Napjaink fő társadalmi és állami politikai mechanizmusainak kialakulása | 111 |
A társadalom vezetésének politikai szervei | 111 |
A polgári és szociáldemokrata tömegpártok | 112 |
A polgári politikai szociológia kezdetei | 116 |
Az új típusú marxista párt szervezésének lenini elmélete és gyakorlata | 118 |
Az állami-politikai alapszervek szervezeti problémái | 128 |
A polgári állam politikai alapformái | 128 |
A parlamentarizmus kritikája | 131 |
A szocialista állami-politikai struktúra elvi alapjai | 133 |
A szocialista állami politikai szervek fő szervezeti sajátosságai | 135 |
Az állami-politikai alapszervek fejlesztése | 137 |
A mozgalmi típusú politikai szervek | 140 |
A mozgalmi szervezet ismérvei | 140 |
A mozgalmi politikai szervek funkciói | 141 |
Mozgalmi és formális szervezés viszonya | 142 |
Titkos társaságok | 143 |
A magasabb képzettség szükségessége és a tudományos-technikai forradalom által teremtett szervezési igény | 145 |
A modern oktatás társadalmi és szervezeti problémái | 145 |
A művelődés és képzés új rendszerének kialakulása | 145 |
Az oktatási rendszerrel szemben támasztott környezeti igények | 149 |
A politika, mint az oktatás célrendszerének meghatározója | 153 |
Szocialista oktatási célrendszerünk fejlődési szakaszai | 155 |
Iskola- és oktatásügyi szervezéstan | 161 |
Oktatásirányítás és iskolavezetés szervezésének néhány aktuális problémája | 163 |
A tudomány és technika szervezettségének növekedése | 167 |
A tudomány társadalmi funkciója | 167 |
A tudományszervezés kialakulása | 170 |
A kutatóhelyek belső szervezési problémái | 172 |
A tudományos kutatások irányítása (Tudományigazgatás) | 175 |
A szervezés integráló, általánosító irányzatai | 177 |
Elméletalkotás kiindulópontja: szervezeti forma vagy tartalom | 177 |
A XX. századi polgári formalista szervezetszociológia szervezéselmélete | 182 |
Az "emberközpontú" vagy "tartalmi nézőpontú" szervezetszociológia | 190 |
A Human Relations iskola előfutára | 191 |
A Human Relations klasszikusai | 193 |
A Human Relations továbbfejlesztési módjai | 198 |
A Human Relations gyakori alkalmazása | 202 |
A szociometriai irányzat | 207 |
Közösségi ("emberi") problémák a szocialista szervezetekben | 210 |
Rendszerszemlélet a szervezéselméletben | 212 |
A kibernetika illetve a rendszerelmélet | 212 |
A rendszerszemlélet előnyei | 216 |
A rendszerfejlesztési és a rendszertervezési technika | 219 |
A szervezéselmélet feladatai, a szervezéstudományok helye a hazai tudományok között | 223 |
A szervezéselmélet tárgya, módszere és jellege | 223 |
A szervezet szoros és tág értelmezései, mint a tárgyfeldolgozás különbségeinek alapja | 223 |
A szervezéselmélet tárgya | 226 |
A szervezéselméleti aspektus (nézőpont) és módszer | 227 |
Szervezéselmélet vagy vezetéselmélet? | 229 |
A szervezéstudományok helye a tudományok rendszerében? Viszonyaik más tudományokhoz | 233 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.