A modern szervezés intézmény- és elmélettörténete

Egységes jegyzet/Kézirat

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Szentpéteri István: A modern szervezés intézmény- és elmélettörténete ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	247 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: J1-314.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó
A szervezés intézményesülése és tudománnyá válása	9
A szervezés intézmény- és elmélettörténetének viszonya	9
A modern társadalmi mechanizmus fő intézményi rendszerei: termelés, igazgatás, politika, képzéskutatás	11
A szervezés iránti igény kifejlődésének formális jegyei, és a szervezés - formális ismérvének szerinti - alaptípusai	13
A szervezés társadalmi meghatározottsága	17
A társadalmak szervezési kapacitását befolyásoló általános tényezők	17
A tradicionális eljárás és a "nagyember" a szervezésben	23
A szervezés professzióvá válása és modern hivatása	25
A szervezéstudomány kialakulása és a folyamat akadályozó társadalmi tényezők	26
A termelési forma fejlődése és az üzem(munka-) szervezés speciális tudománya	35
A termelésszervezeti formák változásai és társadalomalakító funkciójuk a kapitalizmus kezdetétől napjainkig	35
Az üzem (a gyár) formaváltozásai	36
Az európai gazdasági fejlődés típusai	38
Az üzemszervezés tudománnyá válása	42
Taylor szerepe az üzemszervezés-tudomány megalapozásában	43
Taylor módszere: a munka-művelet mérése	44
A taylorizmus szakmai, ideológiai kritikája	56
A szocialista országok üzemszervezés-tudománya	57
Az igazgatás intézményei és az azokra vonatkozó főbb tudományos nézetek	62
Az igazgatási szervezés fő területei: a vállalat (intézet) és a modern állam	62
A vállalati (magán) igazgatás kialakulása	64
A magánszféra elsődlegességén alapuló liberális állam	67
A tőkés igazgatási állam	72
A szovjet típusú igazgatási állam kialakulása és fejlődése	79
Az igazgatási viszonyok szervezéstudományi irányzatai	88
A XIX. századi normativista igazgatási koncepciók	89
Az állam marxista igazgatási elmélete	91
A termelési szervezetek igazgatási viszonyaiból kiinduló igazgatástudományi irányzat: az igazságtan	99
A szocialista igazgatási szaktudomány	107
Napjaink fő társadalmi és állami politikai mechanizmusainak kialakulása	111
A társadalom vezetésének politikai szervei	111
A polgári és szociáldemokrata tömegpártok	112
A polgári politikai szociológia kezdetei	116
Az új típusú marxista párt szervezésének lenini elmélete és gyakorlata	118
Az állami-politikai alapszervek szervezeti problémái	128
A polgári állam politikai alapformái	128
A parlamentarizmus kritikája	131
A szocialista állami-politikai struktúra elvi alapjai	133
A szocialista állami politikai szervek fő szervezeti sajátosságai	135
Az állami-politikai alapszervek fejlesztése	137
A mozgalmi típusú politikai szervek	140
A mozgalmi szervezet ismérvei	140
A mozgalmi politikai szervek funkciói	141
Mozgalmi és formális szervezés viszonya	142
Titkos társaságok	143
A magasabb képzettség szükségessége és a tudományos-technikai forradalom által teremtett szervezési igény	145
A modern oktatás társadalmi és szervezeti problémái	145
A művelődés és képzés új rendszerének kialakulása	145
Az oktatási rendszerrel szemben támasztott környezeti igények	149
A politika, mint az oktatás célrendszerének meghatározója	153
Szocialista oktatási célrendszerünk fejlődési szakaszai	155
Iskola- és oktatásügyi szervezéstan	161
Oktatásirányítás és iskolavezetés szervezésének néhány aktuális problémája	163
A tudomány és technika szervezettségének növekedése	167
A tudomány társadalmi funkciója	167
A tudományszervezés kialakulása	170
A kutatóhelyek belső szervezési problémái	172
A tudományos kutatások irányítása (Tudományigazgatás)	175
A szervezés integráló, általánosító irányzatai	177
Elméletalkotás kiindulópontja: szervezeti forma vagy tartalom	177
A XX. századi polgári formalista szervezetszociológia szervezéselmélete	182
Az "emberközpontú" vagy "tartalmi nézőpontú" szervezetszociológia	190
A Human Relations iskola előfutára	191
A Human Relations klasszikusai	193
A Human Relations továbbfejlesztési módjai	198
A Human Relations gyakori alkalmazása	202
A szociometriai irányzat	207
Közösségi ("emberi") problémák a szocialista szervezetekben	210
Rendszerszemlélet a szervezéselméletben	212
A kibernetika illetve a rendszerelmélet	212
A rendszerszemlélet előnyei	216
A rendszerfejlesztési és a rendszertervezési technika	219
A szervezéselmélet feladatai, a szervezéstudományok helye a hazai tudományok között	223
A szervezéselmélet tárgya, módszere és jellege	223
A szervezet szoros és tág értelmezései, mint a tárgyfeldolgozás különbségeinek alapja	223
A szervezéselmélet tárgya	226
A szervezéselméleti aspektus (nézőpont) és módszer	227
Szervezéselmélet vagy vezetéselmélet?	229
A szervezéstudományok helye a tudományok rendszerében? Viszonyaik más tudományokhoz	233