kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Medicina Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 641 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-242-624-X |
Megjegyzés: | Tankönyvi száma: 1337. |
Előszó | 15 |
Előszó a második kiadáshoz | 19 |
Bevezetés | 19 |
Alapfogalmak | 27 |
Az etika részei | 27 |
A normatív etika részei | 29 |
A bioetika | 29 |
Az erkölcs és a jog kapcsolata | 30 |
Az erkölcsi érvelés jellemzői | 35 |
Az etikai viták során előfoduló néhány gyakoribb érvelési hiba | 36 |
Az erkölcsi vitákat kísérő egyet nem értés néhány oka | 40 |
Abszolutista és plurális erkölcsi rendszerek | 41 |
A bioetika szerepe a plurális társadalomban | 42 |
Normatív etikai elméletek I. (Deontológiai és konzekvencionalista etikai rendszerek) | 45 |
A deontológiai etikai rendszerek általános jellemzői | 45 |
A kettős hatás elve | 48 |
A deontológiai etikai elméletekkel szemben megfogalmazott kritikák | 55 |
Ross kvázi-deontológiai elmélete | 55 |
Konzekvencionalista (teleológiai) etikai elméletek | 58 |
A konzekvencionalista értékelmélet | 59 |
Az utilitarizmus | 60 |
Összefoglaló megjegyzések | 68 |
Normatív etikai elméletek II. (Természetjogi elméletek, a kanti etika, szerződéselméletek, erényetikák, az emberi jogok nyelve) | 73 |
A természetjogi, a természeti törvényre hivatkozó etikai elméletek | 73 |
A kanti etika | 76 |
Az univerzalizáció elve | 76 |
Az univerzalizáció elve kanti megfogalmazásának problémái | 78 |
Az univerzalizációs elv módosított változata | 79 |
A kanti kategorikus imperatívusz másik megfogalmazása: | |
Az ember mint öncél | 81 |
Az aranyszabály elve és a kanti etika | 83 |
A társadalmi szerződés elméletei | 84 |
A Hobbes típusú szerződéselméletek | 84 |
A Kant típusú szerződéselméletek | 85 |
John Rawls igazságosságelmélete | 86 |
Erényetikák, szituációs etikák, agapizmus | 89 |
Jogokra hivatkozó érvelések | 90 |
Az orvosetika alapelvei | 99 |
Az autonómia tiszteletének az elve | 99 |
A "Ne árts!" elve | 101 |
A jótékonyság elve | 103 |
Az igazságosság elve | 106 |
Konfliktusok és dilemmák az orvosetika alapelvei között | 107 |
Az egészség és a betegség fogalma | 111 |
Naturalista egészségdefinyíciók | 112 |
Az egészség meghatározásának orvosi modellje | 112 |
Normativista egészségdefiníciók | 120 |
Következtetések | 124 |
Az orvosi beavatkozásokba való "tájékozott beleegyezés" elve a modern orvosi etikában | 127 |
Az egyszerű beleegyezés | 127 |
A tájékozott beleegyezés | 128 |
A tájékozott beleegyezés doktrínájának kialakulása | 128 |
A tájékozott beleegyezés fogalma | 130 |
A betegek felvilágosításának standardjai | 131 |
A beteg felvilágosítása egy tervezett diagnosztikus vagy terápiás beavatkozás előtt | 132 |
Mikor nem szükséges a betegtől tájékozott beleegyezést kérni | 135 |
A cselekvőképesség megállapításának elvei | 137 |
Cselekvőképtelen beteg kezelésekor követendő eljárások | 139 |
A kezelés visszautqasításának joga | 140 |
Viták a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban | 142 |
A tájékozott beleegyezés doktrína néhány pszichológiai és kommunikációs aspektusa | 145 |
A bizonytalanság szerepe az orvosi kommunikációban | 147 |
Néhány gyakorlati megfontolás a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban | 150 |
A tájékozott beleegyezés elvének érvényesülése Magyarországon | 152 |
Igazságosság az egészségügyben I. | |
Az egészségügyi makroallokáció orvosetikai kérdései | 157 |
Az igazságosság felfogása a tradicionális orvosi etikában | 158 |
A modern egészségügy kialakulása | 158 |
Az egészségügyi költségrobbanás | 159 |
Az egészségügy szerepe az egyén egészségének fenntartásában | 164 |
A sorolás etikai elvei és gyakorlata a mai egészségügyi rendszerekben | 170 |
A puha sorolás | 172 |
A kemény sorolás | 177 |
Érvek és ellenérvek a sorolás nyilvánosságával kapcsolatban | 179 |
Az egészségügyi közgazdaságtan és az orvosi etika | 181 |
Statisztikai életek megmentése vagy személyesen ismert életek megmentése | 185 |
A költség-haszon elemzés etikai kérdései | 187 |
Az élet anyagi értékének meghatározására szolgáló közgazdasági módszerek | 189 |
A költség-hatékonyság elemzés etikai kérdései | 191 |
Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája | 199 |
Libertariánus felfogás | 200 |
Szocialista felfogás | 201 |
Liberális felfogás | 202 |
Az egészségügyhöz való jogról folytatott viták összefoglalása | 203 |
Szabadpiaci versus közfinanszírozású egészségügyi ellátás | 204 |
Az egészségügy szabadpiaci rendszere | 205 |
A közfinanszírozású egészségügyi ellátás | 211 |
Az orvosi tevékenység finanszírozásának módja | 212 |
Kísérletek egy igazságos egészségügyi rendszer definiálására | 216 |
Mit biztosíthat a magánegészségügy? | 218 |
Az oregoni kísérlet az egészségügyi prioritások nyilvános megfogalmazására | 221 |
Igazságosság az egészségügyben II. | |
Az egészségügyi mikroallokáció orvosetikai kérdései | |
Az életmentő,. ritka, általánosan nem elérhető eszközök, gyógyszerek, eljárások elosztásának etikai proglémái | 241 |
A szelekciót elutasító érvelések | 243 |
Szelekciós szempontok | 246 |
A kezelés orvosi haszna | 246 |
Közvetlen életveszély | 248 |
A kezelés sikerességének valószínűsége mint kritérium | 250 |
A megmenthetó életévek száma mint kritérium | 251 |
A megmentett beteg várható életminősége | 253 |
A beteg pszichológiai stabilitása mint kritérium | 255 |
A beteget támogató környezet megléte mint kritérium | 257 |
A társadalmi hasznosság | 259 |
A területi elv | 261 |
A szükséges alkalmazási idő mint kritérium | 262 |
Nélkülözhetetlenség más emberek életének megmentése, jóllétének biztosítása szempontjából | 263 |
Az egyén morális felelőssége betegségéért mint kritérium | 266 |
A fizetőképesség mint kritérium | 269 |
A véletlenszerű kiválasztás módszere (sorsolás) | 272 |
Az életkor mint kritérium | 275 |
A betegek kiválasztásának szempontjai kísérleti terápia esetén | 283 |
Összefoglalás | 284 |
A betegek kiválasztásának módszere a ritka, életmentő eszközökkel való kezelés szempontjából | 286 |
A betegkiválasztás eljárási feltételei | 287 |
A művi abortus etikai kérdései | 293 |
Néhány gyakoribb érvelési hiba az abortus kapcsán | 294 |
Az abortus és a fogamzásgátlás megítélésének története | 295 |
A mai álláspontok | 302 |
Közös ellenérvek a konzervatív és a liberális állásponttal szemben | 303 |
A mai álláspontok közötti viták | 305 |
A konzervatív álláspont és kritikája | 305 |
A liberális álláspont és kritikája | 309 |
Az élve születés mint kritérium: a nők önrendelkezési jogán alapuló érvelés | 312 |
A mérsékelt álláspontok | 320 |
Az egész-agyhalál koncepció | 324 |
Az agyszületés koncepciója az abortus kapcsán | 330 |
Indokolható abortuspolitika a corticalis agyszületés koncepció alapján | 335 |
Néhány következtetés | 335 |
Egy elméltileg is indokolható abortuspolitika elvi alapjai a mérsékelt álláspont egy lehetséges formája alapján | 336 |
Egy elvileg indokolható abortuspolitika összefoglalása egy mérsékelt álláspont alapján | 340 |
Az anya szabadságára leselkedő veszélyek a 10 hetesnél idősebb magzat morális státusának az elfogadásakor | 341 |
Epilógus | 342 |
A gyógyíthatatlan, rossz kórjóslatú betegek felvilágosításának etikai kérdései | 349 |
Az orvos tájékoztatási kötelességének történelmi előzményei | 349 |
Mennyit akarnak tudni a betegek, s általában mennyit mondanak meg az orvosok | 350 |
Érvek a jótékony hazugság mellett | 351 |
Érvek a kegyes hazugság ellen | 352 |
A kegyes hazugság melletti érvek gyengeségei | 358 |
Miért olyan elterjedt a kegyes hazugság gyakorlata a medicinában? | 360 |
Néhány következtetés | 362 |
A haldoklási folyamat | 363 |
A gyógyíthatatlan betegek felvilágosításának módja | 365 |
Néhány gyakori dilemma | 368 |
Kapcsolat a hozzátartozókkal a beteg halála után | 371 |
Az öngyilkosság etikai kérdései | 375 |
Az öngyilkosság megítélésének története | 375 |
Az öngyilkosság fogalma | 381 |
Az öngyilkosság erkölcsi megítélésével kapcsolatos két nagy tradíció | 386 |
Az öngyilkossággal kapcsolatos érvek és ellenérvek | 387 |
Érvek az öngyilkosság mellett | 387 |
Érvek az öngyilkosság ellen | 388 |
A libertariánus felfogás | 389 |
Mikor racionális az öngyilkosság a libertariánus nézet szerint | 390 |
Az öngyilkosság és a jog | 390 |
Az eutanázia | 395 |
A probléma | 395 |
Az eutanáziakérdés előtérbe kerülésének okai | 399 |
Az élet szentségének a doktrínája és az életminőség elve | 401 |
Az eutanázia definíciója | 403 |
Az aktív és a passzív eutanázia | 405 |
Rachels érvelése | 406 |
A negatív felelősség elve s ennek kritikája | 408 |
Gyakori, de hibás érvek az aktív és a passzív eutanázia megkülönböztetése mellett | 411 |
Direkt és indirekt eutanázia | 414 |
Releváns érvek az aktív és a passzív eutanázia megkülönböztetése mellett | 415 |
Érvek az aktív eutanázia mellett | 418 |
Érvek az aktív eutanázia ellen | 420 |
Konklúziók az aktív és a passzív eutanázia megengedhetőségéről folytatott vitában | 423 |
A holland eutanáziagyakorlat | 424 |
A passzív eutanázia (életmentő, illetve életfenntartó orvosi kezelésről való lemondás) | 430 |
Az 1998. július 1-je előtti magyar jogi szabályozás és a gyakorlat az eutanáziával kapcsolatban | 446 |
Az 1997. évi CLIV. törvény szabályozása az életmentő vagy életfenntartó beavatkozások visszautasításáról | 449 |
Súlyos fejlődési rendellenességgel világra jött újszülöttek kezelésének etikai problémái | 450 |
A probléma | 450 |
A spina bifidás újszülöttek kezeléséről folytatott vita | 451 |
A Baby Doe-eset | 454 |
A jogi szituáció | 456 |
A súlyosan fogyatékos újszülöttek kezelésével kapcsolatos viták | 456 |
Néhány konklúzió | 459 |
A szerv- és szövettranszplantáció etikai kérdései | 467 |
A szervátültetés jelentősége és lehetőségei | 467 |
A veseátültetés és a krónikus haemodialysis igazságossági problémái | 469 |
Az élőből való szervkivétel etikai kérdései | 471 |
A halál fogalma | 478 |
A holttestből való szervkivétel etikai kérdései | 482 |
A transzplantációs koordinátori hálózat | 492 |
A szervek pénzért való árusításáról folyó vita | 494 |
Az embryonalis és a magzati szövetek felhasználásának etikai kérdései | 501 |
Az anencephal újszülöttek szervdonorként való felhasználásának kérdése | 504 |
Az állatkísérletek és az állatokkal való bánásmód etikai kérdései | 511 |
Az állatokkal való bánásmód néhány fontosabb ténye | 512 |
Az állatok erkölcsi státusáról való gondolkodás története | 514 |
A ma uralkodó álláspont | 516 |
A darwini természetfelfogás filozófiai jelentősége | 517 |
Peter Singer felfogása: az antiszpécieszizmus | 521 |
Érvek és ellenérvek a vegetarianizmussal és az állatvédelemmel kapcsolatban | 533 |
Singer álláspontjának kritikája | 535 |
Az állatok jogai: Tom Regan érvelése | 537 |
Következtetések | 538 |
Az állatkísérletek etikai problémái mérsékelten állatvédő álláspont alapján | 538 |
A kritikus antropomorfizmus | 539 |
Az állati szenvedés fogalma | 540 |
Az állatkísérletek erkölcsi megítélésének szempontjai | 541 |
Az állatkísérletek tudományos értékéről folytatott viták | 543 |
Az állatkísérletek alternatívái | 546 |
Az állatkísérletek szabályozásának jogi, intézményes és gyakorlati kérdései | 549 |
Záró megjegyzések | 552 |
Az emberkísérletek etikai kérdései | 557 |
A randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletek jellemzői | 557 |
A randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérlettel kapcsolatos általános etikai dilemmák | 559 |
Mikor szabad egy randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletet elkezdeni | 561 |
Meddig szabad egy randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletet folytatni, illetve mikor kell abbahagyni | 564 |
A randomizáció erkölcsi elfogadhatóságának a kérdése | 568 |
A kísérleti anyagok tájékoztatásának a ksérdése | 569 |
A randomizált kontrollcsoportos klinikai kísérletek típusai és etikai értékelésük | 570 |
A betegek jogai | 575 |
Miért van szükség a betegek jogainak a megfogalmazására | 576 |
A betegjogi megközelítés szerepe a paternalisztikus orvos-beteg viszony átalakításában | 579 |
Újabb tendenciák | 580 |
Az általános betegjogok megfogalmazásának előnyei | 580 |
Fenntartások a betegjogi megközelítéssel szemben | 581 |
Betegjogok | 583 |
A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog | 583 |
A beteg joga emberi méltóságának tiszteletben tartásához | 584 |
A tájékozott beleegyezés joga | 585 |
Az orvosi feljegyzésekhez való hozzáférés joga | 591 |
Az orvosi titoktartáshoz és a magánszférához való jog | 592 |
Mikor kötelező az orvos számára a titoktartás megszegése | 594 |
Kivételek az orvosi titoktartás alól | 595 |
Speciális betegcsoportok jogai | 596 |
A betegjogok érvényesítése | 600 |
Konklúziók | 606 |
Függelék | 613 |
A hippokratészi eskü | 613 |
A genfi deklaráció | 614 |
Az orvosi etika nemzetközi kódexe | 615 |
A helsinki deklaráció | 617 |
Emberen való orvosbiológiai kutatások nemzetközi irányelvei | 622 |
Az állatokon végzett orvosbiológiai kutatás nemzetközi irányelvei | 629 |
Név- és tárgymutató | 631 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.