Előszó
Részlet a könyvből:
Első fejezet,
amelyben egy tetszhalott élesztgetésének lehetünk szemtanúi. Közben megtudjuk, hogy első újkori olimpia előtt már több ilyen volt. Találka a Sorbonne-on. Miért akarnak államfők mindig csak gyűjteni? Coubertin, a cselekvő Hamlet. Akik a „sportolásért pénzdíjat nem fogadhatnak el". Persze, a magyarok is ott voltak a bábák között.
Tudós Felméri Lajos professzor végigmérte az előtte álló diákot. Domború mellkas, vastag nyak, kidolgozott karizmok. A fiú valósággal kirítt a többi közül.
- Ön tornász?
- Igen, professzor úr, az vagyok!
- Lám, lám ...
A tudós kimerengett a tanterem ablakán. Aztán visszafordult hallgatóihoz és mosolygós arccal mesélni kezdett.
-Tavaly nyáron Göröghonban jártam és nagy csodálattal tapasztaltam, hogy a derék hellének feltámasztották a régi tradicionális olimpiát. Igaz, hogy nem Olümpiában, hanem Athénben, és az is igaz, hogy voltak bajnokok, akiknek nem csak babérkoszorút, hanem pénzt is adtak, amit az ó-görögök mélységesen elítéltek, de...
A diák feszülten figyelt. Társai is.
- No, persze, ne gondoljanak valamiféle nagyszabású vetélkedésre. Most is mosolyognom kell, ha visszaidézem emlékezetemben a nemes küzdelmek jeleneteit. A versenyfutás alatt bátorszívű idős nők és férfiak kényelmesen sétálgattak a versenytéren, ami arra kényszerítette a versenyzőket, hogy minduntalan kerülgessék a sétálókat. A nagy számban sétáltatott kutyák is ott szaladgáltak a versenyzők között, egyesek a futók után iramodtak. Ércdiszkosz helyett szerény fakorong jártai ami a nagyobb kutyákat is nemes versenyre buzdította... Még athéni tartózkodásom alatt olvastam az Ephemeris című görög lap tudósítását „az olimpiáról". A lap azt írja, hogy „a verseny majdnem nevetséges volt". Az első sorban egy szemüveges, bajuszos fiatalember felállt helyéről és kissé zavartan megszólalt:
- Professzor úr, én a „Sport" című újság egyik szerkesztője vagyok. Nagyon megtisztelne minket, ha erről az úgynevezett olimpiáról írna nekünk egy cikket. Nagyon megtisztelne... És amint most mi nagy érdeklődéssel hallgattuk önt, biztosra veszem, hogy olvasóközönségünket is nagyon szórakoztatná ez a téma.
A professzor mosolyogva bólintott.
S így került a „Sport" című lap 1876. november 19-i számába tudósítás az 1875. évi athéni „olimpiai versenyekről", amelyeken mindössze 24 sportoló vett részt.
Az újkori olimpiát tehát már jóval az első hivatalos olimpia előtt megrendezték.
Vissza