Előszó
A NATO tagsággal valamint az önkéntes haderő bevezetésével, a Magyar Köztársaság minőségben új alapokra helyezte az ország védelmét. A szerző könyvével, a címben jelzett területen a további folyamatokon való gondolkodást segíti, mint írja: „ a biztonság objektív vizsgálata megérdemli a felvetés több nézőpontból történő megközelítését". A tudományos vizsgálatokba egyetemünk is bekapcsolódott, mert fontos szerepe van a védelem értékeihez való viszony orientálásában. Az olvasó most, a szerzőnek e témakörben megvédett és publikálásra átdolgozott értekezését tartja a kezében, amely szisztematikus, sokrétű vizsgálata e tárgynak.
A hadtudományi értekezések is jelzik, hogy a védelem, de általában a biztonság az emberi tudat egy hatalma. Komplex formájában azonban, szükség esetén nemcsak a védelmi szektort érintő feladat, különösen - méreteit tekintve - a kis országokban.
Nyilvánvaló például, hogy a védelem centrumának, a Magyar Honvédségnek a funkcióit megerősítené a valós igényeknek megfelelő létszámú, békében építőmunkáját végző, önkéntes tartalékos is. A törvényekben szabályozott és az államilag finanszírozott védelmi szervek esetében, megítélésünk szerint csak a kevésszámúság valamint a hatékonyság lehet a mértékadó. Anélkül, hogy túlértékelnénk a biztonságunkat fenyegető faktorokat, utalnunk kell arra, hogy jelentős hadtörténeti munkák hangsúlyozzák: a háborút már a béke idején is el lehet veszíteni, gondolva itt a terrorizmusra, a katasztrófákra és más természetű konfliktusokra való felkészülés hiányát. Az Európai Uniós tagságunkkal szélesedik a közös biztonsági és védelmi kultúrához való hozzájárulásunk szükségessége is. Az európai együttműködés fontosságát erősíti, hogy a biztonság nem minden régióban prioritás, a szükséglet felmerülése és az együttműködés között nincs automatikus kapcsolat, a védelmi reflexek eltérőek lehetnek. Európaiak vagyunk, ezen belül is Kelet-közép európaiak, annak minden történelmi, politikai, szellemi, szociális és szociológiai örökségével Úgy gondoljuk,. hogy régiónkban a kultúra biztonságának és a biztonság kultúrájának alapvető erkölcsi kérdéssé kellene válni. Azok, akik a jövőt érintő kérdésekben döntenek, vigyázniuk kell, nehogy a jövő, elfogult spekulációk drámájává váljon, mint ez már a magyar történelemben többször megtörtént.
Vissza