Előszó
Ez a kilenc írás angolul született, a brit szellemi világ terméke és valamelyest az angolszász típusú gondolkodást is tükrözi. Közülük a zöme már megjelent ugyan magyarul, de minden bizonnyal így összegyűjtve más lesz a hatása: az összesített gondolatmenet másképpen hat az olvasóra (remélem).
Az elmúlt 20-30 év folyamán az angolszász tudományos világ egy kimagasló társadalomtudományi teljesítményének számít a nacionalizmus-elmélet kidolgozása, alapjainak lefektetése, célkitűzéseinek körvonalazása. Elsősorban magát az elmélet fogalmát kellett elfogadtatni egy vonakodó tudományos világgal: lehet-e egyáltalán tudományos megközelítése a nacionalizmusnak? Sokan elvetették ezt a gondolatot, vagy abból kiindulva, hogy a nemzet egy „természetes" képződmény a vízhez, tűzhöz hasonlóan, így lehetetlenség nacionalizmus-elméletet gyártani, vagy mivel a nemzet, mint képződmény amúgy is letűnőfélben van, szemfényvesztés arra egyáltalán figyelmet szentelni.
Ezt a nem tudatosított, hallgatólagos összejátszást törte meg a nemzet- és nacionalizmus-elmélet kidolgozása. A dicsőség, nevezzük ennek, Ernest Gellner, Anthony Smith, Elie Kedourie, John Breuilly és mások nevéhez fűződik. Valamivel később jelent meg Eric Hobsbawm, ill. Benedict Anderson műve. Ezek a megközelítések korántsem egyeznek egymással: csak egy pillantást kell vetni pl. a Gellner-Kedourie ellentétre, azonban az egészet egy átfogó vitának, egy nagyszabású beszélgetésnek is lehet felfogni, melynek következményeként a nacionalizmus-elmélet egy elfogadott, elismert ágazata lett a társadalomtudományoknak.
Milyen alapon beszélhetünk ebben a vonatkozásban elméletről, hiszen köztudomású, hogy a nemzet, nemzeti tudat, nemzeti politizálás rengeteg egymástól eltérő formát ölt? A téma elméletisége abban rejlik, hogy egymástól különböző, de összefüggő válaszokat ad egy bizonyos kérdéscsomóra: Mi a nemzet? Mikor keletkezett? Miben rejlik mozgósító képessége? Miért képes egyébként "racionális" embereket arra késztetni, hogy a nemzet hívására saját életüket is kockára tegyék? Egyáltalán: racionális-e a nemzetben való gondolkodás, ill. cselekvés?
Vissza