A modern Magyarország

Tartalom

AZ 1848/49-IK ÉVI SZABADSÁGHARCZ TÖRTÉNETE.
Irta: MÁRKI SÁNDOR.
Előszó. A hazafiak reményei az új korszak hajnalán. Az új alkotmány. Harcz az egységes Ausztria eszméjével. A küzdelem vége. A magyar nemzeti állam diadala. I. Ferencz József. Ötven év tanulságai 3
ELSŐ KÖNYV.
A demokrata királyság megalapítása.
I. Fejezet. Az utolsó rendi országgyűlés. Az István főherczegbe vetett remények. Az országgyűlés egybehivása. A követi utasitások. Az utolsó követválasztások. Kossuth győzelme Pest vármegyében. Széchenyi István megválasztatása Mosonyban. A conservativ párt megalakulása. István főherczeg beiktatása Pest vármegye főispáni székébe. Ferencz József főherczeg. Első szereplésének hatása. A horvát tartománygyűlés. Az erdélyi országgyűlés berekesztése. Változások a főkormányhivatalokban. Gróf Apponyi György főkanczellár. Az országgyűlés megnyitása. V. Ferdinánd magyar beszédei. Széchenyi István az általános lelkesedésről. A királyi előadások. Az udvar magyarbarát hangulata. Tüntetések az uralkodó és családja mellett. István nádor. Székfoglalója. Az udvar távozása. tárgyalások megkezdése. A házszabályok kérdése. A válaszfelirati vita. Kossuth első diadala. A felirati vita a főrendiházban. A reformkérdések. Az örökváltság. Az ősiség ügye. A honossági törvény tárgyalása. Nemzetiségi vita. A horvátok követelései. A magyar nyelvről szóló törvényjavaslat. Harcz az administratori rendszer ellen. Az ellenzék győzelme. Széchenyi javaslata a közlekedési ügy rendezése tárgyában. A városok rendezésének ügye 9
II. Fejezet. A márcziusi napok. Az administratori kérdés elmérgesedése. Az osztrák bankot fenyegető válság. A párisi februári forradalom. Az országgyűlés feloszlatásának terve. A márczius 3-iki ülés. Kossuth reformkövetelései. A parlamentaris elv diadala az alsóházban. A főrendek vezetői Bécsben. Metternich álláspontja. A bécsi tanácskozások. Széchenyi indítványa. A városi ügy tárgyalásának folytatása az országgyűlésen. A bécsi forradalom. Metternich bukása. A forradalom híre Pozsonyban. Kossuth feliratának elfogadása. Széchenyi és Kossuth. Az országgyűlési küldöttség Bécsben. Az udvar. Kossuth és társai a Burgban. A márczius 17-iki királyi kézirat. István főherczeg kinevezése teljhatalmú királyi helytartóvá. Batthyány Lajos ministerelnök. A küldöttség visszatérése Pozsonyba. A budapesti események. A 12 pont. Márczius 15-ike. A sajtószabadság diadala. A polgárőrség szervezése 26
III. Fejezet. Pest, Pozsony, Bécs. Batthyánny Lajos első körlevele. Az országgyűlés küldöttsége Pesten. A pesti küldöttek az országgyűlés előtt. Kossuth a pesti mozgalomról. Feszültség az országgyűlés és a főváros között. A sajtótörvény. A pesti közcsendi bizottság. A vidék csatlakozása a pestiekhez. Az országgyűlés permanens ülései. A közteherviselés kimondása. A többi reformtörvények. Pest befolyása a törvényhozásra. Batthyány ministeriumának megalakítása. Az alkotmányos Ausztria. A pragmatica sanctio és az új
helyzet. A közös ügyek rendezésének nehézségei. A conservativek aggodalmai. Báró Jósika Samu. A márczius 22-iki udvari értekezlet. A nemzetiségek felhasználásának eszméje. Jellacsics kinevezése horvát bánná. István nádor jelentése a forradalmi hangulatról. Az udvar tervei az új alkotmány megnyirbálására. A márczius 28-iki királyi leirat. Kossuth tiltakozása. Tüntetések a királyi válasz ellen. A pesti forrongás. »A haza veszélyben van.«
Petőfi Sándor forradalmi versei. Az udvari tanácskozások folytatása. A márczius 31-iki királyi leirat. Hatása a közvéleményre. Kossuth felfogása a közös ügyekről. A megoldás elodázásának végzetes következményei. Kossuth beszéde a királyi leirat felett. István nádor ünneplése. Szélcsend 39
IV. Fejezet. Az új alkotmány. Az országgyűlés tevékenysége. A népképviseletről szóló törvényjavaslat. A vallásszabadság és a zsidókérdés. A vármegyei intézmény ügye. Kossuth és Széchenyi a vármegye fentartásáról. A nemzetiségek magatartása a szabadelvű vívmányokkal szemközt. Magyar-oláh testvériségi tüntetések." A zágrábi nemzeti gyűlés. A horvát küldöttség Bécsben. A szerbek kívánságai. A tót aspiratiok. A nemzetiségi kérdés és a magyar nemzeti állam eszméje. A törvényjavaslatok a király előtt. Az udvar kifogásai. Az államadósságok megosztásának kérdése. Az első magyar felelős ministerium kinevezése. V. Ferdinánd Pozsonyban. Az ápril 11-iki ülés. A törvények szentesítése. Az utolsó rendi országgyűlés törvénykönyvének tartalma. Az uj alkotmány alapelvei. A demokratia diadala 54
V. Fejezet. Az első felelős ministerium. A ministerium Budapesten. A közcsendi bizottság feloszlása. A kanczellária és a helytartótanács működésének befejezése. Az új kormány feladatai. A nyilvánosság előtt való kormányzás. Kossuth első pénztári kimutatása. A közös ügyek kérdése. Az államadósságok. A kereskedelem. A hadügyek. Az első összeütközés a katonai körökkel. Báró Lederer Ignácz. A hadügyi kormányzat ideiglenes rendezése. Az új törvények végrehajtása. A vármegyék kormányzata. A főispáni helytartók elbocsátása. A pozsonyi zsidóüldözések. A nemzetőrség szervezése. A szabadsajtó és az esküdtszékek. A hírlapirodalom fölvirágzása 69
VI. Fejezet. Délszláv mozgalmak. A szláv népek felkelésének veszélye. A régi osztrák rendszer híveinek szerepe a nemzetiségek felbujtásában. A szerbek területi önállósági követelései. A szerb nemzeti gyűlés egybehivása. A nagykikindai zendülés. Csernovics Péter királyi biztos. A temesvári szerb congressus kudarcza. A karlóczai szerb nemzeti gyűlés. A szerb vajdaság proclamálása. Rajacsics patriarcha. Horvátország és az illyr álmok. A horvát ellenforradalom csirái. Gáj Lajos. Jellacsics első működése. Horvátország
önkormányzatának kikiáltása. A magyar kormány föllépése a horvát kérdésben. Királyi utasítások Jellacsicshoz a törvényes viszonyok fentartása érdekében. A magyar tengerpart megerősítése. Pozsega vármegye elszakadási nyilatkozata. Báró Hrabovszky királyi biztos. Jellacsics elmozdítása. Hrabovszky Zágrábban. Jellacsics fegyverkezése. A bécsi zendülés. Ferdinánd menekülése. Kossuth védelmi intézkedései. A nemzetőrség szervezése. A kormány kiáltványa a nemzethez. V. Ferdinánd hazahivatása. Az udvar Innsbruckban. Az olasz segély kérdése. Rendeletek Jellacsics ellen. Mészáros Lázár hadügyminister. A magyar haderő szervezése. A nemzetőrség. A külföldön levő magyar ezredek. Lenkey százada. A katonaság felesketése az alkotmányra. A pesti olasz ezred zendülése. A horvát és szerb nemzetiségi mozgalmak jelentősége. Ausztria nemzetiségi politikája. Jellacsics visszatérése és beiktatása. A horvát országos gyűlés követelései. A horvát-szerb küldöttség Innsbruckban. A király június 10-iki kiáltványa. Az ideiglenes szerb kormány. Sztratimirovics György. A szerb lázadás terjedése. A karlóczai csata. Gróf Nugent Albert. Szerbia beavatkozása a magyarországi szerb mozgalomba. A szentmihályi csata. Fejértemplom. A végvidéki románok hűsége. Jellacsics és Rajacsics Innsbruckban. A király kijelentései. Jellacsics értekezlete Ferencz Károly főherczeggel. ígéretei az olasz segély tárgyában. János főherczeg közbenjárása. Horvátország az elszakadás szélén. Jellacsics hazatérése. Dictátorrá választatása. A horvátok követelései. Jellacsics és az udvari
politika. Báró Kulmer. János főherczeg távozása a német birodalomba 78
VII. Fejezet. Unió Erdclylyel. A magyarországi események visszhangja Erdélyben. Kolozsvár felirata a reformok érdekében. Első nyilatkozatok az unió mellett. Az országgyűlés egybehivása. A kolozsvári küldöttség Budapesten. Az unió és az oláhok. Az első balázsfalvi értekezlet. Az oláhok kivánságai. A május 15-iki balázsfalvi gyűlés. A román nemzeti bizottság. A szászok állásfoglalása. A szász küldöttség Innsbruckban. Izgatások az unió ellen. A részek visszacsatolása. A kolozsvári országgyűlés megnyitása. Az unió kikiáltása. A mihályfalvi zendülés. Szászok és oláhok szövetsége. Az unióról szóló
törvényczikk szentesítése. Az erdélyi országgyűlés munkássága az unió kimondása után. A román küldöttség Innsbruckban. Siaguna és Leményi szózatai a románokhoz. A képviselőválasztások. Az erdélyi képviselők a magyar országgyűlésen 96
VIII. Fejezet. Az első magyar parlament szeptemberig. Az első képviselőválasztások. Az országgyűlés megnyitása. A képviselőház megalakulása. A felirati vita. Kossuth július 11-iki beszéde. A 200,000 katona megajánlása. Kossuth és az olasz kérdés. A magyar segitség feltételei. A ministerium ingatag politikája. A felirati vita vége. .A német egység mint Magyarország függetlenségének biztosítéka. Az országgyűlés küldöttsége Innsbruckban. Jellacsics bécsi útja. Szerbia semlegességi nyilatkozata. A szerbek verseczi veresége. Kiss Ernő. Az alvidéki lázadás terjedése. A hadierő kiállításáról szóló törvény tárgyalása. A költségvetés. Kossuth adóügyi javaslatai. A népoktatásügyi törvény. A felsőház újjászervezésének kérdése. Az István nádorra ruházott királyi jogok visszavonása. A törvények szentesítésének ügye. Batthyány és Deák Bécsben. Fiume Horvátországhoz csatolása. A bécsi ministerium kísérlete a közösügyek rendezésére. Doblhoff minister felfogása a helyzetről. A szeptember 4-iki királyi kézirat. Jellacsics visszahelyezése
A kiegyezés bukása. Kossuth István nádor trónjelöltségéről 105
IX. Fejezet. A szeptemheri napok. Kossuth jelentése a helyzetről. A kormány intézkedései a hadügyi törvény végrehajtásáról. Az országgyűlés küldöttsége a király előtt. Pázmándy Dénes beszéde. Széchenyi Döblingben. Esterházy Pál távozása. A ministerium lemondása. A nádor levele a házhoz. A szeptember 11-iki ülés. Kossuth, Szemere és Mészáros triumvirátusa. Sembery indítványa a ház permanentiájának kimondásáról. Batthyány Lajos ideiglenes ministerelnöksége. Jellacsics átkelése a Dráván. Gróf Teleki Ádám visszavonulása. A forradalmi hangulat. István nádor táborba szállása. A király válasza Batthyány föltételeire. Intézkedések a Dunántúl és a főváros védelmére.
A magyar ügy a bécsi parlamentben. Bécs magyar-barát tüntetése. Doblhoff bukása. A bécsi legio. A magyarok küldöttsége Bécsben. Az osztrák parlamenthez fűzött remények kudarcza. Bach Sándor. Szalay László küldetése a német parlamenthez. A külföld magatartása a magyar üggyel szemközt. Oroszország befolyása a tótok mozgalmára. Hurbán betörése. A tót nemzeti tanács. Báró Jeszenák János. Hurbán kiűzetése. Jellacsics a Balaton partján. István nádor békítési kísérlete. A meghiusúlt találkozás. A nádor visszatérése Budára. Távozása az országból. Lemondása a nádori méltóságról. A második ministerium névsora. A hadügyi bizottság. Kossuth alföldi útja. A népfelkelés kihirdetése. Kossuth toborozásának eredménye. A szeptember 25-iki királyi kéziratok. Gróf Lamberg Ferencz fővezéri kinevezése. Majláth György helytartósága. Vay Miklós megbízatása kormány alakítására. A képviselőház tiltakozása a királyi rendeletek ellen. Lamberg meggyilkoltatása. A honvédelmi bizottság megalakítása. A sukorói haditanács. Jellacsics veresége és visszavonulása. Gróf Zichy Ödön kivégeztetése. Az osztrák kormán egyetértése Jellacsicscsal. Deák Ferencz indítványa az önvédelem szervezése tárgyában 123
MÁSODIK KÖNYV.
Az önvédelem harcza.
I. Fejezet. A forradalom s a reactio. A bécsiek reményei. Az október 3-iki kézirat. Báró Récsey Ádám. Az országgyűlés feloszlatása és Jellacsics kinevezése teljhatalmú királyi biztossá. Jellacsics futása Bécs felé. Az ozorai fegyverletétel. A Muraköz visszafoglalása. A horvát foglyok sorsa. A reactio hadüzenete Magyarország ellen. Október 6-ika. A bécsi ezredek zendülése. Latour kivégzése. Az osztrák-magyar testvériség. Az udvar menekülése Olmützbe. A magyar képviselőház intézkedései a törvénytelen királyi kéziratokkal szemben. Récsey pörbefogatása. A permanentia kimondása. A forradalmi kormányzat szervezése. Kossuth Lajos a honvédelmi bizottmány elnöke. A magyar szabadságharcz kitörése. A honvédelmi bizottság első intézkedései. Ausztria válsága. Herczeg Windisch-Grätz Alfréd. A hadsereg megtisztítása. Békekövetek Windisch-Grátznél. A magyar főpapság felirata a királyhoz. Simunics tábornok betörése. A szerb lázadás eseményei. A magyar sereg Bécs ostromlói háta megett. A hazatérő nádorhuszárok. A parendorfl tábor. A schwechati ütközet. Windisch-Grátz Bécsben. Moga lemondása a fővezérségről. Görgei Arthur. Az uj haditerv. A magyar várak magatartása. Temesvár és Arad. Puchner Erdélyben. A védelmi harcz törvényes jellege 143
II. Fejezet. A polgárháború kitörése Erdélyben. Az új alkotmány áldásai. A románok oktalan bizalmatlansága az unióval szemközt. Báró Vay Miklós kir. biztos. Az unió-bizottság munkálatai. Az unió végrehajtásának ügye a ház előtt. A szász képviselők lemondása. A szebeni szék közgyűlésének határozata az unió ellen. A románok állásfoglalása. A balázsfalvi tiltakozások. Az ideiglenes román nemzeti kormány megalakítása. A dákoromán aspiratiók és a szabad magyar állam eszménye. Az oláh mozgalom szerepe az osztrák politikában. Urbán és Riebel. Az élethalál-harcz proclamálása. A székelyek alcsernátoni gyűlése. A védelmi készületek. Az agyagfalvi gyűlés. Báró Puchner árulása. Siaguna csatlakozása a román mozgalomhoz. Az oláhok támadása. A vérengzések. A magyarság veszedelme. A székelyföld eleste. A román praefecturák. A császári seregek sikerei. A gubernium visszaállítása. Kolozsvár meghódolása. A dézsi futás. A csúcsai magyar tábor. Az új főkormányzó, gróf Mikó Imre Olmützben. Az általános lefegyverezés. Háromszék ellenállása. Gábor Áron ágyui 158
III. Fejezet A trónváltozás. Készülődések Windisch-Gratz fogadására. A délvidéki harcztér. Damjanics strázsai győzelme. Rózsa Sándor szegénylegényei. A szerbek békés hajlamai. Rajacsics kétszinü politikája. Windisch-Grätz támadó hadjáratának szervezése. Kiáltványa az ország lakosaihoz. A feldunai hadsereg válasza. A képviselőház november 29-iki kiáltványa. Nyilatkozat Európa népeihez. V. Ferdinánd lemondása a trónról. I. Ferencz József trónralépte. Kiáltványa. A magyar országgyűlés tiltakozása a trónváltozás
ellen. V. Ferdinánd és Ferencz Károly lemondásának közjogi momentumai. A két lemondás formai hiányainak utólagos pótlása. Uj esküminta a katonaság számára. A korona megvizsgáltatása. A feldunai hadsereg nyilatkozata a trónváltozásról 169
IV. Fejezet. Két dictátor. Felhivás a fegyverkezésre. A forradalom költészete. A harczi kedv élesztésének eszközei. Kossuth kiáltványai. A nemzeti haderő. Görgei nyilatkozatai a seregről. A katonai dictatura szüksége. Kossuth a a kormány élén. A honvédelmi bizottmány szervezete. A felelősség kérdése. Az országgyűlés munkássága. A kármentesitési javaslat. A franczia forradalom utánzói. Kossuth hallgatag dictaturája. Windisch-Grätz küldetése. Az egységes Ausztria eszméje. Windisch-Grätz hadiereje. A magyar forradalmi sereg nagysága. A helyzet a küzdelem előtt 177
V. Fejezet. A téli hadjárat a főváros megszállásáig. Windisch-Grätz hadainak benyomulása. Sopron elfoglalása. A parendorfi csata. Nagy-Szombat és Pozsony eleste. Görgei haditerve. A guerilla-csapatok. A népfölkelés. Görgei visszavonulása. Győr feladása. A bábolnai vereség. A móri ütközet. Windisch-Grätz közeledése Pest felé. Az észak-nyugati harcztér. Hurbánék újbóli betörése. A tótok hazafias magatartása. Gróf Schlick Ferencz benyomulása. Kassa elfoglalása. Mészáros Lázár az északkeleti sereg élén. A délvidéki események. Damjanich győzelmei. Suplikácz halála. Erdély helyzete. Czetz serege. Bem kinevezése az erdélyi hadsereg parancsnokává. A csúcsai és zsibói győzelem. Bem Nagybányán. A dézsi ütközet. Kolozsvár visszafoglalása. Llrbán kiűzetése. A háromszéki székelyek. A nagyszebeni román nemzeti gyűlés. Az oláhok autonomiai kívánságai. Az orosz segitség behívása. Windisch-Grätz Budapest kapui előtt. Az országgyűlés küldöttsége Wíndisch-Grätznél. Windísch-Grätz követelései. Az országgyűlés áthelyezése Debreczenbe. Görgei nyilatkozata a menekülésről. A pesti haditanács. Görgei seregének elvonulása. Az osztrák sereg bevonulása a fővárosba. Batthyány Lajos elfogatása. A többi elfogatások. A bécsiek korai diadalmámora 186
VI. Fejezet. Görgei és Dembinszky. Windisch-Grätz további haditervei. Görgei váczi kiáltványa és a feldunai hadtest nyilatkozata. Kossuth gyanúja Görgei ellen. Az országgyűlés Debreczenben. A csonka felsőház. A képviselőház január 13-iki ülése. Kossuth és a kormányforma kérdése. Kossuth tekintélye a nép előtt. A fővezérlet kérdése. Gróf Dembinszky Henrik. A kormány fegyverkezési intézkedései. A nagyváradi fegyvergyár. Görgei északnyugati utja. Lipótvár. A bányavárosok megszállása. A felvidéki hadmenet. Görgei átkelése a stureczi szoroson. A branyiszkói győzelem. A feldunai és tiszai seregek egyesülése. A Tisza balpartjának védelme. Klapka hadi műveletei Schlick ellen. Schlick visszavonulása. A feldunai hadtest Dembinszky alá rendelése. Dembinszky népszerűtlensége. A délvidék kiüritése. Gróf Vécsey Károly Szegednél. Az aldunai hadsereg megmentése. A délvidéki magyarság sorsa. Zombor és Eszék feladása. A szabadkai győzelem. Rajacsics álmai a független szerb vajdaságról. Az osztrák, szerb és román fegyverek sikerei. Asztalos és az aradi utczai harcz. Arad ostroma. Az északi harcztér. A kápolnai ütközet. A szolnoki csata. Dembinszky és az alvezérek viszálya. Kossuth a tiszafüredi táborban. Dembinszki lemondása a fővezérségről. Vetter Antal. Görgei önzetlensége 200
VII. Fejezet. Bem és Csányi,Erdélyben. Bem első sikerei. A szászok és románok mozgolódásai. Nagy-Enyed pusztulása. Az oláhok pusztításai a Jára völgyében. A magyarság szorongatott helyzete. Bem és a székelyek. Bem utja Nagyszeben felé. A nagyszebeni csata. Petőfi Bem táborában. Az 6roszok behivatása. Engelhardt és Skariatin seregei Erdélyben. Az orosz beavatkozás jelentősége. Az első összeütközés az oroszokkal. A vizaknai csata. Bem visszavonulása a Maros völgyébe. Csányi László Erdély helyzetéről. Bem tervei. Négy napi harcz Vizakna és Déva között. Petőfi Sándor Bemről. A piskii győzelem. Urbán benyomulása. A szeredfalvi csata. Bem Beszterczén. A magyar sereg győzelme Nagy-Szeben alatt. Nagy-Szeben bevétele. A feketehalmi csata. Bem bevonulása Brassóba. Az orosz és osztrák sereg kiszorítása Erdélyből 223
VIII. Fejezet. A szent tavasz. Márczius 15-ike első évfordulójának megünneplése. Kossuth hite a forradalom sikerében. Vetter első fővezéri intézkedései. A czibakházai előnyomulás. Kossuth és a vezérek találkozása Tiszafüreden. Vetter betegsége. Kossuth terve a fővezérség átvételére. Görgei ideiglenes fővezérsége. Komárom ostroma. A hatvani ütközet. A tápió-bicskei csata. Az isaszegi győzelem. Kossuth húsvéti szózata. A váczi csata. Windisch-Grätz bukása. Az osztrák sereg visszavonulása. A nagysarlói ütközet. Guyon bejutása Komáromba. Welden kinevezése az osztrák sereg fővezérévé. Pest kiüritése. A magyar sereg Pesten. A komáromi csata. A délmagyarországi harcztér. Pétervárad fölmentése. Szent-Tamás elfoglalása. A szerb lázadás leverése. Bem temesi hadjárata. A felvidék megtisztitása 241
IX. Fejezet. A békepárt. A békés megoldás pártja a debreczeni országgyűlésen. Kossuth február 12-iki nyilatkozata a kiegyezésről. A forradalmi sajtó. Az Esti Lapok békeprogrammja. Az engesztelhetetlennek pártja. Madarász László. A vésztörvényszékek szervezése. A purificatio kérdése. Hajsza Madarász László ellen. A gyémántpör. Kossuth fellépése a képviselők igazolásának kérdésében. A békepárt Kossuth ellen. Kossuth és a sajtó megrendszabályozásának kérdése. A sajtószabadság diadala 257
HARMADIK KÖNYV.
A függetlenségi harcz.
I. Fejezel. A függetlenség kimondása. A márczius 4-iki birodalmi alkotmány. Magyarország az új alkotmányban. Az egységes Ausztria eszméje. Magyarország tiltakozása a beolvasztás ellen. A köztársasági párt szervezkedése. A függetlenségi eszme szőnyegre hozatala. Az orosz beavatkozás veszélye. Kossuth tanácskozásai a vezérekkel. Görgei a helyzetről. V. Ferdinánd visszahelyezésének terve. Az április 13-iki zárt ülés. Kossuth függetlenségi inditványa. Április 14-ike. A függetlenség kimondása. Kossuth Lajos kormányzóvá választása. A higgadt elemek Ítélete a függetlenség kimondásáról. A parlamenti helyzet ápril 14-ike után. A függetlenségi nyilatkozat szövege. A nyilatkozat fogadtatása a külföldön. Összehasonlítás az ónodi és a debreczeni detronisatiok között. A királyi trón betöltésének kérdése. A frankfurti császárválasztás. Az új Ausztria alapjainak ingadozása 269
II. Fejezet. Köztársasági áramlatok. Kossuth kormányzósága. Madarász László bukása. Mészáros Lázár kitüntetése. A törvényhozói működés folytatása. Az ujoncz-megajánlási törvény. Az új kormány megalakítása. Szemere Bertalan és ministeriuma. Az új ministerium programmja. Kossuth és a ministerek esküje. A köztársasági és monarchiai elv a cabinetben. Kossuth kormányzói hatásköre. A ministerium hatásköre, A közigazgatás Duschek pénzügyi politikája. Görgei mint hadügyminister. A komáromi kiáltvány. Miért nem Bécsnek ? Görgei hadai Buda alatt. Buda ostroma. Pest bombáztatása. Budavár bevétele. Hentzi szobra. A nemzet hálája Görgei iránt. Görgei Debreczenben. Az országgyűlés és kormány visszatérése Budapestre. Kossuth bevonulása. A köztársasági áramlatok terjedése 288
III. Fejezet. A nemzetiségek. Csányi László Kolozsvárott. Bem békitő szózata az oláhokhoz. Ostromállapot a szász földön. Csányi távozása. Jancu uralma. Gyula-Fejérvár ostroma. Déva visszafoglalása. Jancu alkudozásai a magyar kormánnyal. A mihályfalvi értekezlet. A békepontok. Hatvani Imre erőszakoskodása. Az oláhok boszuja. A verespataki és abrudbányai vérengzések. Hatvani abrudbányai veresége és szökése. Perczel kisérlete a szerbek lecsillapítására. Az oláh lázadás terjedése. Báró Kemény Farkas. A fontanelei csata és Vasvári Pál halála. A nemzetiségi törvény. Magyar-oláh szövetség terve az orosz ellen. Bem moldvai hadjárata. A gyulafejérvári csata. Jancu csatlakozása a magyar ügyhöz 306
IV. Fejezet. Az oroszok beavatkozása. Tiltakozás az orosz erdélyi invasiója ellen. Az osztrák kormány és az orosz beavatkozás eszméje. Herczeg Schwarzenberg Félix külügyminister tárgyalásai az orosz kormánnyal. Miklós czár feltételei. Stadion gróf. Alkudozások. A czár ultimatuma. Az orosz sereg Galícziában. A magyar-lengyel politika ábrándjai. Dembinszky galiczai hadjáratának terve. Az angol diplomatia. Az olmützi egyesség. Az orosz beavatkozás diplomatiai kihirdetése. A hivatalos közlés. Miklós czár május 20-iki manifestuma. Berg orosz tábornok Pozsonyban. Ostromállapot Csehországban. Ferencz József május 22-iki kiáltvánj-a. A magyar ministerium tiltakozása. A keresztes háború kihirdetése. Az orosz katonák benyomulása Lomnánál. Az első összeütközés. Alsó-Kubin megszállása. A varsói császártalálkozás. A hadi müveletek megállapítása. A beavatkozás kérdése Párisban. Cavaignac javaslatának győzelme. Az angol parlament. Palmerston magyarellenes politikája. Az angol közvélemény. Az Egyesült Államok állásfoglalása Magyarország mellett. Dudley bécsi küldetése. A porta és a magyar ügy. Gróf Andrássy Gyula Konstantinápolyban. A velenczei köztársaság. Az orosz beavatkozás hivei a magyar aristokratiában. A pozsonyi kiáltvány. A szabadságharcz vezetőinek meghasonlása. Miklós czár a magyar határon. A czár visszatérése. Az orosz fősereg benyomulása 316
V. Fejezet. Háború az oroszok és osztrákok ellen. Az orosz haderő és vezetői. Az osztrák hadsereg. Haynau. Az osztrák vezérek. A magyar nemzeti haderő és vezérei. Az egyenlőtlen küzdelem eszközei. A magyar forradalom katonai talentumai. Az utolsó dunántuli győzelem. Görgei és Klapka hadi terve. A zsigárdi, peredi és nyárasdi ütközetek. Ferencz József a magyaróvári táborban. Az északi határ védelme. Wysocky. Az orosz sereg előnyomulása. Bártfa, Eperjes, Kassa eleste. A magyar csapatok visszavonulása. A kolera
az orosz táborban. Wysocky Hatvannál. A forradalmi sajtó házi perpatvarai. A június 26-iki ministertanács. A népfelkelés kihirdetése. Görgei visszatérése a sereghez. A győri sánczok. Az osztrákok dunántuli sikerei. A kormány védelmi intézkedései. Görgei ellenszegülése. Mészáros Lázár kinevezése fővezérré. A második komáromi ütközet. Görgei lemondása a hadügyministerségről. A komáromi haditanács. A hadsereg tüntetése Görgei ellen. A levonulás kérdése. A harmadik komáromi csata. Görgei visszavonulása az alföld felé. A délvidéki harcztér. Perczel Mór Titel alatt. Vetter Antal a déli sereg élén. Jellacsics előnyomulása. A magyar kormány Szegeden. Arad elfoglalása. Temesvár ostroma. Az oroszok Debreczenben. Budapest megszállása. Kossuth szegedi beszéde. Vetter hadjárata Jellacsics ellen. A hegyesi győzelem. Guyon veresége Titelnél. Vetter visszavonulása. Görgei áttörése az orosz hadi vonalon. A második váczi csata. A rétsági ütközet. Görgei serege Losonczon. A turai csata. Görgei felgyógyúlása. A hernádi pihenő. Az oroszok átkelése a Tiszán. A gesztelyi győzelem. Görgei utja dél felé 332
VIII. Fejezet. A Tiszavidék s Erdély elvesztése. Hajnau táborba szállása. A szegedi magyar fősereg. Görgei levonulási terve. A debreczeni csata. Az orosz sereg előnyomulása. Az oroszok Erdélyben. A tömösi sánczok. Brassó elfoglalása. A tihai csata. Bem visszatérése. A jádi és wallendorli csaták. A beszterczei vidék elvesztése. A Székelyföld védelme. A kökösi csata. Gábor Áron halála. A sepsi-szentgyörgyi csata. Szakadás a székely csapatok közt. Bem sikerei. Clam-Gallas gróf osztrák csapatai benyomulása Erdélybe. A szeredfalvi csata.
Nagy-Szeben és Segesvár elvesztése. A segesvári ütközet. Petőfi halála. Nagy-Szeben visszafoglalása. A nagycsüri vereség. Bem távozása. Az osztrákok győzelmei a székelyföldön 349
IX. Fejezet. A fegyverletétel. A képviselőház tanácskozásai Szegeden. Szemere ministerelnök előterjesztései. A nemzetiségi törvény tárgyalása. A függetlenség nemzetközi elismertetésének kérdése. Titkos tárgyalások az orosz és magyar vezérek közt. Békekövetek Görgeinél Rimaszombatban. Görgei válasza Paszkjevicshez. Rüdiger tábornok levele. Görgei küldöttei Cseodajeffnél. Leuchtenberg herczeg trónjelöltsége. Szemere és a dictatura kérdése. Tüntetés az országgyűlésen Görgei fővezérsége mellett. Kossuth terve a főparancsnokság vezetéséről. Dembinszky kinevezése fővezérré. Szemere és Batthyány
meghatalmazása az orosz alkudozások folytatására. Trónjelöltek az orosz császári házból. Barátkozások az orosz és magyar katonák között. Szemere kiáltványa. Az orosz és magyar pisztolyok. Szemere és Batthány levele Paszkjevicshez. A magyar korona felajánlása. Pöltenberg küldetése. Arad védelmi intézkedései. A kormány Aradon. A képviselőház utolsó tanácskozásai. Szeged és Hódmező-Vásárhely megszállása az osztrákok által. A szöregi csata. A képviselők menekülése. A temesvári ostromló sereg végső erőfeszitései. Klapka győzelme Komárom alatt. Bem megérkezése Temesvár alá. A temesvári csata. Görgei Aradon. Arad megszállásának veszélye. A fővezérség kérdése a ministertanácsban. Görgei és Kossuth utolsó találkozása. A temesvári csatavesztés hire Aradon. Görgei levele Kossuthhoz. Az utolsó ministertanács. Kossuth és a ministerium lemondása. Kossuth távozása Aradról. Görgei kiáltványa. A dictátor. A fegyverletétel kérdése. Görgei levele Rüdigerhez. Az augusztus 11-iki haditanács. A sereg visszavonulása Világos alá. Az utolsó éjszaka. Augusztus 13-ika. A fegyverletétel nemzetközi jelentősége. Arad feladása. Bem seregének felbomlása. Bem menekülése. Komárom védelme. Klapka György. Csórics tábornok veresége. Nugent Komárom alatt. Az alkudozások. Az átadás feltételei. A capitulatio. Klapka utolsó napi parancsa 359
X. Fejezd. A kivégzések. A szent korona elrejtése. Palmerston elkésett diplomatiai jegyzéke. Kossuth távozása az országból. A magyar emigratio Törökországban. Paszkjevics közbenjárása a foglyok érdekében. Görgei megkegyelmezése. Az árulás vádja. A magyar foglyok kiszolgáltatása az osztrákok kezébe. Haynau Aradon. Az első kivégzés. A honvédek besorozása. Miklós czár kiáltványa. Az osztrák boszu-politika. Batthyány Lajos pöre. Október 6-ika. Batthány kivégeztetése. Az aradi vértanuk. A további kivégzések. Haynau rémuralma. A szabadságharcz halottai 385
I. FERENCZ JÓZSEF ÉS KORA.
Irta: BEKSICS GUSZTÁV.
Előszó: A történetíró szerepe a multak véres árnyainak felidézésében. Az elnyomatás korszakának veszélyei. A nemzet és az elnyomó hatalom erőpróbája. A küzdelem vége. A mult tanulságai. A magyar nemzeti politika feladatai a jövőben 397
ELSŐ KÖNYV.
Az önkényuralom évei.
I. Fejezel. Az új Ausztria. A magyar nemzet politikai eszményeinek bukása Világosnál. A magyar nemzeti állam eszméje és feltételei. A magyar nyelv uralma. A politikai és kormányzati egység kivánalmai. A magyar faj hivatása a latin, germán és szláv elem érintkezési határán. A Habsburgok birodalmi eszméje. Ez eszme harcza Magyarország ellen. A centralisatio diadala a fegyverletétel után. A katonai rémuralom. Haynau küldetése. Az oroszok kegyelmi közbenjárásának kudarcza. Az orosz közvélemény viszonya Magyarországhoz. Paszkjevics kérvényének története. Bernhardi előadása e tárgy felől. Hilferding árulása. A czár haragja. A kegyelmezési jog gyakorlásának kérdése. E jog átruházása Haynaura. Az árulás vádja Görgei ellen. A megtorlás politikája. A kivégzések. Magyarország beolvasztásának terve. Az új Ausztria alapjai. I. Ferencz József és a birodalmi egység. A márcziusi alkotmány. Bach Sándor. A Bach-rendszer belső ellenmondásai. A nemzetiségek egyenjogúsítása és a germanisatio. Az új Ausztria államférfiai 403
II. Fejezet. A reactio elhelyezkedése. Előkészületek a márcziusi alkotmány életbeléptetésére. Az új rendszer alapelvei. Stadion és Schwarzenberg bukása. A reactio ideiglenes szervezete Windischgratz hadjárata alatt. SzögyényMarich László és a királyi ideiglenes központi igazgatás. A magyar conservativek és a birodalmi eszme. Az Apponyi-féle bizottság szervezési tervei. A Geringer-Haynau kormány. A muszkavezetők. Geringer igazgatási rendszere. A katonai dictatura. Az üldözés és boszú munkája. A haditörvényszékek működése. Deák Ferencz perbefogatása. Az általános besorozási parancs. Thun támadása a protestantismus ellen. Haynau bukása. A bukott dictátor utolsó megkegyelmezései. A polgári absolutismus. A területi berendezés. A ministerium, a helytartóság és a kerületi kormányzat illetékességi összeütközései. A szolgabírák. A császári pátensek. A földadó és a dohánymonopolium behozatala. A császári rendeletek és az élet. Bach közigazgatási rendszerének jellemzése. A rendszer előnyei és árnyoldalai. A pénzügyi
igazgatás visszásságai. A kataster. Az adórendszer. A közigazgatás költségei. A közbiztonság Bach idejében. A zsandárság. A titkos feladások rendszere. Mutatvány a Bach-korszak bűnügyi statistikájából. A zsandárok túlkapásai. A germanisatio. A kormányzati nyelv egysége. Az absolutismus németsége. A német birodalomba való bekebelezés terve 420
III. Fejezet. A földtehermentesitése és gazdasági hatása. A középosztály tervszerű megrontásának eszközei. A bécsi kormány politikája a földtehermentesités végrehajtásában. A galicziai parasztkérdés. A magyar jobbágyság józan felfogása. A földesurak kárpótlásának kérdése. A kárpótlás megállapításának törvényes alapjai. Az erdélyi úrbéri viszonyok. Az előlegek szétosztása. Az úrbéri nyilt parancsok. A földtehermentesítési bizottságok szervezése. Az úrbéri rendezés községenkénti keresztülvitele. A kárpótlási eljárás Erdélyben. A dézsmakárpótlás. Az erdélyi dézsmaügy rendezése. A földtehermentesités végrehajtása az alkotmány visszaállítása után. Az erdélyi
földesurak sérelmeinek orvoslása. A gentry tönkrejutásának okai 444
IV. Fejezet. A nemzet önvédelme. Három század küzdelmeinek kettős tanúlsága. A centralizáló és germanizáló irány utolsó nagy kísérlete. Bach rendszerének tarthatatlansága. A Rückblick. Széchenyi válasza. A Blick jellemzése. A passivitás politikája. Az ó-conservativek szerepe az önkényuralom alatt. Politikai tévedéseik. A 47-iki alap. Somssich Pál könyve. Gróf Dessewffy Emil emlékirata. Báró Jósika Samu. Gróf Dessewffy Emil szerepének jelentősége az absolutismus alatt. Dessewffy nyilatkozata emlékiratáról. Az ó-conservativek felfogása a pragmatica sanctióról. Szögyény-Marich László hazafisága. A tartományi autonomia eszméje. A conservativ és liberális pártalakulás természetes útja. A conservativek önző politikájának gyümölcsei. Deák Ferencz passivitása. Levele Schmerlinghez. A passivitás ellenségei itthon. Magyarok az önkényuralom szolgálatában. A forradalmi irány hívei. A Kossuth-Makkféle székely összeesküvés. A marosvásárhelyi kivégzések. A kormány üldözési mániája. Teleki Blanka grófnő. Libényi merénylete. A passivitás politikájának erősbödése. Ferencz József első körútja Magyarországon. Házassága. Erzsébet császárné. Rokonszenve a magyarok iránt. A császárné könnyei. Erzsébet szerepe a kiegyezés létrejöttében. A királyné. Mária Valéria. A honvédzászló szalagja. A családi gyász napjai. Erzsébet részvétele az ezredéves emlékünnepen. Erzsébet Magyarország védasszonya. Az önkényuralom és a nemzetiségek. Horvátország csalódásai. Az erdélyi szászok és románok viszályai. A katholikus egyház hazafisága. A concordatum. Scitovszky János herczegprimás. Haynald Lajos. A főpapság csatlakozása Deákhoz.
A nemzet védelmi rendszerének fölénye az absolutismussal szemközt 451
V. Fejezet. A társadalom és az irodalom harcza. A passiv küzdelem első szervezése. A bujdosók. A magyarság sorsa a városokban. Az aristokratia visszavonulása. A német Budapest. Az 1849/50-iki tél. A tüntetések kezdete. A magyar nők. A katonaság száműzetése a magyar társadalomból. Protmann és Deák Ferencz. A rendőrség felsülései. Tüntetések a színházban. Az Albrecht-út. Kísérlet az akadémia megrendszabályozására. A sajtóviszonyok az absolutismus alatt. Szilágyi Sándor a forradalom utáni napok sajtójáról. A censura. Az írók üldözése. A tudományos irodalom pangása. Szilágyi Sándor kísérlete a szépirodalmi időszaki sajtó föllendülésére. A Magyar Emléklapok. Tompa haditörvényszék előtt. A napi sajtó. Szilágyi Ferencz Magyar Hirlapja. A Pesti Napló. Kemény Zsigmond és társai. Uj lapok. A sajtóviszonyok Erdélyben. A humoristikus sajtó. Az absolutismus korabeli sajtó általános jellemzése 488
VI. Fejezet. Bach és rendszerének kibontakozása. Bach uralomra jutása. Schwarzenben herczeg külügyi politikája. Az olmützi conferentia. Poroszország ellenséges érzületének alapjai. Az emigránsok üldözése. Törökország fellépése a vendégjog megsértése ellen. Schwarzenberg nagynémet eszméjének bukása. Az orosz-osztrák barátság vége. Ausztria elszigeteltsége. Magyarország beolvasztásának megkezdése. Albrecht főherczeg. A márcziusi alkotmány megszüntetése. Bach Sándor egyénisége. Előélete, politikai iskolája. Szerepe a bécsi forradalomban. Egyéni önzetlensége. Becsvágyának túlkapásai. Szervezési tehetségének hiányai. A Bach-rendszer demokrata alapjai. A rendszer belső fogatkozásai. Az uralkodó első körútja. I. Ferencz József egyénisége. Ragaszkodása első uralkodói programmjához. Kötelességérzete. A lassú átmenet utja az alkotmányossághoz. A király alkotmányos érzületének tűzpróbái. A király-szobrok. A királyi elhatározás jelentősége. A nemzeti király. Az első körút lefolyása. A magyarság tüntetése az uralkodó mellett. A nemzetiségek magatartása. Bach diadala. A részleges kegyelmezések. A concordatum és a magyar püspöki kar. A magyar clerus megrendszabályozásának eszközei. A jezsuiták. Harcz a protestantismus ellen. A Thun-féle nyilt parancs. A magyar protestantismus politikai múltja. Tiltakozások Thun pátense ellen. Az 1860-iki debreczeni vásár. Lónyay Menyhért külföldi útja. Az angol-porosz interventio. Thun bukása. A császári pár 1857-iki körútja. A megkegyelmezések. A pénzügyi csőd. A kormányzat corruptioja. Az intendatura botránya az olasz háború után. Bruck pénzügyminister bukása 503
VII. Fejezet. A Bach-korszak külpolitikája és a rendszer bukása. Ausztria nagyhatalmi helyzete a szabadságharcz után. Franczia vélemény Ausztria jövőjéről. A magyar kérdés a külpolitikában. A krimi hadjárat és Oroszország boszuja. A franczia-orosz barátság. A porosz-osztrák szövetség eszméje. Albrecht főherczeg berlini útja. A terv bukása. Ausztria olaszországi politikája a villafrancai béke után. Moltke tanácsa. Az olasz és porosz érdekek
találkozása. A porosz-osztrák háború első jelei. Az absolutismus külpolitikájának pragmatikus előadása. Ausztria magatartása a krimi háború alatt. A dunai fejedelemségek megszállása. Miklós czár halála. Ausztria elszigeteltsége. A moldva-oláhországi kérdés. A két fejedelemség egyesítése. III. Napoleon. A franczia-osztrák háború veszélye. Ausztria külügyi politikájának baklövései. A porosz segítség elejtése. III. Napoleon és a magyar emigratio. A magyar nemzeti igazgatóság. Kossuth angliai agitatioja és a Derby-kormány bukása. A magyar fegyverek részvétele az olasz szabadságharczban. Garibaldi ígéretei. Előkészületek a magyarországi hadjáratra. Kossuth bankópöre. Cavour halála. A külföld rokonszenve a magyar kérdés irányában. Az emigránsok társadalmi szerepe a külföldön. Az emigratio szerepének politikai jelentősége. Kossuth optimismusa. A külföldi sajtó. A franczia-osztrák háború. Solferino. A villafrancai béke. Bach bukása. Bartakovics érsek pohárköszöntője. Albrecht főherczeg visszahivatása. Benedek Lajos főkormányzó. A hazafias tüntetések kora. 1860 márczius 15-ike. Forinyák Géza. Széchenyi István öngyilkossága. A conservativek Bach bukása után. A megerősített birodalmi tanács terve. A magyar urak a tanácsban. Majláth György. Dessewffy Emil 1859-iki alkotmányterve. Az októberi diploma 534
MÁSODIK KÖNYV.
A provisorium és a kiegyezés előzményei.
I. Fejezet. Új rendszer és régi politikusok. A birodalmi egység eszméje Bach bukása után. Az eszme új eszközei. Az octroyált alkotmány Ausztriában. Magyarország és az új alkotmánykisérlet. Az új ministerium. A conservativek felhasználása. A conservativ párt a provisorium alatt. Szerepe a februári pátens szerkesztésében. Gróf Széchen Antal. A conservativek új szerepének jelentősége. A hazafias conservativek. Gróf Apponyi György. Majláth György. Báró Sennyey Pál. Báró Vay Miklós kanczellársága. A februári pátens 564
II. Fejezet. Értekezletek a herczegprimásnál Esztergomban és Gyula-Fejérvárott. Az országgyűlés összehívásának kérdése. Az esztergomi értekezlet tárgya. Deák Ferencz levele a prímáshoz. Az értekezlet lefolyása. Az országgyűlés összehívása. Erdély kizárása az országgyűlésről. A gyulafejérvári értekezlet. Haynald Lajos nyilatkozata az unió mellett. Az erdélyi országgyűlés összehívása. A Pesti Napló az esztergomi értekezletről 564
III. Fejezet. Schmerling. Az uj korszak vezére. Schmerling programmja. Deák Ferencz első találkozása a császárral. Deák levele sógorához a találkozásról. A kiegyezés akadályai. Schmerling vállalkozása a birodalmi eszme diadalra juttatása érdekében. Párhuzam Bach és Schmerling rendszere között 569
IV. Fejezet. Az első kiegyezési kisérlet. A képviselőválasztások. Az országgyűlés összehívása. A hadügy kérdése. A királyi felségjogok a régi alkotmányban. A felségjogi theoria és az állami függetlenség. A hadsereg kérdése és megoldásának nehézsége. Deák pessímismusa. A nemzet bizalma Deákban. A későbbi pártalakulások csírái 574
V. Fejezet. Az 1861-iki országgyűlés és az államcsiny. Deák Ferencz képviselői programmja. Az országgyűlés helyének kérdése, A megnyitás. A trónbeszéd. A felirati és határozati pártok. Deák Ferencz felirati javaslata. Gróf Teleki László öngyilkossága. Deák beszéde a felirati javaslat mellett. A felirati vita. Tisza Kálmán beszéde. A felirati párt győzelme. A czim kérdése. A felirat visszautasítása. Vay és Széchen bukása. A királyi leirat. A Deák által javasolt válasz. Az orzággyűlés feloszlatása. Forrongások a megyegyűléseken. A vármegyék megrendszabályozása. Az országbírói értekezlet. Az erdélyi országgyűlési terv kudarcza 576
VI. Fejezet. A provisorium. A látszólagos alkotmányosság bukása. A nyílt megtorlás politikája. A katonai bíróságok. Az új rendszer vezérei. Gróf Forgách Antal főkanczellár, gróf Pálffy Móricz helytartó. A hétszemélyes tábla tiltakozása. Az osztrák bélyeg- és ipartörvények behozatala. A nemzetiségek felizgatása. A centralistikus politika Erdélyben. A választókerületek új szervezése. A magyarság mesterséges leszavaztatása. A szebeni országgyűlés. Erdély részvétele a Reichsrathban. Erdély elszakítása a hétszemélyes tábla hatósága alól. A választások a következő években. Magyar érzelmű oláhok. A magyar faj suprematiájának alapjai. Appon3'i György emlékirata a kiegyezésről. Az 1861-iki képviselők tüntetése Deák Ferencz mellett. Apponyi bukása. A conservativek alkotmány-tervei. Deák Ferencz és Lustkandl. Adalékok a magyar közjoghoz. Deák a conservativek kísérleteiről. A várakozás politikája. Schmerlíng merevsége. Gróf Zichy Hermann főkanczellár. Az igazságügyi organisatio tervének bukása. A szerb és román gör. kel. egyházak szétválasztása. Az osztrák politikai viszonyok. Az osztrák-németek a dualismus mellett. Belcredi és az osztrák-szláv foederalísmus. Schmerling harcza a conservativekkel. A magyar kiegyezés kérdése a tágabb birodalmi tanácsban. Kaiserfeld beszéde. Ferencz József 1865-íki pesti utja. A kibékülés első jelei. Zichy Hermann bukása. Majláth György főkanczellár. A Schmerling-kormány utolsó napja 594
VII. Fejezet. A forradalmi irány utolsó kisérlete és a provisorium külpolitikája. Bach és Schmerling külpolitikájának azonos vonásai. A forradalmi politika. Az emigratio a villafrancai béke után. A forradalmi irány hivei az országban. A magyarországi központi bizottmány. A szerbek és oláhok megnyerésének kísérlete. Elfogatások az októberi diploma előtt. Varsói császártalálkozás. Olaszország előkészületei a háborúra. Egészség Viktor Emánuel és az emigratio között. A magyar legio Olaszországban. A fegyverszállitási kisérlet. III. Napoleon és Cusa herczeg. A nemzet kijózanodásának első jelei. A magyar kérdés nemzetközi jelentősége. Kossuth Lajos és a dunai confoederatio eszméje. A terv bukása. Kossuth védekezése. Az Almásy-Nedeczkvféle összeesküvés. Az utolsó forradalmi kisérlet elnyomása. Poroszország és Ausztria. Bismarck a monarchia súlypontjáról. Rechberg válasza. A schleswig-holsteini háború. A német birodalmi hegemónia kérdése. Deák Ferencz fellépése a kiegyezes létesitése érdekében 606
VIII. Fejezet. A kiegyezés előzményei, a politikai és társadalmi viszonyok. Apponyi
és Sennyey közeledése Deák Ferenczhez. A »Debatte« megalapítása és magyarbarát czikkei. A jogfolytonossági politika diadala az udvarnál. A conservativek Apponyi ellen. Majláth György. A húsvéti czikk. Deák májusi czikkei a Debatteban. A kiegyezés alapfeltételei. A delegatiók eszméje. Gróf Andrássy Gyula megoldási indítványa. A conservativek magatartása a kiegyezési tervvel szemközt. Báró Eötvös József jóslatai. A társadalmi viszonyok a provisorium alatt. Az irodalom föllendülése. A politikai irodalom. Deák Ferencz és a Pesti Napló. Falk Miksa. Kemény Zsigmond a Pesti Napló élén. Kovács Lajos és Zichy Antal kísérletei a közös ügj'ek szabályozására. A sajtó Forgách kanczellársága alatt. A Hon. Jókai és gróf Zichy Nándor büntetése. A gazdasági viszonyok. Az adó erőszakos behajtása. A közép földbirtok apadása. Az 1863-iki aszály. A középosztály válsága. Az 1865-iki országgyűlés egybehivása. A képviselőválasztások. A pártok. Erdély részvétele az országgyűlésen. Deák Ferencz és Majláth György találkozása.
Deák szakítása a conservativekkel. A felirati vita. A korona válasza az országgyűlés feliratára. A második felirat. Bartal György kiegyezési programmja. A 67-es bizottság. Az 1866-iki májusi fagy. A segélyezési vita az országgyűlésen. A porosz és olasz háború kitörése. Ferencz József kiáltványa. Az országgyűlés elnapolása. Az osztrák-porosz háború okai. A hadjárat lefolyása. A königgrützi ütközet. Deák Ferencz politikájának diadala 622
HARMADIK KÖNYV.
Az utolsó harmincz év.
I. Fejezet. Beák Ferencz. Széchenyi, Kossuth és Deák. A három vezér által képviselt eszmék. Deák Ferencz szerepe a nemzeti ébredés hajnalán. A passivítás politikája. Deák vezéri szerepének kútforrása. Nagyságának alapjai. A középosztály tekintélyének megtestesülése Deák személ3'ében. A kiegyezés művének koronája 649
II. Fejezet. A kiegyezés s a második felelős ministerimn. Deák az uralkodónál a königgrätzi csata után. A balközép mozgolódásai. A békekötés. A hadkiegészítési pátens. A 15-ös albizottság. A Majláth-kormány kiegyezési tervezete. Deák ragaszkodása a feltételekhez. A megoldás. A második felelős ministerium megalakítása. Gróf Andrássy Gyula. A február 12-iki bécsi ministertanács. A felség leirata. Az Andrássy-ministerium. A conservativek és a kiegyezés. Sennyey csalódása. A balközép. A közösügyi vita. Deák és Tisza álláspontja az absolutistikus Ausztriával közös ügyek rendezése tárgyában. A közös
ügyek sorsa az osztrák alkotmányosság bukása esetén. A hadsereg kérdése. A szavazás. Az 1867-iki XII. t.-czikk. Az 1867-iki alkotmány alapjai. A koronázás. Kossuth levele Deákhoz. A pártalakulások jövendője 653
III. Fejezet. A kormány első tevékenysége és a pártviszonyok alakulása. Az alkotmányos kormányzat szervezése. A tanult elemek hiánya. A pártvillongások előjelei. A szabadságharcz rokkantjai segélyezésének kérdése. Tiltakozások a vármegyéktől a közös ügyek ellen. Kossuth levelei a kiegyezés ellen. A váczi levél. Az izgatók megrendszabályozása. Böszörményi László pöre. A vasúti kölcsön. A quota. Az osztrák kiegyezési törvény szentesítése. A közjogi pártok alakulásának csirái. Az első delegatio. Szakadás a balközép kebelében. A közös kormány. Tiszáék kilépése a delegatióból. A balközép és a Deákpárt. Móricz Pál a kiegyezés utáni hangulatról. Az 1867/68-iki országgyűlés reformalkotásai. A honvédség felállitása. A népoktatási törvény. A zsidók emancipatiója. Az 1868. XLIII. t.-czikk. A polgári házasság eszméje. A két keleti egyház szétválasztása. A nemzetiségi törvény és a végrehajtásában rejlő veszélyek. A Deák-párt missiója 665
IV. Fejezet. A kormány és Deák-párt sikerei és Andrássy külügyministersége. Az új választások. A biráskodás reformja. Horváth Boldizsár. A közjogi harczok. A közigazgatás államosításának kérdése. Andrássy Gyula nemzeti politikája. Budapest fejlesztése. Az udvar Gödöllőn. A magyar szellem Erzsébet királyné környezetében. A szerb zűrzavar. Karagyorgyevics herczeg bünpöre. Andrássy és a nemzetiségek. A határőrvidék polgárosítása. A fiumei kérdés. A károlyvárosi lázadás. Az Andrássy-kormány pénzügyi sikerei. Lónyay Menyhért. A honvédség fejlesztése. Közadakozás az 1848/49-iki honvédek segélyezésére. József főherczeg. A Deák-párt megerősödése. A porosz-franczia háború. Beust külügyi politikája. Ausztria-Magyarország semlegessége. A pontusi kérdés. Ausztria belügyi válsága. A Hohenwartkabinet. A cseh fundamentális articulusok. Horvát kísérlet a kiegyezés felbontására. A dualismus megvédése a foederatista iránynyal szemben. Beust bukása. Andrássy külügyministersége 675
V. Fejezet. Lónyay ministerelnöksége s a pártok bomlása. A Deák-párt veszteségei. Báró Eötvös József halála. Gorove és Horváth Boldizsár lemondása. A feudális gőg Horváth Boldizsár ellen. A ministerium reconstruciója. Gróf Lónyay Menyhért ministerelnöksége. A közállapotok Lónyay alatt. A pénzügyi miseriák. A deficit. Kerkápoly Károly. A 30 milliós kölcsön. A reform-kérdések. A választási törvény reformja. A conservativ irány érvényesülési kísérlete. Az obstructio. Az országgyűlés feloszlatása. Az új választások. Deák és Lónyay. Az utilitarius politika. A vasúti botrányok. Az incompatibilitási törvény. Lónyay lemondása. Az ultramontán irány feléledése. A placetum. Irányi javaslata a polgári házasságról. Sennyey Pál a képviselőházban. Kísérletek a Deák-párt regenerálására. Szlávy József ministerelnöksége. A bécsi tervek. A keleti vasút csődje. A Bittó-kormány. A balközép bomladozása. A fusio első eszméje. Ghyczy Kálmán és a középpárt csatlakozása a Deák-párthoz. Andrássy a fusio szükségéről. Ghyczy pénzügyministersége. A polgári házasság levétele a napirendről. Tisza és a balközép harcza a kormány ellen. Az 1875-iki költségvetési tárgyalás kezdete 691
VI. Fejezet. A Deák-part és a balközép egyesülése. Tisza újévi beszéde. Az új pártalakulás küzdelmei. A Lónyay- és Sennyey-féle csoportok. A conservativek csalódása. Tisza február 3-iki beszéde. A Deák-párt utolsó diadala. Tisza Kálmán Bécsben. A fusio-bizottság. Deák a fusióról. A szabadelvűpárt megalakulása. A Wenckheim-ministerium. Az ellenzéki pártok az új helyzettel szemben. A fusio szükségszerűsége. Tisza Kálmán programm-változtatásának
jelentősége 707
VII. Fejezd. Pártviszonyok a fusio után. A parlamentarismus második korszaki A Deákpártnak helyzete a szabadelvű pártban. A conservativek támadása az új párt ellen. Az új kormány nemzetiségi politikája. Tisza első választása. A pénzügyi bajok orvoslásának programmja. Széli Kálmán. Tisza Kálmán ministerelnöksége. A kiegyezési tárgyalások. Báró Simonyi Lajos kilépése a cabinetből. A bankkérdés. Tisza lemondása. A válság elintézése Sennyey visszavonulása. Gróf Apponyi Albert. Az egyesült ellenzéki párt megalakulása. A szabadelvű párt ingadozása. Az új választások. A bosnyák occupatio hatása a politikai helyzetre. Szlávy felirati javaslata. Széli Kálmán lemondása. A közigazgatási reform ügye. Az ellenzéki pártok bomladozása. A mérsékelt ellenzék. Grünwald Béla. Az agrár-socialismus. A mérsékelt ellenzék katonai reform-követelései. A nemzeti párt elnevezés felvétele. Deák Ferencz halála. A conservativek és a gazdasági politika. Mayer Rudolf Magyarországon. Az agrár párt szervezkedési kisérlete. A nemzeti párt egyik vezérének előadása a párt alakulásáról 717
VIII. Fejezet. Bosznia megszállása és a parlamenti consolidatio. Az 1876-iki herczegovinai és boszniai felkelés. A török-szerb háború. Szerb toborzások Magyarországon. Miletics felségsértési pöre. Törökbarát tüntetések Budapesten. Az orosz-török háború. A török sympathiák és a politika. Apponyi conservativ keleti politikája. Kállay Béni beszéde Bosznia megszállása felől. Az occupatio eszméjének diadala a parlamenten. A választások a hadjárat alatt. A hadjárat. Az ellenállás okai. A berlini szerződés XXV. czikkelye. Bosznia közjogi helyzete. Kállay Béni és Bosznia kormányzata. Tüntetések az occupatio ellen. A cabinet reconstuctiója. Ausztria belügyi válságai. Az alkotmánypárt bukása. Andrássy visszalépése a külügyektől. A Taafe-kormány. A pártok feletti kormányzás rendszere. A magyar parlamentarismus megszilárdulása. Tisza és a nemzetiségek. A horvát czimer-ügy. A román kérdés. Az 1885-iki országos kiállítás. Rudolf trónörökös megnyitó beszéde 734
IX. Fejezet. A véderő-vita és Tisza bukása. Tisza veresége a főrendiház reformjánál. A román határ kérdés. Az uj véderő-javaslat. A 14. §-ban rejlő közjogi sérelem. A parlamenti harcz. A 25-ik paragraphus. Apponyi határozati javaslata. Szilágyi Dezső támadása. A kormánypárt védelme. Az utczai demonstratiók. Rudolf trónörökös halála. A 14. §. új szövegezése. A cabinet reconstructiója. Szilágyi Dezső belépése a kormányba. Tisza Kálmán uralmának vége. Kossuth állampolgárságának ügye. Tisza lemondása. Visszapillantás a Tisza-korszak történetére. A parlament vezérférfiai a Deák- és Tisza-korszak alatt. Gróf Szápáry Gyula kormánya. Az új kormány programmja. A közigazgatási reform a képviselőházban. Az obstructió. A reform elhalasztása. A koronázási jubileum. Az 1892-iki téli választás. A Hentzi-szobor ügye 747
X. Fejezet. Az egyházpolitikai harcz és előzményei. Deák Ferencz egyházpolitikája. A halogatás okai. Javaslat a zsidók és keresztények házasságáról. Az elkeresztelések ügve. A Trefort-féle rendelet. A nagyszombati conflictus. Trefort halála. Gróf Csáky Albin. Csáky 1890 február 26-iki rendelete. A culturharcz. A részleges anvakönyvvezetés terve. Szilágyi Dezső egyházpolitikái programmja. A májusi egyházpolitikai vita. Apponyi beszede a polgári házasság mellett. Csáky memoranduma. A facultativ és kötelező foma kérdése. Szápáry bukása. Beavatott pártemberek tudósításai az egyházpolitikái kérdés menetéről Szápáry lemondásáig. Wekerle Sándor kormánya. Az új ministerelnök bemutatkozó beszéde. A korona magatartásának kérdése. A pártok forrongása. Báró Atzél Béla és a purosok. Szilágyi emlékirata a felség előtt. Vaszary bibornok álláspontja. Az egyházpolitikai javaslatok a ház előtt. Kilépések a szabadelvű pártból. A nemzeti párt és a javaslatok. A függetlenségi párt állásfoglalása. A kötelező polgári házasságról szóló javaslat tárgyalása a képviselőházban. Kossuth Lajos halála. A javaslat bukása a főrendiházban. Wekerle lemondása. Gróf Khuen-Héderváry Károly. A második Wekerle-kormány. A főrendiház második szavazása. A vallás szabad gyakorlatáról szóló javaslat. Az egyházpolitikai törvények szentesítése. Wekerle visszalépése. Báró Bánffy Dezső ministerelnök. Az új kormány programmja. Az Agliardi-ügy és Kálnoky bukása. Az egyházpolitikai programm teljes végrehajtása
XI. Fejezet. Harmincz év eredményei. A dualismus garantiái. Az alkotmányos aera
sikerei. A nemzeti aspiratiók kielégitése. Gróf Apponyi Albert nemzeti politika. A gazdasági és culturai fellendülés. Az államháztartás fejlődésének korszakai. Tisza és Wekerle pénzügyi reformjai. A deficit eltüntetése. A fogyasztási adók reformja. A regale megváltása. A conversiok. A valuta rendezése. A vasúti politika eredményei. Baross Gábor. A zónarendszer. Az irodalom fellendülése. A költészet és szépirodalom. A politikai szónoklat.
A történelmi irodalom és kútforrásai. A tudományos és irodalmi társulatok. A képzőművészetek. A zene- és színművészet. Az oktatásügy fejlődése. Wlassics Gyula nemzeti culturpolitikája. A közigazgatás. Az igazságszolgáltatás. A magyar nyelv terjedése a nemzetiségeknél. A magyar nemzeti állam szükségszerűsége. A magyar nemzet hivatása kelet és nyugat határán. Az ezredéves mult tanúlságai. Magyarország viszonya Ausztriához. A magyar faj jövője 808
XII. Fejezet. Az új ezredév kezdete. A honfoglalás ezredéves évfordulója. Az istenbéke. A millennium lefolyása. A főpapok pásztorlevelei. A millennium első napja. Az 1896: VI. t.-czikk a honfoglalás ezeréves emlékének törvénybe iktatásáról. Az ezredéves országos kiállitás megnyitása. A Te-Deum. A szent korona kitétele. Az új királ5'i várlak alapkövének letétele. Június 8-ika. Az országgyűlés hódolata a korona előtt. A hódoló díszmenet. A főrendiház és képviselőház együttes ülése. Szilágyi Dezső üdvözlő beszéde és a király válasza. Az első ezredév történetének zárójelenete 830
Utószó a magyar nemzet történetéhez. Irta: JÓKAI MÓR 839
KÉPEK JEGYZÉKE.
Önálló mellékletek.
I. Ferencz József magyar királylyá koronáztatása. Székely Bertalannak Erzsébet királyné számára készített eredeti vizfestménye a bécsi várlakban. (Czímkép.)
Ferencz József főherczeg. Kropp J. metszete Kriehnher 1845-iki festménye után. Az országos képtár gyűjteményének 4870. számú példányáról 13
Nemzeti dal. (A szabadsajtó első terméke, alul Petőfi Sándor sajátkezű soraival.) Eredetije a Maervar Nemzeti Múzeum könvvtárában 36
Az új korszak vezéralakjai. Than Mór vázlata a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházában levő falfestményéhez. Eredetije Enst Lajos gyűjteményében 42
Az első magyar ministerium. Székely Berlalan kőrajza után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról 69
Az 1848-iki országgyűlés megnyitása. Bettenkofer Károly egykorú kőnyomata Borsos József rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 8838. számú példányáról 107
A pesti vigadó. (Az 1848-iki országyűlés képviselőházának helye.) Rauch János kőnyomata Sandmann T. rajza után. Alt Rudolf »Buda-Pest« (Pest, 1845) czímű munkájából 123
Görgei tábornoki kinevezése. Eredetije a Görgei család levéltárában, a Magyar Nemzeti Múzeumban 155
V. Ferdinánd trónlemondási kiáltványa. Az országos levéltár eredeti példányáról Kossuth 1848 deczember 22-iki kiáltványa. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának példányáról172
Az isaszegi ütközet. Heger Arthur eredeti festménye 178
Görgeinek az isaszegi csatából kelt kiáltványa. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában 245
Kossuth Lajos. Barabás Miklós 1849-iki rézmetszete után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról 246
A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának
eredeti példányáról 281
Kiáltvány Budavár bevételéről. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának eredeti példányáról
Kossuth lemondása a kormányzóságról. Eredetije a Görgei család levéltárában, a Magyar Nemzeti Múzeumban 301
Gróf Széchenyi István. Bálint B. metszete Györgyi A. 1860-iki festménye után 373
Erzsébet királyné levele Deák Ferenczhez. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum Deák-szobájában 454
Buda és Pest az ötvenes években. Oeder Lajos aczélmetszete Alt Rudolf festménye után. Kohl »Die Donau« (Trieszt, 1854.) czímű művéből 488
Gróf Széchenyi István emléktárgyai. (A nemzeti kaszinó serlegén és a Falk Miksa birtokában levő szobron, Gasner művén kivül a többi tárgy a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárában és a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi-múzeumában.) Rajzolta Cserna Károly 546
Deák Ferencz levele Tarányi Józsefhez Ő Felségével való első találkozásáról. (A levél első négy oldala.) Eredetije Kónyi Manó gyűjteményében 569
Az 1861-iki országgyűlés vezérei és főbb szónokai. (Palóczy László, Deák Ferencz, Ghyczy Kálmán, báró Eötvös József, gróf Teleki László, Somsich Pál, gróf Andrássy Gyula, Szalay László, Kazinczy Gábor, gróf Dessewffy Emil, Tisza Kálmán, Bartal György, Nyáry Pál, Jókai Mór, Lónyay Menyhért, Ürményi Miksa, báró Podmaniczky Frigyes, Révész Imre.) Rohn A. egykorú kőrajza után. Az országos képtár gyűjteményének 1882. számú példányáról Deák Ferencz húsvéti czikke a Pesti Naplóban 576
Az 1865-iki országgyűlés megnyitása. Kalzler V. 1866-iki kőrajza után. Az országos képtár gyűjteményének 4883. a. számú példányáról 636
Deák Ferencz. Székely Bertalan olajfestménye a Magyar Történeti Képcsarnokban. 649
I. Ferencz József 1867-ben. Rabending Emil bécsi fényképész felvétele után 653
Erzsébet királyné 1867-ben. Rabending Emil felvétele után 653
Gróf Andrássy Gyula. 1867-iki fénykép után metszette Unger Vilmos 656
Az 1867-iki kiegyezési törvényczikkek első és utolsó lapja. Az 1867 : III. és VII-XII. t.-czikkek szentesítését tartalmazó okirat eredetije az országos levéltárban 662
Az 1867-iki magyar ministerium. Mand&llo és Leiiner kőnyomata Barabás Miklós 1867-iki rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 1797. számú példányáról 665
A királyi család Gödöllőn. Reifenstein és Rösch kőnyomata Katzler V. 1871-iki rajza után. Ugyanonnan, a 4880. számú példányról 679
A Deák-korszak szónokai és államférfiai. Eredeti fényképek után 691
Tisza Kálmán. Horovitz Lipót festménye a szabadelvű pártkörben 717
Erzsébet királyné Deák Ferencz ravatalánál. Zichy Mihály festménye a Magyar Történeti Képcsarnokban 728
Szónokok és államférfiak a Tisza-korszak alatt. Eredeti fényképek után 744
Rudolf trónörökös. Benczúr Gyula olajfestménye a Magyar Tudományos Akadémiában 755
Kossuth Lajos. Unger Vilmos 1881-iki rézmetszete 757
Gróf Szápáry Gyula. Eredeti fényképfelvétel után 761
Szilágyi Dezső. Eredeti fényképfelvétel után 775
Wekerle Sándor. Eredeti fényképfelvétel után 791
Az egyházpolitikai vita szónokai. Eredeti fényképek után 794
Báró Bánffy Dezső. Eredeti fényképfelvétel után 804
A magyar királyi ministerium 1867-től 1896-ig 806
I. Ferencz József király 1896-ban. Kollcr Károly utódainak az ezredéves országos kiállításon eszközölt eredeti fén3'képfelvétele után 827
Az uj országház. Eredeti fényképfelvétel után 828
Az 1896. évi ezredéves kiállítás történelmi főcsoportja. (A keretben báró Dániel Ernő, Lukács Béla és Darányi Ignácz arczképeivel.) Rajzolta Goró Lajos 828
Az 1896: VII. törvényczikk a honalapítás évezredes emlékének törvénybe iktatátásáról. Eredetije az országos levéltárban 830
A szövegképek lajstroma.
A nemzeti szellem diadala. Zichy Mihály után rajzolta Heyer Arthur 3
Magyarország nagyasszonya. (Szűz-Mária képe az 1848-iki magyar aranyokon.) Rajzolta Dörre Tivadar 6
Márczius 15-íke allegóriája. Rajzolta Bőrre Tivadar 9
István főherczeg. Szeremley egykorú kőnyomata után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról 11
Ferencz József főherczeg 1847-ben. Leykum A. egykorú kőnyomata Eybl rajza után.
Ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányáról 15
Zarka János. Reifensiein és Rösch kőnyomata Barabás Miklós 1857-iki rajza után.
Az országos képtár gyűjteményének 4734. számú példányáról 21
Somssich Pál. Barabás Miklós kőrajza után. A művész örökösei birtokában levő
példányáról 25
A pozsonyi küldöttség Bécsben. Egykorú kőnyomat után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról 33
Petőfi Sándor. Az 1849-iki daguerrotyp-felvétel alapján, Barabás Miklós és Orlay Petrich Soma rajzai felhasználásával rajzolta Roskovics Ignácz 37
Jellacsics horvát bán. Egykorú kőnyomat után. A budapesti egyetemi könyvtár példányáról 47
Ferencz Károly főherczeg. Egykorú kőnyomat Krichuber 1850-iki rajza után Ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányáról 51
Az alsó tábla ülése Pozsonyban. Egykorú metszet után 57
Az 1847/48-iki törvények hivatalos kiadásának czímlapja és első lapja. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának példányáról 60, 61
Batthyány és Kossuth. Tyroler egykorú metszete Weber rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 883. számú példányáról 71
Gróf Széchenyi István 1848-ban. Egykorú kőnyomat Kalzler V. rajza után. Törökfalvi Pap Zsigmond birtokában (Nagybányán) levő példányról 73
Rajacsics karlóczai érsek. Egykorú kőnyomat Schlossareli 1844-iki rajza után. Az országos képtár gyűjteményények 1905. számú példányáról 81
Mészáros Lázár. Ranh J. kőnyomata Strixner Ágoston egykorú rajza után. Eredeti
példányról 94
János főherczeg. Egykorú metszet után. Eredeti példányról 102
Báró Wesselényi Miklós. Rauh J. kőnyomata Strixner Ágoston egykorú rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 6226. számú példányáról 106
Meghivó levél az 1848-iki országgyűlésre. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában 109
Kossuth július 11-iki beszéde. Egykoru metszet után. A Révai testvérek »Ezernyolczszáznegyvennyolcz« (Budapest, 1898.) czímű kiadványának reproductiójáról 109
A képviselőház belseje 1848-an. Egykorú metszet után rajzolta Cserna Károly 112
Deák Ferencz aláirása 1848 június 26-ikán kelt levelén. Az irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában 122
Pázmándy Dénes. Egykorú metszet után. A Révai testvérek idézett kiadványából 125
Gróf Batthyány Lajos aláirása 1848 szeptember 14-iki rendeletén. Az irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában 127
István nádor aláirása 1848 április 13-iki rendeletén. Az irat eredetije ugyanott 133
Gróf Lamberg Ferencz. Egykorú metszet után. Az országos képtár gyűjteményének 2973. számú példányáról 137
Zárókép. Rajzolta Cserna Károly 140
Honvéd zászlótartó. Rajzolta Cserna Károly 143
Kossuth Lajos aláirása az országos honvédelmi bizottmány 1848 október 13-iki kiadványán. Az irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában 147
Görgei Arthúr. Morelli fametszete Gyulai Pál birtokában levő egykorú daguerrotypia után. A Révai testvérek idézett kiadványából 157
Báró Vay Miklós. Leykum A. kőnyomata Eybl 1843-iki rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 497. számú példányáról 161
I. Ferencz József 1848 deczember 2-ikán kelt aláirása Radeczky tábornagyhoz intézett levelén. Az irat eredetije a gróf Radeczky család levéltárában 172
I. Ferencz József trónralépési kiáltványa. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának
példányáról 173
Nyáry Pál aláirása az országos honvédelmi bizottmány 1848 október 21-iki kiadványán. Az irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában 180
Herczeg Windich-Grätz. Rauh egykorú kőnyomata után. Ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányáról 184
Guyon ezredes. Barabás Miklós egykorú rajza a művész örököseinek birtokában 188
Perczel Mór. Egykorú kőnyomat után. Az országos képtár gyűjteményének 3643. számú példányáról 191
Buda és Pest 1848-ban, Rauch János kőnyomata Sandmann T. rajza után. A Rudolf »Buda-Pest« (Pest, 1845.) czímű munkájából 199
Görgei Arthur. Barabás Miklós egykorú rajza a művész örököseinek birtokában 202
Báró Perényi Zsigmond. Barabás Miklós egykorú rajza ugyanott 205
Gróf Dembinszky Henrik. Egykorú kőnyomat után. A Révai Testvérek idézett kiadványából
Gróf Vécsey Káróly. Egykorú kőnyomat után; ugyanonnan 215
Máriássy János. Barabás Miklós egykorú rajza a művész örököseinek birtokában. 219
Damjanich János. Barabás Miklós egykorú daguerrotyp-felvétel után készült rajza 221
Bem. Barabás Miklós egykorú, Petőfi után készült rajza, ugyanott 225
Csányi László. Pollák testvérek kőnyomata Grimm 1861-iki rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 8190. számú példányáról 227
A piskii harcztér. Rajzolta Székely Árpad 235
Isaszeg. Rajzolta Székely Árpád 245
Földváry Károly. Barabás Miklós egykorú rajza a művész örökösei birtokában 247
Pöltenberg Ernő. Egykorú kőnyomat után. A Révai testvérek idézett kiadványából 251
Földváry Sándor. Barabás Miklós egykorú rajza a művész örökösei birtokában 255
Báró Jósika Miklós. Walzel A. F. egykorú kőnyomata Barabás Miklós 1845-iki
rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 2357. számú példányáról 259
Nyáry Pál. Walzel A. F. kőnyomata Barabás Miklós 1848-iki rajza után. Ugyanonnan, a 3476. számú példányról 265
Honvéd felszerelés. Rajzolta Cserna Károly 266
Április 14-ike allegóriája. Rajzolta Dörre Tivadar 269
I. Ferencz József 1849-ben. Egykorú kőnyomat Eybl rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 4868. számú példányáról 271
Jókai Mór 1849-ben. A költő saját 1850-iki rajza. Szilágyi Sándor birtokában 273
Az ápril 14-iki ülés jegyzőkönyvének záradéka. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában 279
Kossuth kormányzóvá választása. Egykorú metszet után. A Révai testvérek idézett kiadványából 281
A független magyar állam pecsétje. Az eredeti ezüst pecsétnyomó az erdélyi múzeumban 285
Mészáros Lázár aláírása 1848 október 30-iki kiadványán. Az irat eredetije a Magyar
Nemzeti Múzeum levéltárában 289
Kossuthné. Egykorú kőrajz után. Gracza György »Az 1848 -49-iki magyar szabadságharcz története (Budapest, 1894 -97) czímű munkájából 295
Duschek Ferencz aláirása 1848 június 7-iki kiadványán. Az irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában 297
Kossuthbankók. (Százas és ötös államjegyek, két és egyforintos bankjegyek.) 299
Driquet Péter. Barabás Miklós egykorú rajza a művész örököseinek birtokában 302
Görgei érdemrendje. A Révai testvérek idézett kiadványából 303
Vasvári Pál. Egykorú kőnyomat után. Az országos képtár gyűjteményének 4567, számú példányáról 313
Herczeg Paszkievics. Egykorú metszet után. A Révai testvérek idézett kiadványából 324
Gróf Andrássy Gyula. Kriehuber egykorú kőnyomata után készült rézkarczról 329
I. Miklós czár. Egykorú metszet után. A Révai testvérek idézett kiadványából 331
Gróf Leiningen-Westerburg Károly. Barabás Miklós egykorú rajza a művész örököseinek birtokában 336
Nagy Sándor József. Barabás Miklós egykorú rajza ugyanott 351
A segesvári ütközet helye. Rajzolta Székely Árpád 358
Rüdiger Teodor Vasziljevics gróf. Egykorú metszet után. A Révai testvérek idézett kiadványából 364
Görgei Kossuthhoz irt augusztus 11-iki levelének utolsó sorai. A Révai Testvérek idézett kiadványából 372
A világosi Bohus-kastély Görgei tanácskozó szobájával. Rajzolta Cserna Károly 378
Klapka György. Kőnyomat után. Az országos képtár gyűjteményének 387. számú példányáról 382
Komárom ostroma. Bachmann-Hohmann B. egykorú kőnyomata után. Néhai Frohner János hagyatékának példányáról 384
Zárókép. Rajzolta Cserna Károly 394
A kiegyezés apotheosisa. Rajzolta Dörre Tivadar 397
A munka allegóriája. Rajzolta Dörre Tivadar 399
Gróf Batthyány Lajos börtöne az Újépületben. Rajzolta Cserna Károly 403
Haynau táborszernagy. Rauh J. kőnyomata Kaiser Ede 1849-iki rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 4890. számú példányáról 407
Az Újépület az ötvenes években. Egykorú olajfestmény után 413
Bach Sándor. Rohn L. egykorú kőnyomata után. Az országos képtár gyűjteményének 923. számú példányáról 418
Báró Geringer aláirása 1850 január 11-iki kiadványán. Az irat eredetije az országos levéltárban 425
Haynau aláirása az 1850 január 9-iki kiadványán. Az irat eredetije ugyanott 427
Schmerling aláirása 432
Ferencz József körútja 1852-ben. Egykorú színnyomat után. Ernst Lajos gyűjteményének példányáról 439
A »Rückblick« czimlapja. A budapesti egyetemi könyvtár példányáról 453
A »Blick« czimlapja. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának példányáról 455
Széchenyi szobája Döblingben. Rajzolta Cserna Károly 457
Báró Jósika Samu aláirása 1845 deczember 31-iki kiadványán. Az irat eredetije az országos levéltárban 462
Dessewffy Emil aláirása 1862 szeptember 12-iki levelén. Az irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában 463
Szögyény-Marich László. Fénykép után 468
Erzsébet királyné 1854-ben. Decker egykorú kőnyomata után. Az országos képtár gyűjteményének 1983. számú példányáról 481
Hám János. Egykorú kőnyomat után. Eredeti példányról 485
Haynald Lajos aláirása 1870 november 22-iki levelén. Az irat eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában 487
Deák Ferencz háza Kehidán. Rajzolta Cserna Károly 491
Kemény Zsigmond. Egykorú metszet után. Eredeti példányról 499
Albrecht főherczeg. Egykorú kőnyomat Kriehnher 1849-iki rajza után. Ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányáról 507
Bach aláirása 509
Ferencz József 1853-ban. Egykorú kőnyomat Doulhage rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 1870. számú példányáról 513
Scitovszky János bibornok. Egykorú metszet után. Ugyanonnan, az 5078. szamu példányról 521
Gróf Thun Leó. Höselich J. egykorú kőnyomata Mayssl rajza után. Eredeti példány 527
Kossuth az emigratioban. Egykorú amerikai metszet után 541
Gróf Gyulay Ferencz. Höffelich János kőnyomata Kriehuber 1850-iki rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 1597. számú példányáról 545
Gróf Széchenyi István sirboltja Nagy-Czenken. Rajzolta Cserna Károly 547
Ferencz József aláirása... 552
Magyar diszitési motívumok. Rajzolta Hollós Károly 555
Gróf Apponyi György. Marastoni József 1862-iki kőnyomata után. Az országos képtár gvűjteményének 645. számú példányáról 559
Majláth György Staufs J. kőnyomata Krichnber 1865-iki rajza után. Ugyanonnan, a 2091. számú példányról 561
Báró Sennyey Pál. Egykorú kőnyomat után. Eredeti példányról 563
Esztergom az ötvenes években. Lang V. aczélmetszete Alt Rudolf festménye után, Kohlé »Die Donau« czímű munkájából 565
Schmerling. Rault J. kőnyomata Kriehiiher 1849-iki rajza után. Az országos képtár gyűjteményének 1854. számú példányáról 571
Deák Ferencz 1861-ben. Grimm kőnyomata után. Eredeti példányról 578
Tisza Kálmán 1861-ben. Polláli testvérek kőnyomata után. Az országos képtár gyűjteményének 8057. számú példányáról 584
Gróf Forgách Antal. Pollák testvérek kőnyomata Marastoni József 1864-iki rajza az 1505. számú példányról 589
Gróf Pálffy Móricz. Pollák testvérek kőnyomata Marastoni József 1862-iki rajza után. Ugyanonnan, a 3682. számú példányról 595
Deák közjogi munkájának czimlapja 600
Gróf Zichy Hermann. Rolin és Grund 1864-iki kőnyomata után. Az országos képtár gyűjteményének 4740. számú példányáról 603
Türr István. Marastoni 1868-diki kőnyomata után 609
Kossuth és Pulszky. Angolországi fénykép után. Révai testvérek idézett kiadványából 613
Gróf Bismarck Ottó. Eredeti metszet után 621
Falk Miksa. Fénykép után 630
Kovács Lajos. Fénykép után készült fametszetről 632
Benedek táborszernagy. Eredeti metszet után 643
Deák Ferencz czimere. Rajzolta Cserna Károly 646
Budapest az új országház felől. Rajzolta Dörre Tivadar 649
Deák Ferencz aláírása 652
Beust birodalmi kanczellár. Eredeti metszet után 655
I. Ferencz József koronázási esküje. Székely Bertalannak Erzsébet királyné számára
készített eredeti vizfestménye a bécsi várlakban 663
Horváth Boldizsár aláírása 666
Báró Eötvös József aláírása 1865 január 11-iki levelén 673
Somssich Pál aláirása 1851-iki kőnyomatú arczképén 676
A gödöllői királyi kastély. Rajzolta Cserna Károly 680
József főherczeg 1868-ban. Egykorú kőnyomat után. Vereby Soma »Magyar mágnások könyvei (Pest, 1860 - 1870?) czimű kiadványából 683
Gróf Andrássy Gyula aláirása 686
Gróf Lónyay Menyhért. Fénykép után 693
Kerkápoly Károly. Fénykép után 695
Haynald Lajos. Fénykép után 701
Irányi Dániel aláirása 702
Szlávy József. Fénykép után 703
Bittó István. Fénykép után 706
Báró Wenkheim Béla. Pollák fametszete Haske rajza után 713
Ghyczy Kálmán. Egykorú kőnyomat Douthage rajza után. Az országos képtár 7099. számú példányáról 716
Széli Kálmán. Fénykép után 721
Gróf Apponyi Albert. Fénykép után 723
Deák Ferencz sarkophagja. Eredeti fényképfelvétel után 729
Pulszky Ferencz. Dohy Jenő rézmetszete után 733
Magláj. Rajzolta Spányi Béla 736
Szerajevo. Rajzolta Spányi Béla 737
Mosztár. Rajzolta Spányi Béla 739
Kállay Béni. Fénykép után 743
Az 1885. évi kiállitás megnyitása. Fénykép után 745
Rudolf trónörökös aláirása 746
Báró Fejérváry Géza. Fénykép után 753
Rudolf trónörökös sarkophagja. Eredeti fényképfelvétel után 755
Tisza Kálmán aláirása 757
Ő Felsége bevonulása a koronázási jubileum alkalmából. (A király fogata a terézköruti diadalkapunál.) Rajzolta Kimnach László 764
Trefort Ágoston. Eredeti fénykép után készült fametszetről 769
Gróf Csáky Albin. Fénykép után 774
Simor János. Kőnyomat után. Vereby Soma »Honpolgárok könyve« czimű kiadványából 779
Vaszary Kolos bibornok. Fénykép után 793
Schlauch Lőrincz bibornok. Fénykép után 795
Kossuth sirja a budapesti központi temetőben. Eredeti fényképfelvétel után 797
Gróf Khuen-Hédervári Károly. Fénykép után 801
Wekerle Sándor aláirása 803
Lukács László. Fénykép után 812
Fiume. Rajzolta Cserna Károly 815
Baross Gábor. Fénykép után készült fametszetről 816
A Magyar Tudományos Akadémia palotája. Eredeti fényképfelvétel után 821
Wlassics Gyula. Fénykép után 823
A királyi várlak. Rajzolta Cserna Károly 829
Zárókép. Rajzolta Rothfeldné Hirsch Nelly 834
Kezdőkép Jókai Mór utószavához. Rajzolta Cserna Károly 837
Zárókép. Rajzolta Cserna Károly 840

Témakörök