kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 389 oldal |
Sorozatcím: | Ismeretterjesztő Könyvtár |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér képekkel és ábrákkal illusztrálva. Nyomatta a Franklin-Társulat nyomdája. Irta Philip C. James dr. a South Kensingtoni «Imperial College of Science and Technology» Intézetben a kémia segédtanára. |
A kémia gyermekkora | 3 |
Kémia az ókorban | |
A fémek és plánéták | |
Rendszertekenség | |
Spekuláczió a kisérlet ellen | |
Tűz, levegő, föld, víz | |
Az alkimia és a Bölcsek Köve | 8 |
Kémia a középkorban | |
Kén és higany | |
A fémek átváltoztatása | |
A vas látszólagos átváltozása rézzé | |
Kuruzslás | |
Az alkimia ördöge és miként lett mindez csak a történelemé | |
A természet építő anyagai | 16 |
Állat, növény, ásvány | |
Szerves és szervetlen | |
A tovább nem bontható | |
Elemek és miként lesznek ezek alkotórészek | |
A vegyi erők okozta különbségek | |
Atomok és molekulák | |
A mire a mikroszkóp már nem képes | |
A láthatatlan anyagok és miképpen vehetünk tudomást azok létezéséről | 28 |
Látás nélküli hit | |
Hogyan veszszük észre a gázokat | |
Hidrogén és ballonok | |
A levegő, a mit belélekzünk | |
Gyertya és egér mint veszélyre figyelmeztető jelek | |
Miként alkalmazkodik a gáz a környezethez | |
Szüntelen tevékenység ott, a hol látszólag nyugalom van | |
A gázmolekula és a gyorsvonat | |
Kettős természetű elemek | 42 |
Miként változtatja valamely elem a természetét a nélkül, hogy lényege megbáltoznék | |
Vörös és sárga foszfor | |
Gyémánt és szén | |
Mesterséges gyémántok | |
A gyémánt mint hasznos anyag és mint ékszer | |
Oxigén és a «villamosság szaga» | |
Két molekula, mely külsőleg ugyanaz, szerkezetre nézve különböző lehet | |
Egy sajátságos példa a kristályok átváltozására | |
Közönséges és nemes fémek | 54 |
A fémek arisztokrácziája | |
Arany és platina | |
A vas a modern életben | |
Öntött vas, kovácsolt vas és aczél | |
Miként keményítik meg a borotvát és az órarugót | |
Aluminium és annak vonzódása (affinitása) az oxigénhez | |
Termit | |
Egy fém, a mely nem rozsdásodik | |
Platina a villamoslámpákban | |
Mire kell a tantál napjainkban? | |
A mikor két fém jobb mint egy | 66 |
A fémek nem mindig olyanok, a minőknek látszanak | |
Ónlemez, galvanizált vas és a közönséges gombostű | |
Miért nem készítik az aranyérmeket tiszta aranyból? | |
Közönséges fémforrasztó anyag | |
Tűzjelzők és fecskendők | |
Az ötvözetek olvadáspontja | |
Savak és lúgok | 79 |
Mi a sav és hogyan lehet azt «megölni» | |
Vésés a fémekbe | |
Üveget maró tinta | |
A vitriololaj (kénsav) és annak vonzódása a vízhez | |
A kémiai tűzoltógép | |
Lúgok mint ellenmérgek | |
Hogyan lépjünk be mérges légkörbe, hogy biztonságban legyünk | |
Ammónia és mész | |
A mészoltásnál fölszabaduló energia | |
A malter, mint folytonos kémiai folyamatok színhelye | |
A természetes vizek és tartalmuk | 94 |
Miként lesz két gázból folyadék | |
A víz némely fizikai sajátság | |
Kemény és lágy víz | |
Habzás | |
Mészkarbonát és kazánkő | |
Cseppkövek és a kövesítő források | |
Miként nyerhető a tengervízből édesvíz | |
Baktériumok a vízben és azok elpusztítása | |
Ásványvíz, keserűvíz és kénes források | |
Fény- és hőtermeléssel járó kémiai folyamatok | 107 |
A «piros virág» (vörös kakas) | |
A gyertya kémiája | |
A lámpacső | |
Elemészthető-e a füst? | |
Gázkályha és széntüzelés | |
A Bunsen-égő | |
Az elégéskor végbemenő csodás folyamatok | |
Az emberi test lassú égése | |
Mely tekintetben egyenlő értékű két ember egy gázégővel? | |
A rizsdásodás a lassú égés egy alakja | |
Hogyan gyujthatunk tüzet | 121 |
Dörzsöléssel gerjesztett tűz | |
Két percz kellett a világossággyujtáshoz | |
Kova és aczél | |
A levegőtűzszerszám és a gyujtólencse | |
Az első gyujtófa | |
A foszfor veszélyessége és miként kerülhető az el | |
Háromszázmillió gyufa egy nap alatt (Angliában) | |
Döbereiner lámpája és a katalitikus hatás | |
A modern szivargyujtó | |
Hirtelen égés | |
Miért fog tüzet a szénaboglya és az olajos rongycsomó magától | |
A természet tüzelőanyag-raktárai | 135 |
Fa, tőzeg, kőszén | |
Miért lángol jobban a fa, mint a szén | |
Hogyan «ütött» olajat egy amerikai mérnök | |
Földalatti folyékony tüelőanyag-raktárak Amerikában és Oroszországban | |
A természetes földgáz | |
Mikor kell majd New-Castle-ba kőszenet szállítani? | |
Tüzelőanyag tőzeges területekről | |
A krumpli mint tüzelőanyag | |
Mégegyszer a tüzelőanyagokról | 148 |
Kezdetleges kísérlet a kőszéngáztermelésre | |
Mi történik, ha a szenet hevítjük | |
Értékes gázgyártási termékek | |
Vasolvasztó koksz | |
Vízgáz | |
Egy font szénben levő helyzeti energia | |
Folyékony és szilárd tüzelőanyag | |
Stephenon György és a «palaczkba zárt» napfénysugár | |
Mi a láng? | 163 |
Láng nélkül is lehet égés | |
Hogy égetjük el a levegőt | |
A láng szerkezete | |
Mitől világít a láng | |
Gyertyák a Mont-Blanc tetején | |
Gyulás-hőmérsékletek | |
A láng veszélyessége szénbányákban | |
Davy biztosító lámpája | |
Hogyan árulja el a láng dróthálója a robbanó gáz jelenlétét | |
Robbanások és robbantó szerek | 176 |
Egy érzékeny anyag, mely a légy mászkálását sem tűri | |
A durranó higany | |
A «gyulékony» és «robbanó» közötti különbség | |
Puskapor | |
Erős robbanóanyagok és füstnélküli puskaporok | |
Miként lesz a gyapotból lőgyapot | |
Nedvesség iránt érzéketlen puskapor | |
A robbantó anyagok különös tulajdonságai (hatásai) | |
Nitrogliczerin és dinamit | |
A zérus fok alatt | 192 |
Sarkvidéki kutatások a laborítóriumban | |
Miért szövetkeznek só és jég egymással a hideg fokozására | |
Széndioxid-hó | |
Folyékony levegő előállítása automatikus hűtéssel | |
Hogyan nyerjük a folyékony levegőt | |
Baktériumok és magvak nagyon alacsony hőmérsékleten | |
Folyékony hidrogén és hélium | |
Az igazi (abszolút) zérus fok | |
A magas hőmérsékletek kémiája | 208 |
A fémek desztillálása | |
Hogyan bomlanak fel a vegyületek magas hőmérsékleten | |
Az oxigén-hidrogénláng (durranó gázlánfg) | |
Az elektromos kemencze | |
Hogyan változtatható gőzzé a homok | |
Kalciumkarbid és aczetilén | |
Nitrogén a levegőből mezőgazdasági czélokra | |
A csillagok kémiája | 220 |
Miből van a Nap és a csillagok? | |
Meteoritek | |
A spektroszkóp csoda hatalma | |
A Nap színképe | |
A Napban levő elemek | |
A hélium és története | |
Miként vezetett a spektroszkóp új elemek felfedezéséhez | |
A sarki fény | |
A kémia és a mezőgazdaság | 234 |
A növények kémiája | |
Hogyan táplálkoznak a vetések | |
Keményítő és czukor széndioxidból | |
A réti fű alkotórészei | |
Nitrogén a talajban és miként jut az oda | |
Segítsük a természetet | |
A trágyázás különféle módjai | |
Chilisalétrom és ammóniumszulfát | |
Csontliszt és thomassalak | |
Czukor és keményítő | 248 |
Tápláló anyagok és ezek alkotórészei | |
Szénhidrátok, zsírok és fehérjék | |
Mit jelent valóban a «czukor» | |
Répaczukor és nádczukor | |
Miképpen használják a szenet a czukor tisztítására | |
A glükóz (szőllőczukor) és származása | |
Arzén a sörben | |
A czukorrá változott keményítő | |
Alkohol pamutrongyokból | |
Czellulóz és czelluloid | |
Zsírok és olajok | 237 |
A zsírok és olajok különféle forrásai | |
Ehető zsírok | |
Margarin | |
Száradó olajok festékekben és fényező anyagokban | |
Ablakragasztó és linoleum | |
Kenő és világító olajok | |
Faggyúgyertya és koppantó | |
Stearin- és paraffin-gyertya | |
Kemény és lágy szappan | |
Gliczerin | |
Hogyan versenyez az ember a természettel | 273 |
Romboló és építő munka a kémiában | |
Analizis és szintézis | |
Ünnepnap 1828-ban | |
Wöhler előállítja a húgyanyagok | |
Miképpen épülnek fel a szerves anyagok szervetlenekből | |
Miként szorította ki a mesterséges alizarinfesték a természeteset a piaczról | |
A természetes indigó alkonya | |
Mesterséges kámfor a természetes ellen | |
Mesterséges rubintok | |
Az élelmiszerek hamisítása | 287 |
A hamisítás nem új dolog | |
A közönséges ételek nem mindig azok, a miknek látszanak | |
Vaj és tej | |
A mikroszkóp az élelmiszerhamisítások földerítésének szolgálatában | |
Élelmiszerkonzerváló anyagok | |
Bórsav, formaldehid, só, czukor | |
A tojást helyettesítő különleges táppor | |
A melléktermékek értéke | 298 |
A modern czivilizáczió hulladékanyagai | |
Az olvasztó kemencze salakja | |
Czement és salakgyapot | |
Műtrágya az aczélgyártás mellékterméke | |
A szódagyártás csodás mellékterméke | |
Miként lett a szemétből érték | |
A szódagyártás hulladékanyagának értékesítése | |
Ahol a magánhaszon és a közérdek találkoztak | |
A régi módszereket új eljárások fenyegetik | |
Értékes anyagok szokatlan forrásokból | 311 |
A gázgyártás kellemetlen melléktermékei és mi lett azokból | |
Nem kívánatok tisztátalanságok hasznos anyagokká váltak | |
Kén- és ammóniumszulfát | |
Kőszénkátrány | |
Mr. Mackintosh és a vízhatlan anyag | |
Fatelítés | |
Az anilinfestékipar megalapítása | |
Angol alaposság | |
A kátrány térhódítása | |
Liddit, fenaczetin, szakharin | |
A kémia és az elektromosság | 323 |
Hogyan indítanak kémiai folyamatok elektromos áramot | |
Volta oszlopa | |
A kémiai energia munkába állítása | |
A villamosság a kémia haladását gyorsítja | |
Elektrolízis | |
Sir Humphry Davy kísérletei | |
A réz finomítása | |
Hogyan állítják elő az aluminiumot | |
Egy új esemény a Skót Hegyvidéken | |
Néhány érdekes dolog az oldatokról | 337 |
Czukor és só a vízben oldva | |
Az oldatok mint folytonos tevékenység színterei | |
Diffúzió és ozmózis | |
A vértestecskék viselkedése vízben és sóoldatban | |
Az oldatok fagyás- és forráspontja | |
Hogyan nyerünk édesvizet sósvízból | |
Molekuláris öngyilkosság | |
Érdekes vándorlás | |
Az oldaoktól a kristályokig | 350 |
Hogyan kristályosodik a saléstrom | |
A túltelített oldatok | |
A foszfor kristályosodása | |
A kristályosodás megindítása karczolással | |
Száraz kristályok, a melyek vizet tartalmaznak | |
Különös színváltozások | |
Szimpatikus tinták | |
Kristályok fémekben és miként fedezték fel azokat | |
A Röntgen-sugarak különleges alkalmazása | |
Kis okok nagy hatásai | 364 |
A kis mennyiségek nagy jelentősége | |
Hogyan okoz egy csekély víz nagy különbséget | |
A gázok szárítása | |
Izzó harisnyák és világító festékek | |
Katalitikus hatások | |
Forradalom a kénsavgyártás terén | |
Miként égethető el a hidrogén rendes hőmérsékleten | |
Katalitikus hatások az emberi testben | |
Hogyan vezetnek jelentéktelen megfigyelések nagy fölfedezésekre | 375 |
Hogyan fedezte fel Pristley az ocigént | |
Az ujj bevágása a robbanó zselatin fölfedezésére vezet | |
Mire volt jó egy megrepedt üvegedény | |
Egy véletlen esemény, a mely a mesterséges indigógyártásnál szerepet játszott | |
Egy híres vegyész elmulaszt valamit fölfedezni | |
Az argón fölfedezése | |
Csekély súlykülönbség jelentősége | |
Betűrendes tárgymutató | 384 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.