Előszó | 5 |
Bevezetés | 15 |
Sport és férfiasság | 15 |
A sportszociológia | 15 |
Norbert Elias és a civilizáció folyamata | 19 |
Elias sportszociológiája | 27 |
Bourdieu konstruktivista strukturalizmusa | 29 |
Bourdieu a férfiuralomról | 33 |
A férfikutatások | 37 |
Egy történelmi példa | 42 |
A vitézi bajviadal | 42 |
A leegyszerűsítés kockázatai | 51 |
A szerzői pozícióról | 55 |
A felmenők | 55 |
A gondolatmenet érvényessége | 58 |
A harcos férfiasság civilizálódása | 65 |
A nemesi férfibeállítódás archetípusai: Széchenyi és Wesselényi | 65 |
Történelmi felütés | 65 |
A gróf és a báró | 71 |
Dunai magyar - tiszai magyar? | 78 |
A párbaj és a vívás | 85 |
Fiáth Ferenc báró két párbaja | 85 |
A párbaj és a formák | 88 |
A párbaj és a fair play | 92 |
A párbaj és a korábbi páros harcformák | 95 |
A vívás mint a beállítódásváltás eszköze | 98 |
Vívás és piac | 101 |
A párbaj jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 106 |
A vívás jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 107 |
A vadászattól a lóversenyig | 109 |
Wesselényi vadászatai | 109 |
A falkavadászat | 114 |
A ló mint a fejlődés motorja | 116 |
A lóversenyetika és a kapitalizmus szelleme | 122 |
Lovakrul és emberekrül | 125 |
A vadászat jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 130 |
A falkvadászat jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 131 |
A lóverseny jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 133 |
A versengő férfiasság megjelenése | 135 |
A csolnakászat | 135 |
Széchenyi a vízen | 135 |
Lóverseny kontra csolnakászat | 139 |
Csolnakászat és munkamegosztás | 143 |
Training, avagy a test idomítása | 147 |
A csolnakászat jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 151 |
A gimnasztika | 153 |
Gimnasztika kontra csolnakászat és vívás | 153 |
A gimnasztika szellemi forrásai | 157 |
A felvilágosodás beszivárgása | 162 |
Arisztokrácia kontra polgárság | 165 |
A gimnasztika jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 169 |
A tornászat | 171 |
A tornászat kezdetei Magyarországon | 171 |
A gimnasztika és a torna | 171 |
Bekebelezési és kirekesztési stratégiák | 179 |
A német torna kontra svéd torna | 182 |
Expanziós stratégiák | 187 |
A tornászat jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 191 |
A nők testhasználata | 193 |
A nőnevelő tornászat | 193 |
A nő mint a cselekvés tárgya | 194 |
A nő mint a cselekvés alanya | 198 |
A nők testgyakorlatairól | 202 |
A nőnevelő tornászat nőképe | 208 |
A nőnevelő tornászat jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 213 |
A műkorcsolyázás | 215 |
A korcsályázás elterjedése | 215 |
A korábbi embersportok kontra korcsolyázás | 219 |
Népsport és esztétikum | 221 |
Nők a nyilvánoság fényében | 222 |
Korcsályázás és globalizáció | 226 |
A műkorcsolyázás jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 229 |
A versengő férfiasság intézményesülése | 231 |
Az atlétika | 231 |
Esterházy Miksa gróf és a MAC megalapítása | 231 |
Az atlétika és a tornászat közös jegyei | 235 |
Atlétika kontra tornászat | 239 |
A férfiasság újrakisajátítása | 247 |
Az atlétika jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 251 |
A kerékpározás | 253 |
Sportok a nyolcvanas években | 253 |
A kerékpározás elterjedése | 258 |
Atlétika kontra kerékpározás | 261 |
A kerékpározás jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 273 |
A kooperatív-közösségi férfiasság megjelenése | 275 |
A sportok világa a századforduló környékén | 275 |
Sportok és sportszervezetek Magyarországon 1885 és 1910 között | 275 |
Sport és társadalmi differenciálódás | 281 |
A sportok nemzetközi erőterének kialakulása | 285 |
A futball | 292 |
A futball kezdetei Magyarországon | 292 |
A futball és a szimbolikus megkülönböztetések dinamikája | 300 |
Futball és kollektív identitás | 305 |
Játékrendszer és férfiasság | 308 |
A futball jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 312 |
Összegzés | 314 |
A sportok jellegzetességei (összefoglaló táblázat) | 320 |
Felhasznált irodalom | 324 |
Táblák jegyzéke | 330 |
Névmutató | 331 |